Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 1

4. tétel: Az emberiség civilizációi (S. P. Huntington nyomán) Samuel P. HUNTINGTON: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa Könyvkiadó Budapest,1998. 650 p.

Samuel P. Huntington Civilizációk összecsapása

Huntington életútja: (1927 ápr. 18 – 2008 dec. 24 New York, Yale (BSc.), Chicago, Harvard (PhD) 1959-62 Colimbia egyetemen a Háború-és béketanulmányok Intézetének helyettes vezetője

Huntington életútja: A Harvard professzora 1989-2000 vezeti a Stratégiai tanulmányok Intézetét Egyetemi pályafutása mellett politikai tanácsadó (Carter elnök 1977-78) Elméleti művét empirikus alapokra helyezte

Legfontosabb munkájának megszületése: 1992 – Francis Fukuyama – egy világ paradigmája 1993 Foreign Affairs folyóiratban cikk Nagy port kavart, ezért szükséges volt gondolatainak részletesebb kifejtése 1996: Civilizációk összecsapása, és az új világrend kialakulása (The Clash of Civilizations and the remaking of world order)

Legfontosabb munkájának megszületése: 1992 – Francis Fukuyama – egy világ paradigmája 1993 Foreign Policy folyóiratban cikk Nagy port kavart, ezért szükséges volt gondolatainak részletesebb kifejtése 1996: Civilizációk összecsapása, és az új világrend kialakulása (The Clash of Civilizations)

Civilizációk harca 1. Nyugat 2. Latin-Amerikai 3.Ortodox 4. Iszlám 5. Kínai 6. Indiai 7. Japán 8. Afrikai

Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk

Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk

Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk Civilizáció: Az azonosulás legtágabb szintje!

Tézisei: A civilizációk állandóan változnak Globális civilizáció nem fog kialakulni A modernizáció nem eredményez nyugatosodást A nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása kérdéses A Civilizációkon belüli politikai háborúkat felváltja a civilizációk közötti kulturális-vallási alapú háború

Modernizáció = nyugatosiasodás?

Modernizáció = nyugatosiasodás? Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörtöénhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

Modernizáció = nyugatosiasodás? Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörténhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

Modernizáció = nyugatosiasodás? Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörténhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

Modernizáció = nyugatosiasodás?

Törésvonal háborúk Az új világrendben nem a civilizációközi háborúk, hanem a civilizációk közötti háború terjed el Eszkalációveszély sokkal nagyobb Rokon ország szindróma A konfkliktusok nem fentről lefelé, hanem lentről felfelé terjednek

Törésvonal háborúk

A Nyugat jövője Civilizációk hanyatlása: fogyasztás kerül a középpontba, alacsony term. Szaporodás, Erkölcsi hanyatlás Kulturális meghasonlás EU: vallástalanság, USA: multikulturalizmus Megoldás: Nem az egyetemességre törekvés, hanem az egyedi értékek megőrzése!

"Der Ansatz für Multikulti ist gescheitert, absolut gescheitert. „ A "Der Ansatz für Multikulti ist gescheitert, absolut gescheitert!„ A. Merkel

A Nyugat jövője Civilizációk hanyatlása: fogyasztás kerül a középpontba, alacsony term. Szaporodás, Erkölcsi hanyatlás Kulturális meghasonlás EU: vallástalanság, USA: multikulturalizmus Megoldás: Nem az egyetemességre törekvés, hanem az egyedi értékek megőrzése!

Igaza volt-e Huntingtonnak? Készítette: Kondrát Tibor Geográfus MSc I. évfolyam

Alaptézisei Civilizációk halandók, változhatnak Globális civilizáció nem lesz Modernizáció nem nyugatiasodás

További főtézisei Sok oldalú, sok pólusú mai világ Nyugat konfliktusa a többi civilizációval El kell fogadni a nyugati civ. , nem egyetemes

Civilizáció Legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintje 8 civilizációt különböztet meg

Civilizációk Kínai (Sinic) Buddhista (nemzetközileg nem nagy civ.) Japán Hindu Latin-Amerika Ortodox kereszténység Afrikai, vagy Szub-Szaharai Iszlám Nyugati

Civilizációk

Összecsapások Iszlám- Nyugat 1979 óta tartó „kváziháború” Terrorizmus és ellencsapások Törésvonal háborúk ( határvonal:muzulmán- nem muzulmán, pl.: balkáni- népirtás) Szeptember 11. 2004 Madrid 2005 London Iráni atomvita Szíria vegyi fegyver

Civilizációk jövője Nyugat döntő befolyása, modernizáció innen indult Ezen felül nem tér el a többi civ. tól, mindig van egy aranykor és azután hanyatlani kezd A kérdés az, hogy a Nyugat elérte már az aranykort?

