A magyar szervezeti kultúra jellemzői 1) A szocializmus öröksége (‘80-as évek eleje) Erősen centralizált döntéshozatal Erős formalizáltság és szabályozottság Uniformizált lineáris-funkcionális szervezeti struktúrák Azonos osztályok, csoportok Uniformizált koordinációs technikák ↓ intenzív hatalmi kultúra

A hatalmi kultúra jellemzői: Bizalomhiány Autokratikus vezetési stílus Kockázatkerülés Felelősségtől való ódzkodás

’90-es évek közepe, vége: A vezetés tiszteletének kérdése Negatív eredményű, gyenge tiszteletet mutató felmérés. Emberi értékekre vonatkoznak. Probléma: nincs hagyományos értelembe vett menedzseri réteg, sokszor a tulajdonos = menedzser. POZITÍV VÁLTOZÁSOK LEHETNEK!

Döntési pontok teljesítettsége nincs megoldva Információgyűjtés és döntés távoliak egymáshoz képest. Okok: Intenzív hatalmi kultúra »» vezetők nem merik a döntést kiadni a kezükből Beidegződések miatt az alsóbb vezetők nem vállalják a felelősséget

A vállalati hűség kérdése A vállalati hűség magas, de nem biztos, hogy pozitív okokból. Okok: Magas munkanélküliségi ráta kiváltja a hűséget Változásoktól való félelem Magas fokú motiváltság

Szervezeti kommunikáció hiánya Információk a vezetőknél megrekednek » demotiváltság. Még élesebb ez a tényező a vegyes tulajdonú vállalatoknál. Írásos dokumentálás a domináns.

2) Állami befolyás/történelem hatása Személyes, társadalmi kapcsolatok fontossága » korrupció. Oktatási rendszer hatása és öröksége: „Porosz sajátosságok”, ez megalapozza az egyirányú kommunikációt. Nem veszi figyelembe az önálló gondolatokat » még nagyobb hierarchia » kockázatkerülési hajlandóság növekedése.

3) Nemzeti kultúra hatása a szervezetre Minél nagyobb a nemzeti kultúrák közötti távolság, annál jobban különbözik a szervezeti kultúrájuk is a vállalatoknak. Pl.: osztrák-magyar kultúra hasonlósága » Osztrák-Magyar Monarchia maradványa.

Kulturális modellek Hofstede dimenziói (1991): A nemzeti kultúrák vállalati sajátosságaira gyakorolt hatásait vizsgáló elmélet. 4 dimenziót különböztet meg: individualista↔kollektivista kicsi↔nagy hatalmi távolságok bizonytalanságelkerülési hajlandóság erős↔gyenge férfias↔feminim kultúra

1. dimenzió: Individualista mindenki magára vigyáz önmeghatározás szabad vélemény nyilvánítás „Én” érzés a szervezet a személyes időbeosztásra, szabadságra és változatosságra helyezi a hangsúlyt hangsúly az egyénen laza szociális keretek Kollektivista a csoport vigyáz a tagjaira a személyt a közös szociális kapcsolatok határozzák meg harmónia „Mi” érzés a szervezet a képzést, a szakmai ismereteket hangsúlyozza elkötelezettség a csoport felé kollektív szociális keretek

Magyarország: Kollektivista, de vannak olyan területek, ahol ez pont ellentétes. Pl.: az elit réteg kiválasztása a vezetői rétegbe. Japán: Teljes mértékben kollektivista. Fontos a harmónia, illetve a közösségbe tartozás. A legnagyobb szégyen az innen való kizárás.

2.dimenzió Kicsi hatalmi távolság hit az egyenlő jogokban kölcsönös függőség a hatalom legitim szerepeken alapszik a hatalommal rendelkezők a többiekkel hasonlóak decentralizáció a főnök „segítő demokrata” Nagy hatalmi távolság hatalomban lévőknek privilégiumok Az emberek egymástól függetlenek a hatalom erős szerepeken alapszik a hatalmon lévők erősebbek centralizáció a főnök autokrata

Magyarország: A társadalomban mindenhol nagyok a hatalmi távolságok az oktatástól a kommunikációig, de nem ezt nem tartják jónak az emberek. Ezt a tényt sok multi próbálta eddig is megtörni, sikertelenül. Japán: A hatalmi távolság nagy, elsőbbséget élveznek, magasabb rendűnek tekinthetőek az idősebb korosztály tagjai.

