Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Modern üzleti ciklus elméletek

Lucas-féle monetáris félreértés (ár meglepetés) modell Monetary Misperception model Mi okozhat ciklusokat? Monetáris magyarázat: a pénz nem semleges, statisztikai kapcsolat van az ingadozások és a ciklusok között (Friedman és Schwartz: A Monetary History of the United States, 1867–1960, 1963). Robert E. Lucas Jr. Milton Friedman tanítványa volt Chicagóban, az 1990-es évekig monetaristának vallja magát. Utólag nézve, a 70-es évektől kezdve az újklasszikus (New Classical) iskola egyik atyjának tekinthetjük.

A modell alapfeltevései A gazdaság n reprezentatív egyénből (szigetből) áll, amelyek saját terméküket állítják elő. Kínálati függvényük: Az egyének (szigetek) kínálata tehát függ attól, hogy a termékük ára eltér-e a várttól. Miért? Mert ez jelezheti, hogy a piaci kereslet megnőtt a termék iránt. Innen már lehet egy alapvető modellt alkotni. (Ez a Friedman-Lucas modell) Az egyén kibocsátása Normális kibocsátás A termék piaci ára A termék várt ára

Az árinformációk feldolgozása I. Az egyének tisztában vannak azzal, hogy a termékük ára két dolog miatt változhat: 1. infláció (P), azaz az általános árszínvonal változott meg. Ekkor nem kell kibocsátás növekedéssel reagálni. 2. keresleti hatás (Zi), azaz a saját termék iránti kereslet növekedett, magasabb kibocsátás szükséges.

Az árinformációk feldolgozása II. Feltevések: az általános árszint a várt mérték körül normális eloszlást mutat: A kereslet okozta ársokkok pedig nulla várható értékűek, és normális eloszlásúak. Probléma: a megfigyelt árváltozásban pi mekkora P és Zi aránya? Signal extraction problem.

Az árinformációk feldolgozása III. Stratégia 1.: nem voltunk jók stat.-ból, tehát vesszük a várható értéket: Vagyis: Stratégia 2: feltesszük, hogy Zi és P függetlenek, és így P-t a pi alapján becsüljük OLS-szel.

Az árinformációk feldolgozása IV. Az egyéni kínálati fgv.: Aggregált kínálati fgv.: Ez a híres Lucas-féle AS függvény, magyarázat, hogy pénz miért nem semleges rövid távon.

Megjegyzések Tökéletes informáltság esetén a pénznek nincs hatása, a ciklusokat sem okozhatná. A kulcs a tökéletlen informáltság. Tökéletlen informáltság esetén a monetáris politika okozhat ciklikus viselkedést (PBC kapcsolat). Ha a monetáris politika előrejelezhető (világos szabályt követ) hatástalan (racionális várakozások elmélete) A végeredmény nagyon hasonlít a várakozásokkal bővített Phillips görbére. Prociklikus: beruházás, nominális bérek, árak, foglalkoztatottság. Kontraciklikus: reál profit (ez ellentmond a megfigyelt tényeknek)

Real Business Cycle Újklasszikusok későbbi nemzedéke: Kydland, Prescott, Nelson, Plosser Keynesi és monetarista nézet: a ciklusokat a piac elégtelenségei okozzák, illetve a információk tökéletlensége. RBC: az üzleti ciklusok a piac alkalmazkodását tükrözik - nincs semmilyen elégtelenség. Emlékszünk hasonló elképzelésre?

Az RBC empirikus alapjai Mi az a trend? A hosszútávú kibocsátás? Muszáj, hogy a trend lineáris legyen? Nem lehet, hogy maga a trend ciklikus? Kapcsolódó probléma: determinisztikus trend vs. sztochasztikus trend.

RBC alapjai A trend és a ciklus nem különíthető el. Nem függetlenek. Minden különbségtétel a priori feltevéseken alapul. Újklasszikus közgazdasági alapok: a ciklusok a külső, kínálati sokkokra adott válaszok. Egyensúlyi jelenségek. Nem a rendszer hagyja el az egyensúlyt, hanem csak az egyensúlyi pont változik. Milyen sokkok ezek? Kínálati sokkok: technológiai és termelékenységi sokk.

A Robinson hasonlat (Plosser hasonlata/Mankiw is átveszi) Robinson rugalmasan reagál a környezeti változásokra. Ha éppen arra jár egy halraj, akkor többet fog dolgozni, és több lesz a termelése. Ha kevesebb a hal, akkor többet pihen és javítgatja a hálóit. Azaz: külső (egzogén) sokkok miatt változik a munkakínálat, és ingadozik a kibocsátás. Ciklikus a gazdaság, pedig Robinson mindig ésszerűen döntött. Pozitív technológiai sokk: megjön a halraj. Negatív sokk: a halraj elmegy.

RBC kicsit komolyabban Egy egyszerű dinamikus optimalizálási problémán keresztül, egyszerű függvényformákat alkalmazva (loglineáris hasznosságfüggvény és Cobb-Douglas termelési függvény) bemutatom hogy a technológia sokkok egy mindig egyensúlyban lévő gazdaságban is ciklusokat okoznak. A fogyasztás, a reálbérek, illetve a beruházások mind prociklikusak.

A háztartás viselkedése 1. A hasznosság a fogyasztás (C) és a szabadidő (l) függvénye. Ahol a teljes rendelkezésre álló időt egyre normalizáljuk. h a munkával töltött idő.

