Bizalom a szervezetekben Sass Judit Magyar Pszichológiai Szemle, 2005. jan. Készítette: Kakuszi Klára, V. évf.

A bizalom lehetséges összetevői A bizalom jelenségszintjeinek azonosítása Kérdőívvel végzett vizsgálatok eredményei

A szervezeti bizalom lehetséges összetevői 1960-as, 1970-es évek: „ijesztő” individualizáció Napjainkban a bizalom szervezetekre gyakorolt hatását vizsgálva számos érv támasztja alá annak hatékonyságát. A meghatározási kísérletek két fő szempontot emelnek ki: Bizalom tárgyával kapcsolatos ítélet Bizalomadó személy jellemzője

Két alapeleme (Rousseau) : kockázat és kölcsönös függés Értelmezhetjük pszichológiai állapotként, amely a bizalomadó ítéletét tükrözi a bizalomkapó megbízható viselkedésére, szándékaira vonatkozóan. Két alapeleme (Rousseau) : kockázat és kölcsönös függés Butler: előzetes ítélet befolyásolja Három faktor (Mayer): a partner egy adott területen képességei, kompetenciája által befolyással bír a bizalom adója mennyire hiheti a partnerről, hogy annak kedvező a szándéka a partner hű olyan elvekhez, amelyeket a bizalomadó is elfogad

tárgya nem csak személy lehet, hanem személytelen rendszer is rendszerbizalom, amikor a bizalom funkciója a rend fenntartása, alapja a személy hite, hogy a struktúrák, szabályok alapján a dolgok rendben működnek

A megbízhatósági információ két forrása Személyesen elérhető ismeretek: - általános bizalomelvárásból - kapcsolati bizalomból Helyettesítő tudás: - harmadik féltől (közvetlen és közvetett) Rendszerbizalomnál: - személytelen struktúrára vonatkozó, tagok által osztott tudás

A szervezeti bizalom jelenségszintjei Az általános bizalom A kapcsolati bizalom A kategória alapú bizalom A szervezeti szintű bizalom

1. Az általános bizalom a személytelen kapcsolatokban nyújt segítséget A szervezetbe való belépéskor, ismeretlen személlyel való találkozás alkalmával, ismeretlen helyzetekben válik jelentőssé.

2. A kapcsolati bizalom a partnerre vonatkozó információ összegyűjtésével formálódik jelen és múltbeli tapasztalatok + a kapcsolat jövőbeli kilátása befolyásolja A bizalom komponens elmélete A dinamikus jelleget hangsúlyozó modell Kibernetikus modell Személyközi bizalom

felfüggesztett bizalmatlanság A bizalom komponens elmélete: a mély, kölcsönös és függő kapcsolatokban a bizalom alapja a kommunikáció + kockázatcsökkentő tényező az empátia, az intuíció, a körültekintés és a másik nézeteivel való azonosulás A dinamikus modell: felfüggesztett bizalmatlanság feltételes bizalom feltétlen bizalom

A kibernetikus modell: a bizalom folyamatos visszajelzése bizalomnövekedést okoz, de egyben zavarhoz is vezethet A személyközi bizalom: egyenrangúak közti kapcsolatok hierarchikus kapcsolatok

Egyenrangúak közti kapcsolatok Kognitív alapú bizalom: a másik megbízhatóságára vonatkozik, pl. kompetens vagy felelősen működik közre Érzelmi alapú bizalom: szervezeti kapcsolatok mélyülésével jön létre, a másik jólétével való törődést, gondoskodást jelenti teljesítménybefolyásoló szerep

Hierarchikus szervezeti kapcsolatok Alárendelt: korlátozott ellenőrzési, befolyásolási lehetőség kockázat: bizalommal való visszaélés bizalom alapja: a főnök észlelt jóindulata Vezető: kockázat: kihasználás, „hiszékenység” címkézés a bizalomadást egyéni és szervezeti jellemzők befolyásolják

3. A kategória alapú bizalom a megbízhatósági ítélet alapja a bizalom tárgyát magába foglaló csoportra, rendszerre vonatkozó ismeret amikor a kapcsolati bizalom kialakulásának lehetősége korlátozott (pl. ad hoc munkacsoportok) alacsony bizalomszintű csoportok magas bizalomszintű csoportok

4. A szervezeti szintű bizalom Három megközelítés: Szervezeti egységek vagy szervezetek közti bizalom A szervezeti azonosuláson alapuló bizalommodell: figyelembe veszi, hogy bizalmi döntésnél a rendelkezésre álló információ elégtelen A szervezeti kultúra befolyása: kijelöli a szervezeti bizalommal kapcsolatos hiedelmeket

A szervezeti bizalom definiálása „ A szervezeti bizalmat olyan, a szervezeti tagok által osztott hitnek tekintjük, amely az egyén átélt vagy észlelt szervezeti tapasztalatainak interpretációja nyomán alakul, és a szervezet, mint részekből álló rendszer megbízhatóságára vonatkozó pozitív elvárásokat foglal magába, amelynek kognitív és érzelmi összetevői vannak.”

Bizalom komponensek Bejósolhatóság: a folyamatok, eljárások stabilitásából származó elvárások, amelynek következtében a személy kontrollérzettel rendelkezik Megbízhatóság: a kapott ígéretek, vállalt kötelezettségek betartásából származó elvárások Jóindulat: a segítő, törődő, gondoskodó és igazságos működésből származó elvárások

A szervezeti bizalom mérése azon tényezők azonosítása, amelyek befolyásolhatják a szervezetre vonatkozó bizalmi ítéletet kérdőíves felmérés: bizalom-összetevők azonosítása + tartalmi kategóriákba való rendezés Eredmény: hat fő komponens különült el

Kölcsönös munkatársi törődés, segítés Egyéni (foglalkoztatási) biztonságérzet Igazságosság, méltányosság Személyes kontrollérzet Szükségletek biztosítottsága Kompetencia Ötnél szignifikáns eltérés 12 szervezetnél:

Következtetés: a három bizalom komponens mintázata alapján jól elkülöníthetők a szervezetek „Senkiben sem bízhatsz!” „Biztos fogódzók” „Csak egymásra számíthatunk!” „Ha a főnök mondja!” „Csak a tudás számít!”

Köszönöm a figyelmet!