3. dimenzió Gyenge bizonytalanság- elkerülési hajlandóság nem igényli az előreláthatóságot bizonytalanság tagadása alacsony stressz kevés szabály az agresszivitás elutasított másság elfogadása motiválás: célkijelöléssel Erős bizonytalanság- elkerülési hajlandóság igényli az előreláthatóságot a bizonytalanság ijesztő sok aggódás formális szabályok agresszivitás elfogadott mindenre választ akar motiválás: megbecsülés, biztonság

Magyarország: A mérték hazánkban magas, illetve erős, az emberek félnek a változástól. Ezek fejlődése, változása azonban lehetséges. A magyarok rosszul tűrik a bizonytalanságot, nehezen barátkoznak meg az ismeretlen dolgokkal Japán: A magas bizonytalanságkerülési mértékű országok közé tartozik.

4. dimenzió Férfias törekvő magatartás anyagi sikerek fontosak törtetés határozott, agresszív viselkedés verseny, teljesítmény világosan tisztázódott nemi szerepek nagy és gyors Feminim szerény viselkedés törődés másokkal védelem kompromisszum szolidaritás, egyenlőség jellemzi rugalmasan nemi szerepek kicsi és lassú

Magyarország: Teljes mértékben férfias jelleg, melynek a legfőbb megjelenési formája a férfi vezetők aránya. Ez a tény azonban sok ezzel a témával foglalkozó szakember szerint változhat. Japán: Férfias.

Bizonytalanságkerülés Dimenziók/ szerzők Varga K. Bakacsi Gy. Takács S. Heidrich B. Primecz H. Hatalmi távolság Kicsi Nagy Nincs adat Bizonytalanságkerülés Magas Közepesnél alacsonyabb Kollektivizmus/ Individualizmus Enyhén kollektív Inkább individuális Inkább kollektív kollektív Férfiasság/ Nőiesség Férfias Enyhén férfias

Magyar átlag Világ átlag Magyar helyezés 3.12 4.2 60 3.21 3.9 58 5.56 Pillanatfelvétel Magyarországról (Globe eredmények az 1-7 skálán 61 résztvevő ország átlagával összehasonlítva) Attribútumok Magyar átlag Világ átlag Magyar helyezés Bizonytalanság kerülés 3.12 4.2 60 Jövő-orientáció 3.21 3.9 58 Hatalmi távolság 5.56 5.2 12 Intézményi kollektivizmus 3.53 2 Humán-orientáció 3.35 4.1 Teljesítmény-orientáció 3.43 Kis közösségi kollektivizmus 5.25 5.1 37 Nemi egyenlőség 4.08 3.4 3 Asszertivitás 3.23 8

Hall és Hall kultúramodellje (1989) A modell a kultúrák idődimenzióit figyeli. Magyarország: Polikronikus: az emberek megpróbálják tartani a határidőket, de ezek teljes betartása mégsem jellemző. Múltorientáltak: inkább a múltba tekintenek vissza, ahelyett, hogy a jövőt nézzék. Rövid távú gondolkodás: ez összefügg a magas bizonytalanságelkerülési hajlandósággal.

Japán: Monokronikus: fontos a pontosság a szervezeti életben. Múltorientált: ugyanúgy, mint a magyar szervezeti kultúra a múltba tekint vissza. Hosszú távú gondolkodás: ez jellemzi alapvetően egész Ázsiát, melynek a gyökereit a vallásban kell keresnünk (Konfuciánus gondolkodás).

Magyarország és Japán kapcsolata Hagyományos baráti kapcsolat - 1869-től diplomáciai kapcsolat - 1960-tól követségek - rendszerváltás után ugrásszerű fejlődés

Magyarország és Japán kapcsolata Gazdasági kapcsolatok - beruházások - technológiai együttműködések - japán nagyvállalatok letelepedése - intenzív külkereskedelmi kapcsolatok

Magyarország és Japán kapcsolata Kulturális kapcsolatok - 1973: kulturális együttműködési egyezmény - 1991: Japán Alapítvány, JOCV >kiállítások, bemutatók szervezése - 1992 és 1997: vízummentességi egyezmények

Magyarország és Japán kapcsolata Turizmus - Évente kb. 100.000 japán turista érkezik Magyarországra - Kb. 1000 fős japán közösség >70 %-a Budapesten él

Irodalomjegyzék Heidrich Balázs: A vállalati kultúra magyar sajátosságairól. Vezetéstudomány, 1997. Magyarországi Japán Nagykövetség honlapja http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/relation/relation.htm Jarjabka Ákos: Vizsgálatok a szervezeti kultúra témakörében http://www.ktk.pte.hu/oktatok/akos/akos.pdf Geert Hofstede: Hofstede dimenziói http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Dimenzio_Hofstede.html Magyarországi Japán Nagykövetség Honlapja Consultating Magazin

Köszönjük a figyelmet!