Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

Pszichoanalízis = lélekelemzés Egy ember műve? Freud óta változatlan? Divatjamúlt? Kultusz, mely csak a beavatottaké?

Mi a pszichoanalízis? Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd-megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza.

A pszichoanalízis történeti gyökerei XIX. század vége: hisztéria kutatása Charcot: Salpêtrière A probléma: a gondolat, amely kívül van a tudaton Janet, Breuer és Freud a hisztéria okait kutatta: trauma-eredet! A hisztériás paciensek tünetei enyhíthetők, ha a pacienssel feltárják és kimondatják a traumatikus emlékeket és az ezzel járó intenzív érzéseket! „katarzis” „pszichoanalízis”

„…azt a tézist terjesztem elő, mely szerint minden hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti szexuális élmény rejtőzik; olyan élmények, amelyek ugyan a korai gyermekkor részei, ám amelyek pszichoanalitikus munkával az eltelt évtizedek után is reprodukálhatók. Úgy hiszem, e felfedezés komoly jelentőséggel bír; az ideggyógyászat tudományán belül ez caput Nili fontosságú eredmény.” (S. Freud: A hisztéria etiológiája, 1896.)

Freud elméletének további alakulása Freud megtagadta a hisztéria trauma-eredetét Breuerrel együtt felismerték, hogy a tünetek tartós megszüntetésében annak van a legnagyobb jelentősége, hogy a tudattalan élményanyag hozzáférhető legyen maga a paciens számára! Szabad asszociáció módszere (álomelemezés, elhárítás, ellenállás)

A psziché topográfiai modellje A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések tárháza. Közvetlenül, akaratlagosan nem hozzáférhető a tudatosság számára, de hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett módon megnyilvánul. A tudatelőttes elfogadható és tudatosulni képes gondolatokat és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál emlékezet. A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk képesek önteni. (A jéghegy csúcsa.)

A psziché strukturális modellje Ösztönén (ősvalami, id) Én (ego) Felettesén (superego)

Az id jellemzői A személyiség ősi, velünk született része Valamennyi öröklött jellemzőnket tartalmazza: ösztönöket, melyek szorosan kapcsolódnak a biológiai szükségletekhez Tartalmazza a testi és lelki működésben felhasználható összes energiát Irracionálisan, az örömelv alapján működik Reflex-tevékenységek által csökkenti a feszültséget, másrészt elsődleges folyamatok révén teljesíti vágyait Fő hajtóereje a libido (életösztön) Később másik hajtóerőt is leírt Freud: halálösztön

Az ego jellemzői A szabályozó műveletek gyűjtőhelye Az idből származik, annak energiáit használja Realitáselv vagy valóságelv alapján működik A viselkedés racionálisnak tekintett oldala az ego megnyilvánulása Mérlegel, halaszt Másodlagos folyamatok által csökkenti a feszültséget Végrehajtó szerepe van Fő funkciói: közvetít! Szorongás esetén elhárító mechanizmusokat működtet

A superego jellemzői Normákat, erkölcsi értékeket tartalmaz Belsővé tett szülő-képek köré szerveződik Önkritikus beállítódások sorozata Szorosan kapcsolódik az egohoz, de részben független is attól Megkülönbözteti egymástól a jót és a rosszat, a helyeset és a helytelent További két része az énideál és a lelkiismeret Idealista, tökéletességre törekszik Fő funkciói: meggátolni az id társadalmilag elítélt impulzusait, az ego-t eszmei célok felé terelni

A személyiség dinamikája /1. Az ember: komplex energiarendszer: a lelki folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiához a biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül, ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre Az ösztönök a személyiség hajtóerői: belső szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai megjelenési formái. (Pszichés megjelenése a vágy, testi alapja pedig a szükséglet, pl. éhség.) Az ösztönök székhelye, energiák tárháza az ösztönén

A személyiség dinamikája /2. Az ösztönök 4 jellemzője: Forrás Cél Tárgy Erő (impetus) Az ismétléskényszer

A személyiség dinamikája /3. Az ösztönök 2 kategóriája: Életösztön: minden létfenntartó és fajfenntartó ösztön ide tartozik, energiája a libido Halálösztön: romboló ösztönök. Ennek származéka az agresszivitás

A személyiség dinamikája /4. A psziché struktúrájának energia-ellátása Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén rendelkezik! (tárgyválasztás: tárgykathexis) Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját (identifikáció, ego-kathexis, antikathexis) A felettesén energiaellátása is identifikáció révén valósul meg „A pszichoanalízis dinamikus koncepció, amely a lelki életet az egymást serkentő és gátló erők kölcsönhatására vezeti vissza.” (Freud, 1910)

A pszichoszexuális fejlődés 1897. A gyermekkori szexualitás elmélete A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben: libidinális késztetések forrásaként működnek. Ezek az erogén zónák. A gyermekkor különböző fázisaiban más-más erogén zónának van meghatározó szerepe A gyermekkor szexuális késztetései tovább élnek a felnőttkorban is …

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai Orális Anális Fallikus (Ödipusz-komplexus) Latencia Genitális

A szorongás Funkciója: figyelmezteti az ént a veszélyre! Fajtái: Valóságszorongás (1.) Neurotikus szorongás (2.) Morális/erkölcsi szorongás (3.) Traumatikus szorongás A szorongás és az elfojtás kapcsolata: melyik volt előbb?

Az elhárító mechanizmusok az ego-hoz tartoznak tudattalanok meghamisítják a valóságot soha nem teljes, végleges az elhárítás. Az elhárított tartalom, érzés, a megszelídített lelki konfliktus feszültsége kerülő úton visszajár!

Elhárító mechanizmusok Elfojtás Tagadás Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Intellektualizáció Meg nem történtté tevés Izoláció Regresszió (fixáció!) Áttolás Elaboráció, Szublimáció Stb.

A klasszikus pszichoanalitikus terápia Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése. Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése (katarzis), tudatosítása és átdolgozása Módszere: kezdetben hipnózis, majd szabad asszociáció, álomelemzés: értelmezés. A tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul az eredeti lelki konfliktus. A pszichoanalitikus passzív, a páciens mégis indulatokat tulajdonít neki: ez az indulatáttétel jelensége. A tudattalan vágyak, érzések az eredeti tárgyról az analitikusra vetülnek.

A pszichoanalízis kritikája Kora közvéleménye számára nehezen volt elfogadható a gyermeki szexualitásról vallott elképzelése, és az is, hogy a tudattalan határozza meg az emberi viselkedést, nem a racionalitás. Elméletének objektív ellenőrzése akadályokba ütközik Klasszikus pszichoanalízis: viszonylag kevés eset alapján létrehozott elmélet. Az esetismertetés szubjektív: F. résztvevő megfigyelő. Mennyiben irányította ő pacienseit? Mennyiben szól az elmélet róla? Fogalmait tényként kezelték, holott csupán következtetések A személyiség fejlődésében az első 5 évnek tulajdonít csak meghatározó szerepet. És azután? A kezelés hosszú, költséges. Hatékony? A „tudattalan” létét mai kognitív kutatások is bizonyítják. A strukturális modell sok igazságot ír le a szocializációval kapcsolatban. Legfeljebb más nevet adunk a jelenségeknek…