A háztartás viselkedése 2. Kérdés: hogyan dönti el a háztartás, hogy mennyit dolgozik? Statikus optimalizálási probléma. Az alapelv a következő: Azaz: ha többet dolgozik, akkor az egyenlet bal oldalán látható mennyiségű hasznosságot áldoz fel. Nyílván ez akkor optimális, ha az így keresett munkabér (w) miatt bekövetkező többletfogyasztása pont ugyanekkora többlethasznosságot hoz neki.

A háztartás viselkedése 3. Azaz: Mint mond ez nekünk? Minél magasabb a munkabér, annál több munkát fog kínálni a háztartás, mert a pihenés alternatív költsége egyre nagyobb.

A háztartás viselkedése 4. A háztartás megtakarítási (fogyasztási) döntését egy Euler egyenlettel fejezhetjük ki: Felhasználva a konkrét függvényeinket: β egy diszkonttényező, amely kifejezi, hogy mennyivel csökken a hasznosság, ha el kell halasztani a fogyasztást egy időszakkal.

A háztartás viselkedése 5. Fejezzük ki az optimális megtakarítási hányadot! Optimális megtakarítási hányad Megtakarítások (beruházások) Optimális fogyasztás

A vállalatok viselkedése A vállalat a következő technológiával szembesül: A profitmaximum feltétele:

Egyensúly Az egyensúly a következő feltétel mellett áll elő. Fogyasztás prociklikus: A beruházások prociklikusak:

Egyensúly A munkakínálat: Ebben az egyszerű verzióban a munkakínálat nem függ a jövedelemtől, hanem konstans. Bonyolultabb fgv. formáknál másként lenne.

Egyensúly A reálbérek prociklikusak:

RBC a gyakorlatban Megfelelő kalibrálás után az RBC modellek a megfigyelt ciklusok 90%-át képesek megmagyarázni. Vajon a kínálati oldali sokkok tényleg magyarázzák a ciklusokat? Plosser (1986) a TFP 70%-át magyarázza a megfigyelt ciklusoknak (gond a TFP-vel). Ha van monetáris szektor is a modellben, akkor romlik a magyarázó képessége.

RBC gyengeségei Csak a reálváltozókkal foglalkozik (klasszikus dichotómia). Ha bejön a pénz a képbe, már nem teljesít túl jól. Erősen prociklikus reálbéreket feltételez, noha azok gyakran aciklikusnak bizonyulnak. Nincs egyértelműen igazolva a negatív technológiai sokkok léte. Több, az új-keynesiánusok által fontosnak ítélt jelenséget nem vesz figyelembe (hatékonysági bérek, tökéletlen alkalmazkodás).

Politikai gazdaságtani elméletek A politika és a rövidtávú ingadozások közötti kapcsolatot tárják fel. Politikai ciklusok. Csoportosítási szempont: feltesszük-e a választók racionalitását és előrelátását vagy sem. A politikusok opportunisták (csak a hatalmon maradás érdekli – Nordhaus, 1975; Rogoff és Silbert, 1988), vagy partizánok (meggyőződésből politizálnak – Hibbs, 1977; Alessina, 1987). Mindegyik kombinációra van modell.

Nordhaus (1975) monetáris opportunizmus modellje Alapmodell, ez a kiindulópont. Irrealisztikus feltevései vannak: a politikusok teljesen opportunisták, illetve a választók feledékenyek és irracionális várakozásaik vannak. A politikusok a szavazatokat maximalizálják, a választók pedig a munkanélküliség és az infláció ismeretében döntik el, hogy hová szavaznak (kormány vagy ellenzék).

A Nordhaus modell A szavazatokat a következő függvény határozza meg:

A Nordhaus modell Az infláció és a munkanéküliség kapcsolatát a Philips görbe egyszerű, várakozásokkal módosított változata írja le. Hosszútávon igaz, hogy: Akkor hosszútávon:

Jóléti függvény Ez a szavazati függvény dinamikus verziója. Nyílván több időszakra fog optimalizálni. r azt adja meg, hogy a politikusoknak mennyire fontos a későbbi generációk jóléte. Minél nagyobb r, annál kevésbé, annál inkább a „mának” élnek. A következő ábrán ennek megfelelő beállítások: G (r=0) ez lenne az ideális Nordhaus szerint; M (r nagyon nagy) rövidlátó politika; W r pozitív (a politikusok mind a jólétre mind saját hazsnosságukra figyelnek) S: rövid távú Philips görbe (kevésbé meredek – kedvezőbb), V isovote görbék (V1>V2>V3>V4)

A ciklikus viselkedés Figyeld meg, ha az isovote és a rövidtávú Phillips görbe érintik egymást, akkor nem lehet szavazatot növelni magasabb inflációval. Ez tehát az opportunista politikus optimuma. Kevés szavazat Sok szavazat

Szuboptimális viselkedés A hosszútávú magatartás: Nordhaus szerint a modell azt sugallja, hogy a demokráciákban hosszútávon a magasabb inflációjú, de alacsonyabb munkanélküliségi rátájú pályát választják.

Hosszútávú viselkedés Legyen a választások előtt a gazdaság a G pontban. A kormány most magasabb inflációval és kisebb munkanélküliséggel képes elérni a V1 görbét az E1 pontban (SG). A várakozások adaptálódása miatt azonban SG eltolódik jobbra a hosszútávú görbe mentén. Tehát a domináns pont az M.

Hosszútávú viselkedés

Szimuláció http://www.fgn.unisg.ch/eurmacro/Tutor/politicalbusinesscycle.html Feladat: maradj hatalmon ameddig tudsz! Ha opportunista politikus lennél, akkor vajon kedvelnéd a független jegybankot? Indokold!