Klinikai pszichiátriai vizsgálat A pszichopatológia alapvonalai TARISKA PÉTER 134-149 In: A pszichiátria magyar kézikönyve Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás   Medicina, 2009 Szerkesztő: Füredi János – Németh Attila - Tariska Péter

A pszichopatológia a pszichiátriai diagnosztika „lelke” A pszichiátriai diagnózis három szintje szimptomatológiai szindromatológiai etiológiai

A pszichikus működések fő területei: intrapszichés élménytünetek 1. Kogníció tudati működések és figyelem érzékelés, észrevevés emlékezés gondolkodás 2. Affektivitás ösztönök, érzelem, hangulat indulat

A pszichikus működések fő területei 3. Magatartás indíték, akarat, pszichomotilitás, kommunikáció 4. Globális jellegű működések: intellektus, személyiség. beállítódás

1. A kognitív működések A tudati működések zavarai A tudatéberség szintjének zavarai (vigilitás) Hipnoid Aluszékonyság (szomnolencia) Soporózus állapot Kóma

A disszociatív jellegű tudati állapotok (multiplex személyiség, disszociatív fuga..stb) és az organikus okú delírium képezik a két legfontosabb szindromatológiai scoportot

A tudat tartalmi zavarainak csoportjai pl.: vigil kóma 1. akinetikus mutizmus 2. „locked in” szindróma

„pszichiátriai” terrénum: szórakozottság szétszórtság Figyelem „neurológiai’ területre eső zavar: féloldali figyelmetlenség, neglect szindróma kölönböző tünetcsoportjai Figyelem Figyelem, Figyelem „pszichiátriai” terrénum: szórakozottság szétszórtság

aaa !!! AAA !!! Az orientáció klasszikus formái: autopszichés autoszomatikus allopszichés

Éntudat deperszonalizáció derealizáció szindróma: Kifáradás Hallucinogén szer Fóbia Depresszió. Neurotikus állapotok stb…….

A külső megjelenés, viselkedés legfontosabb közlési csatornák a mimika. a tekintet, vokális (hangsúly, hangerő) motorikus (akciós): gesztusok: testtartás (poszturális kommunikáció) az adott személytől való térbeli távolság (proxemika): a kifejező mozgások motorikus tárháza (kinézia) kulturális szabályok összessége Érzékelés, észlelés és ingerfeldolgozás Emlékezés és zavarai A gondolkodás és zavarai Affektivitás

„testbeszéd” és verbális beszéd

Globális jellegű pszichikus működések Intellektus Oligofrénia Mentális retardációk Demencia Személyiség (Popper, 1983) Mentális képességek Érzelmi stabilitás, impulzivitás, motiváció Szociabilitás és moralitás

beállítódás (attitűd) Kognitív Affektív Viselkedéses diszfunkcionális attitűdök

diszfunkcionális attitűdök Túlzott általánosítás egy-két esetből általános következtetés Időbeniség kiterjesztése múltbeli tapasztalat a jövőben is mindig igaz kell legyen („Állandóan hibázom.”) Szelektív általánosítás csak a kudarccal, veszteséggel járó események felfogása; önmagát a hibák, gyengeségek alapján ítéli meg („Mindenki rosszat gondol rólam”) Önkényesség következtetés levonása kellő bizonyíték híján, vagy olyankor, ha a bizonyíték épp a levont következtetés ellentétére utal

diszfunkcionális attitűdök Felnagyítás az adott esemény jelentős disztorziója Kicsinyítés az adott esemény jelentős disztorzija Túlzó felelősségérzet Minden rosszért, kudarcért önmagát tartja felelősnek

diszfunkcionális attitűdök Énközpontúság mindenki figyelme középpontjában ő áll, főként rossz teljesítményével Perszonalizáció minden esemény őrá vonatkozik, a helyzetet csak saját maga bevonásával tudja értelmezni Katasztrófaérzet mindig a legrosszabbra gondol; az a legvalószínűbb, hogy a legrosszabb következik be Dichotómiás gondolkodás minden vagy-vagy jellegű (jó-rossz, fekete-fehér stb.)