Szűk tartományú elméletek Csak bizonyos tartalmi köröket ölel fel az elmélet, azaz a viselkedés szűkebb tartományának magyarázatára korlátozódik. Speciálisabb, körülhatároltabb területtel foglalkoznak, mint a személyiség egésze.

Kontrollhely Rotter, 1954 Külső-belső kontroll attitűd kontinuum Tanult elvárás Mérése:I-E-skála Kapcsolata a pszichés egészséggel Seligman: „tanult tehetetlenség” belső kontroll külső kontroll „Én irányítom az életemet!” függetlenebb dominánsabb törekvőbb kitartóbb hatékonyabb „Ami velem történik, nem rajtam múlik.” passzívabb szorongóbb Elnyomott kisebbségek jellemzője is!

Kontrollhely mérése: I-E skála (példák) Erősen hiszem, hogy a) Sok emberről elmondhatjuk, hogy a körülmények áldozata. b) Az emberek nagyrészt maguknak köszönhetik, ami történik velük. 2. a) Sok rosszul sikerült dolog az ember életében nagyrészt a balszerencsének tulajdonítható. b) Az emberek balszerencséjét az általuk elkövetett hibák okozzák. a) Rajtam múlik, hogy mi történik velem. b) Néha úgy érzem, hogy nem tudom eléggé kézben tartani az életem alakulását.

Mezőfüggőség Witkin és munkatársai Észlelési sajátosság → kognitív, társas stílus Mérési módszerei: Dőlt szoba-dőlt szék készülék Rúd és keret teszt Elrejtett figurák teszt

Differenciáltság és kapcsolódó személyiség-jellemzők Mezőfüggetlen (tagolt, differenciált) Mezőfüggő (globális, differenciálatlan) Világos elképzelése van saját viselkedéséről, szükségleteiről, jellemvonásairól, és világosan elkülöníti ezeket másokétól. Véleményéhez makacsul ragaszkodik Kisebb tetszés-igény jellemzi Kevésbé kitárulkozó, kevésbé közlékeny Foglalkozása: matematikus, mérnök, elméleti pszichológus Elhárítás: szelektívebb, pl. reakcióképzés, intellektualizálás Nagyobb hatással van attitűdjeinek alakulására a társas befolyás, kevésbé bízza magát saját ítéleteire. Társas helyzetekben inkább bizonytalan, mások véleménye a referencia számára Tetszés-igénye magasabb Közlékeny magáról és másokat is szívesen meghallgat, mint információforrást Foglalkozás: pap, tanár, szociális gondozó, klinikai pszichológus Elhárítás: primitívebb, pl.: tagadás, izoláció, elfojtás

Represszió-szenzitizáció Bruner-Postman: perceptuális éberség, perceptuális elhárítás (1947) Gordon: Szorongással szembeni védekezés módja (1957) R-S-skála (Byrne, 1963)

Represszor Szenzitizátor Negatív élményeit elnyomja, elhárítja Konfliktusmentes, harmonikus kapcsolatok iránti igény jellemzi Agresszív indulatokkal szemben elkerülő magatartás jellemzi Agresszívebb, mint amilyennek tartja magát Erős igény a szeretetteljes, pozitív érzelmi viszonyulásra A szorongás vegetatív szinten marad (alacsonyabb pontszámok a mérésben) Szexualitással szemben elutasítóbb verbálisan, de vegetatívan van izgalom Énképe és énideálja közel azonos Patológiás út: hisztéria Negatív információk befogadására állítódik be Magában és másokban is hamarabb veszi észre a negatív viszonyulást A szociális igényeknek nem törekszik annyira megfelelni Agresszióra agresszióval reagál Agresszívebbnek látja magát, mint amilyen valójában Manifeszt szorongás (magasabb pontszámok a mérésben) Szexualitás pozitív érzelmekkel és vegetatív izgalommal is társul Negatív énképe van Patológiás út: depresszió

Teljesítményszükséglet Murray, 1938 Atkinson és McClelland Mérése: TAT (problematikus) Tanult, gyakoroltatható Gyakorlati jelentőség, alkalmazhatóság! Kritikai észrevételek

Ingerkeresés Ingermegvonásos helyzet Zuckerman SSS (Sensation-Seeking Scale) 1964 Pl.: a) Néha szeretek olyasmit csinálni, ami egy kicsit félelmetes. b) Értelmes ember kerüli a veszélyes tevékenységeket.