MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Szegedi Munkacsoport 2007–2011 Bibok Károly, Maleczki Márta, Nagy Katalin, Németh T. Enikő, Vecsey Zoltán
Előzmények és motivációk: 1999–2001: A természetes nyelvekre jellemző szabályok, elvek, tulajdonságok – komplex megközelítés c. OTKA-pályázat Vezető:Maleczki Márta Kutatók:Bibok Károly Németh T. Enikő Pelyvás Péter
Tanulság és következmény: Bármelyik nyelvi szinthez kötődő jelenséget is vizsgálunk bármilyen eszközökkel, szükségszerűen figyelembe veszünk más nyelvi szintekhez tartozó jelenségeket. Bármelyik nyelvi szinthez kötődő jelenséget is vizsgálunk bármilyen eszközökkel, szükségszerűen figyelembe veszünk más nyelvi szintekhez tartozó jelenségeket. A nyelvi adatok és a magyarázatok (nyelvelmélet) problematikája. A nyelvi adatok és a magyarázatok (nyelvelmélet) problematikája.
Problémafelvetés: Mit nevezünk adatnak és evidenciának különböző nyelvészeti területekre vonatkozó különböző elméletekben és melyek alapvető funkcióik?
Feladataink: 1. Az adatkezelés problematikája kinek- kinek a saját kutatási területén. 2. Önreflexió az adatkezelésünkről. 3. Esettanulmányok szolgáltatása. 4. A metaelméleti keret alkalmazása.
Bibok Károly A kutatás tárgya: egy szó különböző konstrukciókban/kontextusokban való használatának magyarázata.
Bibok Károly Adatok: anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), korpusz (pl. Magyar Nemzeti Szövegtár). korpusz (pl. Magyar Nemzeti Szövegtár). Érvelés menete: Érvelés menete: korábbi koncepciók hiányosságait kiküszöbölve, de erényeit ötvözve, új elképzelés: lexikai- konstrukciós megközelítés és lexikai pragmatika kidolgozása.
Bibok Károly Javaslat: a lexikai jelentés reprezentációjának alulspecifikált volta adja az alapját egy szó különböző (ha nem is az összes) konstrukciókban, illetve kontextusokban való használatának.
Bibok Károly Következmény: a megoldás negatív következményekkel jár a szótári produktumokban feltüntetett jelentések adatokként/evidenciákként való felhasználhatósága számára (pl. korpuszbeli szavak szemantikai annotációjakor és egyértelműsítésekor).
Maleczki Márta A kutatás tárgya: határozatlan argumentumok vizsgálata, határozatlan argumentumok vizsgálata, szűkebben: puszta (névelőtlen) köznevek speciális szemantikai tulajdonságai, szűkebben: puszta (névelőtlen) köznevek speciális szemantikai tulajdonságai, határozottsági korlátozás. határozottsági korlátozás.
Maleczki Márta Adatok: anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), minimálpár-mondatok (kísérletezés), amelyekben szigorúan egy összetevőt változtunk meg és ennek eredményeképpen: minimálpár-mondatok (kísérletezés), amelyekben szigorúan egy összetevőt változtunk meg és ennek eredményeképpen: a) a jól formált mondat rosszul formálttá válik vagy a rosszul formált mondat jól formálttá, vagy a rosszul formált mondat jól formálttá, b) megváltozik a mondat interpretációja, ami különböző lehetséges folytatásokkal tesztelhető. különböző lehetséges folytatásokkal tesztelhető.
Maleczki Márta Önreflexió: A használt adatkezelési eljárás megfelelő a probléma megoldása számára, amennyiben: 1)a változások szisztematikusak, azaz hasonló minimálpárok elegendően nagy számban előállíthatók,
Maleczki Márta 2)a jól/rosszulformáltságra vonatkozó anyanyelvi beszélői ítéletek annyira határozottak, hogy nem szükséges korpuszban keresni, 3)nem szükséges tesztelni sem kérdőíves módszerrel, mert nem valószínű, hogy más ítéletek születnének statisztikailag szignifikáns mennyiségben.
Maleczki Márta Az adatkezelés megoldandó kérdései: Mennyi adat számít elegendően nagy mennyiségnek, hogy szisztematikusnak legyen tekinthető a szóban forgó jelenség? Mennyi adat számít elegendően nagy mennyiségnek, hogy szisztematikusnak legyen tekinthető a szóban forgó jelenség? Mikor nevezhetünk egy anyanyelvi beszélői ítéletet annyira határozottnak, hogy nem szükséges tesztelni? Mikor nevezhetünk egy anyanyelvi beszélői ítéletet annyira határozottnak, hogy nem szükséges tesztelni? Mi számít statisztikailag szignifikáns mennyiségnek? Mi számít statisztikailag szignifikáns mennyiségnek?