Nyugat problémái Kulturális hanyatlás Bevándorlók szerepe Kereszténység csökkenő szerepe EU-ban Multikulturalizmus az USA-ban Megkérdőjelezik a Nyugati civilizáció örökségének létjogosultságát A sokszínűség probléma Hiányozni fog a kulturális kohézió, egyetlen civilizációhoz sem fog tartozni- szétesés ( Római Birodalom)

Lehetséges megoldások Fel kell adni a Nyugat univerzalizmusának illúzióját Öntudatosság Önmegtartóztatás Konfliktuskezelés közös közvetítés útján Nemzetközi intézményeket megfelelően kell átalakítani

Kritikák Különböző népek különböző civilizációkba való besorolása Japán miért képvisel külön kultúrát A nyugati és az ortodox világ határvonala nem vesz figyelembe több dolgot Figyelmen kívül hagyja egyes államok gazdasági és fejlettségi szintjét

Kritikusok Amartya Sen (1999)- a sokszínűség jellemző a legtöbb kultúrára a világon, nyugati civilizáció sem kivétel Paul Berman (2003) Terror és a liberalizmus- különböző kulturális határok mai napig nem léteznek Edward Said (2001)- Bosszantó rasszizmus az arabok és a muzulmánok ellen Georg G. Iggers- nem veszi komolyan se Fukuyama, se Huntington modelljét

Multikultúra Sok etnikumú társadalmak kulturális sokféleségének az elfogadtatására és bátorítására irányul Egy társadalmon belül különféle kultúrák élnek egymás mellett, elméletileg háromféle módon lehet viszonyulni:

Multikultúra Kissebségi kultúrák teljesebb körű asszimilációja Az „olvasztótégely” (melting pot) A multikulturalizmus elfogadása

Multikultúra A multikulturalizmus, mint eszme még nagyon újnak számít, gyakorlatban, Kanadában és Ausztráliában használják eddig sikerrel

Összegzés Elmondható hogy sok dologban igaza volt Huntingtonnak, de azért túlzásokban is eset. A civilizációk közti ellentétet, túlságosan is kihangsúlyozza, valamint a Nyugat válságát is eltúlozza. Továbbá a politikai korrektség igényét a témában nem mindig vette figyelembe, főleg az iszlámmal szemben.

Források Samuel P. Huntington- A civilizációk összecsapása (1996) http://elib.kkf.hu/edip/D_15479.pdf http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre58/iggers.htm http://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_P._Huntington http://www.biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=717&title=elhunyt-samuel-p-huntington http://en.wikipedia.org/wiki/Clash_of_Civilizations http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=111&paging=1

A FÖLD CIVILIZÁCIÓI Forrás: C. Quigley (1979.) nyomán átalakítva Növény és állattenyésztésen alapuló neolitikus kultúrák (nem civilizációk!) mezopotámiai (sumér,akkád, babiloniai) afrikai néger kultúrák indus völgyi kínai (turáni „szittya”) lovas nomád kultúra egyiptomi buddhista X krétai (minószi) hettita közel keleti (kánaánita, főniciai,zsidó) indián civilizációk X klasszikus (mediterrán) görög, római kínai hindu 6. Japán 3. Iszlám 4. Indiai 5. Kínai 2. Ortodox (orosz) 1. Nyugati 7. Fekete afrikai 8+1 Buddhista 8. Latin-amerikai Forrás: C. Quigley (1979.) nyomán átalakítva

Samuel P. Huntington (1927-2008) The Crash of Civilizations and the Remaking of World Order A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Tézisei: A civilizációk állandóan változnak, jellegzetes „életciklust” mutatnak A mai világ civilizációs szempontból sokoldalú és sokpólusú (1. nyugat, 2. ortodox, 3. latin-amerikai, 4. iszlám, 5. afrika, 6. hindu, 7. kínai, 8. japán, +1 buddhista) Globális civilizáció nem fog kialakulni A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást” Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki A civilizációk között erőegyensúly módosulás zajlik (demográfia, migráció, gazdasági fejlődés, katonai erő) A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása kérdéses A politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását felváltja a civilizációk közötti eltérő kulturális-vallási identitáson alapuló összecsapások korszaka (törésvonal konfliktusok, terrorizmus, gazdasági érdek-háborúk, homogenizációs törekedések)

Emberi kultúrák és civilizációk