A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLÁS JELENE, A MAGATARTÁS ORVOSLÁS: Ma már a pszichoszomatikus orvoslás és magatartásorvoslás kifejezéseket szinonimának tekintjük A magatartásorvoslás a XX. század második felében célul tűzte ki, hogy a lelki, pszichológiai tényezők szerepét természettudományos módszerekkel vizsgálja a megbetegedések kialakulásában és lefolyásában, valamint a terápiás hatótényezők követésében. Az utóbbi években a kétféle szemlélet jelentősen közeledett egymáshoz Dr. Kopp Mária, 2005

A modern pszichoszomatika (magatartásorvoslás) alapkérdései: Hol találkozik a lélek a testtel, milyen pszichés mechanizmusokon keresztül hatnak a környezeti (szociológiai) tényezők az élettani folyamatokra és fordítva? Milyen pszichés mechanizmusok révén játszanak szerepet a környezeti hatások a nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában? Hogyan használhatóak fel ezek a mechanizmusok a megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció folyamatában? Dr. Kopp Mária, 2005

A klasszikus pszichoszomatikus betegségek az esszenciális magas vérnyomás, nyombélfekély, colitis ulcerosa, asthma bronchiale, rheumatoid arthritis, atópiás ekcéma és anorexia nervosa. Ma már ezt a felosztást nem alkalmazzuk, hiszen a bio-pszicho-szociális szemlélet értelmében a környezeti hatások és pszichés állapotunk minden testi jelenséget alapvetően befolyásolnak, és maguk a megbetegedések, tünetek is jelentősen visszahatnak lelkiállapotunkra Dr. Kopp Mária, 2005

Morbiditási adatok gyakoriság alapján (kezelésben részesült) Szív- érrendszeri betegségek (24,6%) Csont-izom rendszeri betegségek (20,6%) Allergiás betegség (15,4%) Gyomor- és bélrendszeri betegség (7,9%) Depresszió (7,1%) Diabetes mellitus (cukorbetegség) (5,9%) Dr. Kopp Mária, 2005

Milyen értelemben beszélhetünk tehát napjainkban pszichoszomatikus (stressz) betegségekről? Magyarázó modell: Stressz elmélet Stressz: legáltalánosabb értelemben magatartási választ igénylő helyzetek az ember és környezete közötti kapcsolatban A modern stressz-elmélet lényege: kontrollvesztés A környezeti hatások: A molekuláris szinttől a társadalmi szintig a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat. Tehát nincsenek kiemelt pszichoszomatikus betegségek, de mind az egészség, mind a betegségek a pszichoszomatikus egyensúly függvényei! Dr. Kopp Mária, 2005

A stressz összetevői: Stresszor: életesemények, de pl.: monotónia is stressz válasz, három fázisa: - alarm - elenállás -kimerülés- krónikus stressz A helyzet egyéni minősítése függ (kognitív áthangolás szerepe!!!): - személyiségtől - társas támogatástól -megbirkózási készségektől Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül: A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó Dr. Kopp Mária, 2005

A stressz elmélet megjelenése a magatartás orvoslásban – Biológiai és Fiziológiai alapok Stresszhelyzetben változások következnek be szervezetünkben: A hipotalamuszban CRH (kortikotropin releasing hormon) szabadul fel, amely az agyalapi mirigyet a megfelelő hormon, az ACTH (adenokortikotrop hormon) elválasztására készteti, s ez a mellékvese hormontermelésére hat, amelynek révén adrenalin, noradrenalin és kortizol jut a véráramba. Ezenkívül endorfinok és egyéb hormonok is képződnek. A szervezet ezzel készen áll a „küzdj vagy menekülj” válaszra: az éberség fokozódik, az erők megsokszorozódnak, a szív és a légzőszervek teljesítménye növekszik, a vérnyomás emelkedik, az izmok ugrásra készek, az emésztés lassul, a száj kiszárad.

Az a bizonyos HPA-tengely: Mi is az és mire jó? Hipothalamusz-Hipofízis-Kortizol rendszer működése (lsd előbb), melynek hipo és/vagy hiper funkciói révén különítenek el betegségeket A HPA-tengely korai programozása Magzati stressz Anyai stressz A gondozás minősége A társas kihívás Az óvoda minősége

Akkor hol is tartunk most? Milyen kifejezések vannak használatban a gyakorlatban? Szomatoform zavarok (fájdalom vagy funkcionális testi tünet) Pszichofiziológiai zavarok (fizikális szervi eltérések) Pszichoszomatikus betegségek Pszicho-neuroimmunológiai zavarok