Nagy Katalin A kutatás tárgya: spanyol és katalán adatok összehasonlító történeti pragmatikai elemzése, spanyol és katalán adatok összehasonlító történeti pragmatikai elemzése, az implikatúrák szerepe a grammatikalizációs jelentésváltozásban, az implikatúrák szerepe a grammatikalizációs jelentésváltozásban, kontextuális és kognitív tényezők együttműködése a grammatikalizációs jelentésváltozásban. kontextuális és kognitív tényezők együttműködése a grammatikalizációs jelentésváltozásban.
Nagy Katalin Adatok: történeti korpusz: középkori spanyol és katalán krónikák. Adatprobléma: a történeti nyelvészet és a pragmatika adatproblémái hatványozottan jelentkeznek a történeti pragmatikában.
Nagy Katalin Javaslat: többféle adat figyelembevétele, a hipotézisek többféle evidenciával való támogatása, többféle adat figyelembevétele, a hipotézisek többféle evidenciával való támogatása, nyelvtani és pragmatikai tényezők együttes figyelembevétele. nyelvtani és pragmatikai tényezők együttes figyelembevétele.
Németh T. Enikő A kutatás tárgya: implicit argumentumok előfordulása és azonosítása, implicit argumentumok előfordulása és azonosítása, intenciók és a nyelvhasználat különböző formái, intenciók és a nyelvhasználat különböző formái, pragmatika és nyelvtan interakciója, különös tekintettel az implicit argumentumokra. pragmatika és nyelvtan interakciója, különös tekintettel az implicit argumentumokra.
Németh T. Enikő Adatok: anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), anyanyelvi beszélők intuíciója (beleértve a nyelvészét is), írott és szóbeli korpuszok, írott és szóbeli korpuszok, tesztelés: grammatikalitási és elfogadhatósági ítéletek, tesztelés: grammatikalitási és elfogadhatósági ítéletek, kísérletezés: diskurzuskiegészítéses tesztek. kísérletezés: diskurzuskiegészítéses tesztek.
Németh T. Enikő Önreflexió: A kutatás tárgya megkívánja a többféle adatra való támaszkodást. A kutatás tárgya megkívánja a többféle adatra való támaszkodást. A pragmatikai kutatások adatproblémája. A pragmatikai kutatások adatproblémája.
Németh T. Enikő Következmények: az elméleti megközelítés meghatározza, mit tekint a kutató adatnak (pl. implicit argumentum definíciója, kommunikáció definíciója), az elméleti megközelítés meghatározza, mit tekint a kutató adatnak (pl. implicit argumentum definíciója, kommunikáció definíciója), mind az adatok, mind a magyarázat szintjén nyelvtan és pragmatika interakcióját kell feltételezni. mind az adatok, mind a magyarázat szintjén nyelvtan és pragmatika interakcióját kell feltételezni.
Vecsey Zoltán A kutatás tárgya: tág értelemben vett referenciális szemantika: a tulajdonnevek és az indexikus kifejezések formális és pragmatikai elmélete, valamint a szemantikai minimalizmus aktuális kérdései, tág értelemben vett referenciális szemantika: a tulajdonnevek és az indexikus kifejezések formális és pragmatikai elmélete, valamint a szemantikai minimalizmus aktuális kérdései, az evidencia episztemológiai és logikai kérdései: az evidencia, a bizonyítás és a következtetési sémák kapcsolata, valamint a logikai pluralizmus kérdései. az evidencia episztemológiai és logikai kérdései: az evidencia, a bizonyítás és a következtetési sémák kapcsolata, valamint a logikai pluralizmus kérdései.
Vecsey Zoltán Célok: az első témakör esettanulmányokkal csatlakozik a csoport munkájához, az első témakör esettanulmányokkal csatlakozik a csoport munkájához, a második témakör metaelméleti szinten kapcsolódik a csoport fő célkitűzéséhez. a második témakör metaelméleti szinten kapcsolódik a csoport fő célkitűzéséhez.
Vecsey Zoltán Adatok: írott és szóbeli korpusz, írott és szóbeli korpusz, episztemikus és logikai modellek. episztemikus és logikai modellek.
Vecsey Zoltán Kitűzött feladatok: a plauzibilis következtetések és a klasszikus elsőrendű logika kapcsolata: a következményreláció lehetséges értelmezései, a plauzibilis következtetések és a klasszikus elsőrendű logika kapcsolata: a következményreláció lehetséges értelmezései, egy megalapozott, átfogó plauzibilitáselmélet kidolgozása. egy megalapozott, átfogó plauzibilitáselmélet kidolgozása.
Eddigi publikációink: Lásd a kiosztmányon!
Összefoglalás: Többféle adatgyűjtési módból származó többféle adattal kell dolgozni. Többféle adatgyűjtési módból származó többféle adattal kell dolgozni. A nyelvi szintek, valamint a nyelvtan és a pragmatika interakcióját kell feltételezni. A nyelvi szintek, valamint a nyelvtan és a pragmatika interakcióját kell feltételezni.
Köszönöm a figyelmet.