,, Egymillió új munkahely Magyarországon a globalizált világban? ” Készítette: Bacsó Balázs (3.évf. földrajz BSC hall.)

A fordizmus A kapitalizmus közti időszaka: a fordista gazdaság. Vállalatvezetési, termelési rendszer, társadalmi gazdasági rendszer. 19. század vége: tőke megtérülése az iparban a legnagyobb (gépgyártás). Cél: minél nagyobb volumenű termelés, de nincs hozzá megfelelő módszer. 20. század eleje: termelékenységi forradalom – a munkaszervezés megváltoztatása (Taylor, Ford), eredmény: tömegtermelés.

Taylor, F. W. munkaszervezési elvei A termelés és a termelékenység tudományos elvek alkalmazásával, s a munkafolyamatok elemzésével jelentősen növelhető. Összetett munkafolyamokat egyszerű műveletekre bontják: standardizált elemi egységekre. A termelési folyamatot megtervezik. Szervezetileg szétválasztják a vállalat és a munka vezetését a munka végrehajtásától. (professzionális menedzsment) A teljesítmény szerinti bérezés, időben szabályozott munkarend kialakítása, szabványosított szerszámok használata.

Ford által alkalmazott módszerek elterjedése Futószalag-termelés, Hatalmas ipari komplexumok A vállalatok belső, vertikális, hierarchikus és bürokratikus tagoltsága A termék alkatrészeinek szabványosítása, standardizálása, csereszabatosság Milliók átrétegződése: mg  ipar Képzetlen és rövid idő alatt betanítható munkaerő tömeges alkalmazása (több 10e. betanított munkás / gyár)

A posztfordizmus A kapitalizmus egy újabb rendszere, 1970-es évektől napjainkig. Globalizáció hátterét adja. A posztfordizmus elemei: a rugalmas termelés a hálózati szerveződések a neoliberális állami szerep

A fogyasztók egyedi igényekkel jelentkeztek. Fogyasztópiac kezdi „húzni” a termelést és nem fordítva. A tömegtermékek piacán túlkínálat, romlottak a cserearányok az olajválságok miatt. Rengeteget fejlődött a kommunikáció, közlekedés. Pénzpiacok mérete megnőtt. Tőke könnyen mozgatható világszerte.

Ki lesz sikeres a megváltozott körülmények között? Aki a leggyorsabban felméri, hogy milyen termékre van szüksége a piacnak, kifejleszti, megszervezi a gyártást, kis szériában legyártja a legkevesebb selejttel és a fogyasztóhoz juttatja. Kulcsszó: gyorsaság -rugalmas termelési rendszer alkalmazása -globális gazdasági hálózat kihasználása -megváltozik a nemzetállam szerepe és a nemzetközi szabályozás

Eredménye: Munkáslétszám csökkenése Nagy kombinátok megszűnése KKV-k gyors felvirágzása Szekunder sz. szerepe csökken, míg a tercier/kvaterner sz. nő Elhelyezkedéshez főiskolai/egyetemi végzettség szükséges

Hogyan lesz 1 millió munkahely? Orbán V. ígérete: 1 millió új munkahely "Továbbra is tartom azt a vállalásomat, hogy egymillió új munkahelyet teremtünk 10 év alatt. Ha kapok tíz évet a választóktól, akkor meg is fogom csinálni" Hatalmas munkanélküliség ezer munkanélküli, 3 millió szegény ember. Munkatapasztalat/ munkaerkölcs hiánya. Városi lumpenek: nagyvárosok lezüllött, munkát ritkán vállaló, bűnözésre is hajlamos rétegei Falusi pauperek: segítség nélkül önmaga eltartására képtelen, nincstelen, közsegélyben részesülő

Kormányzat: sikerült növelni a foglalkoztatást /gazdasági aktivitást. Versenyszférában csökkent az alkalmazottak száma. Ellentmondásért a közmunkaprogram a felelős. (munkaügyi statisztikákat kozmetikázza) Tartósan munkanélküliek számát nem sikerült csökkenteni. Nyomasztó a fiatalkori munkanélküliség alakulása (kedvezőtlen köz- és felsőoktatási folyamatok) A keleti válságrégiókban sem sikerült valódi munkahelyteremtést végrehajtani.

Növekvő foglalkoztatottság - csökkenő versenyszféra A rokkant nyugdíjak felülvizsgálata, valamint a 16 évre leszállított tankötelezettség mind- mind a munkaerő-kínálat bővülését jelezte előre. A statisztikák azonban csak azokat jelenítik meg, akik a hatóság látóterében vannak. A szigorított szabályozás miatt sokan eshettek ki az ellátórendszerből is. Csökkenő tendencia az üres álláshelyek számának alakulásában.

Fiatalkori munkanélküliség A fiatalkori munkanélküliség a kivándorlás katalizátora is egyben. A köz- és felsőoktatási reformok ere dményei a kormányzati kommunikáció ellenére nem vetítenek előre túl derűs képet. A 16 évre leszállított tankötelezettség mellett megfelelő szakképzésre van szükség.

A magyar munkaerőpiac arányaiban jobban díjazza a magasabb végzettséget, mint az OECD országok átlagai. Felsőfokú végzettségűek között a legalacsonyabb a munkanélküliség. Március 1.-től elindult a kormány Első munkahely garancia névre hallgató programja, amely 5 milliárd forintból 7 ezer 25 éven aluli foglalkoztatását segítené elő. Az ország 2014 és 2010 között mintegy 50 millió eurót használhat fel uniós forrásokból a fiatalkori munkanélküliség mérséklésére.

Területi munkanélküliség

És hogy hogyan lesz ebből 1 millió új munkahely? Leginkább sehogy. A munkahelyek számának növeléséhez gazdasági növekedés, megfelelő bizalmi klíma, valamint a beruházások növekedése szükséges. Az idén is csak a bővülő közmunkaprogrammal növekedhetett a foglalkoztatottság. Ez pedig nem jelent valós megoldást a problémára.