agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
Szelektív hulladékgyűjtés
Kommunális szennyvíziszapból tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Szervesanyag kijuttatás
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A savanyú talajok javítása
P FOSZFOR MŰTRÁGYÁK Nyersfoszfátok, apatitok
Az ásványi anyagok forgalma
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Talaj- vízvédelem előadás VIII.
Savanyodás Savanyú talajok javítása
Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
TERRASOL komposzt a növény well-ness
Laboratóriumi kísérletek
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
A talaj kémiája & a talajszennyezés
Agrokémia.
Műtrágyák.
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A szappanok káros hatásai
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Budapest Vízminősége Budapest Vízminősége Készítők: Csernus Anna, Karvalics Bence, Schiffer Ferenc Készítők: Csernus Anna, Karvalics Bence, Schiffer Ferenc.
A növények táplálkozása
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
A talajtermékenység növelésének új, lehetőségei napjainkban Dr. Biró Borbála 1, P. Angerer Ildikó 1 Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai.
Vízminőség- védelem. A VÍZ kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai alapján az élet, a társadalmi tevékenység számára nélkülözhetetlen, ezért a Földön.
A szennyvíztisztítás hulladékai
Vízlágyítás.
Vízlágyítás.
átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
A kénsav és sói 8. osztály.
A kalcium és a magnézium
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
A talajsavanyodás és kezelése
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Környezeti problémáink A hulladékfelhalmozódás. Adatok Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik. Megközelítőleg 3,5 millió tonna.
Felszíni vizek minősége
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A Föld vízkészlete.
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
A savas eső következményei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A hulladékok fajtái és jellemzői
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.
Kémiai jellemzők pH, összetétel, szervetlen és szerves alkotók.
Révész Tamás növényvédelmi szakmérnök
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Átgondolt növénytáplálás
Szorgalmi feladathoz:
Előadás másolata:

agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1

11. előadás talajjavítás, mésztrágyázás magnézium trágyázás mikroelemtrágyázás Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei szerves trágyák

CaCO3 + H2CO3 = Ca(HCO3)2 Savanyú talaj kémiai javítása cél felhasznált anyagok a javítás alapjai elérendő pH felhasznált adagok Hatás időtartama jótékony hatások a talajra javítóadagok meghatározása CaCO3t/ha =y1 ∙ 0,1KA ∙ 1,73 CaCO3 + H2CO3 = Ca(HCO3)2 3

Na2CO3 + CaSO4 = Na2SO4 + CaCO3 Lúgos talaj kémiai javítása szikességet okozó ion, vegyület szikes talaj tulajdonságai cél felhasznált anyag a javítás alapjai javítóadagok a javítás feltételei Na2CO3 + CaSO4 = Na2SO4 + CaCO3 4

MgSO4 . 7H2O MgSO4 . H2O CaCO3 . MgCO3 5

Mikor alakulhat ki mikroelem hiány? Kémhatás befolyásoló szerepe Mikroelemtrágyák Mikor alakulhat ki mikroelem hiány? Kémhatás befolyásoló szerepe toxicitás veszély Mikroelemek kicsapódása 6

mikroelemtrágyák lassan ható gyorsan ható Mikroelemtrágyák Mikroelem tartalmú N v NPK trágya Szervetlen sók kelátok mikroelemtartalmú SP 7

1. Gyorsan ható mikroelem trágyák a. Szervetlen, vízben oldható vegyületek - permettrágyaként, talajba – kis mennyiség FeSO4 . 7 H2O 9,8 % Fe MnSO4 . 7 H2O 27,0 % Mn CuSO4 . 5 H2O 25,4 % Cu ZnSO4 . 5 H2O 22,8 % Zn H3BO3 11,3 % B Na2B4O7 . 10 H2O 11,3 % B (NH4)6Mo7O2 . 4 H2O 54,4 % Mo Na2MoO4 . H2O 39,6 % Mo Co(NO3)2 . 6H2O 20,4 % Co 8

EDTA szerkezeti képlete: Kelátok: Mi a kelát? Kelát : kelátképző + fémion EDTA szerkezeti képlete: kelátok jelentősége

Mikroelemtrágyák 10

11

Folisol polikelátok 12

mikroelemtrágyák lassan ható gyorsan ható Kevésbé oldható vegyületek Bevonatos Ipari hulladékok Mikroelemtrágyák mikroelemtrágyák lassan ható gyorsan ható Mikroelem tartalmú N v NPK trágya Szervetlen sók kelátok Volldünger linz (permetező és talajtrágya) Mikramid (permetező és talajtrágya) Wuxál (permetező trágya) mikroelemtartalmú SP 13

Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei mészindex sóindex KRL érték 14

A környezeti hatások és a műtrágyázás savanyító hatása

16 16

17 17

Műtrágyák sóindexe Miért rossz az, ha a talajoldat só koncentrációja nagy?   Referencia műtrágya: NaNO3 18

Műtrágyák sóindexe 19

Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek 20

Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek 21

KRL érték ismétlés 22

23

SZERVES TRÁGYÁK, KOMPOSZTOK

Szerves trágyák csoportosítása Szerves trágya Istálló trágya trágyalé hígtrágya egyéb Istálló trágya kedvező tulajdonságai 25

A háziállatok ürülékének átlagos összetétele % Megnevezés Víz Szárazanyag N P2O5 K2O Bélsár Szarvasmarha 80-85 13-18 0,3-0,6 0,2-0,3 0,1-0,2 Sertés 75-85 13-20 0,5-0,7 0,4-0,6 0,3-0,5 Juh 60-70 25-35 0,3-0,4 Ló 73-77 20-23 0,5-0,6 Vizelet 90-93 3-6 0,6-1,0 0,1-0,15 1,0-1,5 94-97 2-3 0,05-0,15 0,8-1,0 87-91 7-8 1,4-1,6 1,5-2,0 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8

27

Istálló trágya adagja 28

Istálló trágya érlelése Miért szükséges az érlelés? érlelési módok

Trágyalé összetétel mennyisége tárolása felhasználás hol keletkezik? 30

31

Trágyalé helytelen kezelése során kialakuló veszteségek 32

szabályok az elhelyezésére vonatkozóan Hígtrágya hol keletkezik? összetétel fajtái mennyisége szabályok az elhelyezésére vonatkozóan kijuttatható mennyiség 33

trágyalé hígtrágya keletkezése mennyiség tápanyagtartalom 34

35

hígtrágya 36

Komposztálás nyersanyagai Összetétel: szerves hulladék + adalékanyagok nem kívánatos anyagok : ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen és szervetlen szennyeződések Komposztképzés feltételei: A mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges fetételek biztosítása hőmérséklet nedvesség oxigén C/N arány 37

Komposztálás nagyüzemileg 38

Komposztálás nagyüzemileg 39

A komposztálás szakaszai 40

Baromfitrágya Tőzegfekáltrágya Zöldtrágya 41

Zöldtrágyázás szőlőültetvényben 42

zöldtrágyázás Somkóró Csillagfürt (Meszes homok talajon) (savanyú homok talajon) 43

talajjavítás Savanyú talajok Lúgos szikesek 44

Talajsavanyúság hatásai 45

46

Talajjavítás és mésztrágyázás A talajjavítás és mésztrágyázás összehasonlítása mésztrágyázás talajjavítás célja Felhasznált műtrágya Adagok (t/ha) 47