A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)

Ajánlott irodalom Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása Kairosz, Budapest Csirszka J. (1993): Az emberi személyiség pszicho- lógiája Árbóc, Budapest

A személyiséggel rokon fogalmak Egyén Egyéniség (individuum) Vérmérséklet (temperamentum) Jellem (karakter) Személyiség – persona - personality

A személyiség fogalma1 „A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását.” (Allport, 1961) „A személyiség a viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy a személy hogyan alkalmazkodik környezetéhez.” (Atkinson, 1995)

A személyiség fogalma2 Az emberi egyedben öröklött és szerzett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban, állandó változás és fejlődés folyamatában viszonylag állandó, egyedien kombinálódó, egyszeri és megismételhetetlen egységbe szerveződő, nyílt, dinamikus rendszere, amely meghatározza az egyén viszonyulását és alkalmazkodását a környezethez.

A személyiség jellemzői (1) 1. Társadalmi-történeti kategória (fejlődés eredménye). 2. Csak az emberre vonatkoztatható. 3. Az egyén és környezete közötti folyamatos interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív folyamat. 4. Bio-pszicho-szociális jelenség. 5. Változásai ellenére egyfajta állandóságot, „konziszten- ciát” mutat. 6. Sajátos mintázatokban mutatkozik meg - egyedi. 7. Nemcsak egyféleképpen, hanem sokféleképpen - visel- kedésben, gondolatokban és érzésekben – jelenik meg.

A személyiség jellemzői (2) 8. Sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, me- lyek sajátos rendszert alkotnak – Nem bizonyos elemek puszta halmaza, hanem szerveződés 8.1. Testi képességek és tulajdonságok 8.1.1. adottságok 8.1.2. rátermettség 8.1.3. hajlam 8.2. Pszichikus képességek és tulajdonságok 8.2.1. a megismerés folyamatában résztvevő pszichés alapfolyamatok 8.2.2. az emberi cselekvés mozgatói 8.2.3. a külvilág felöl érkező hatások minősítői 8.2.4. a külvilágra irányuló pszichés funkciók 8.3. Tudattartalmak 8.4. Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások

A személyiség jellemzői (3) 9. Rendszer-jellegű szerveződés, rendszerként működik. A rendszer egészének sajátosságai:  nonszummativitás,  részei (alrendszerek) folyamatosan kapcsolatban állnak egymással (kommunikálnak), és hatnak egymásra,  működésének meghatározott célja van,  a környezetből (belső/külső) megterhelések érik,  cirkuláris okság elvén működik,  állandósult, egyensúlyi állapotra törekszik (homeosztázis),  világos határa van,  jellemző a környezettel való kölcsönhatása,  morfogenezis : jellegzetes szerkezeti és működési sajá- sajátosságok kifejlődése,  ekvifinalitás (ugyanazon oknak többféle következménye is következménye is lehet, és ugyanazon következménynek többféle oka is lehet).

A személyiség jellemzői (4) A személyiség mint rendszer jellemzői:  nyílt rendszer,  négy alrendszerből épül fel,  önmagát irányító (önszabályozó) élőrendszer  ÉN.

A személyiség szerkezete (1) a.) Intraindividuális struktúra (a személyiség szerkezeti képe - a személyiség alrendszerei) TÁJÉKOZÓDÓ RENDSZER (KOGNITÍV TARTOMÁNY) ÖSZTÖNZŐ RENDSZER VÉGREHAJTÓ RENDSZER (VISELKEDÉSES- KONATÍV TARTOMÁNY) ÉN ÉRTÉKELŐ RENDSZER (AFFEKTÍV TARTOMÁNY)

A személyiség szerkezete (2) b.) Interindividuális struktúra A tevékenység közben a személyiségnek kialakulnak az interindividuális kapcsolatai, s ezzel együtt társadalmi szerepkörei. Mindezek eredményeként, részben feltételeként megjelennek a személyiség intraindividuális pszichikus vonásai. Az interindividuális struktúra természete és meglévő ellentmondásai a személyiség pszichikus (intraindividuális) struktúrájában fognak tükröződni. Interindividuális struktúra vagy szociális struktúra (a személyiség társadalmi  kapcsolatai) magába foglalja: a tárgyi tevékenységet, amely a munkamegosztásból fakadóan sokféle lehet, a szükségletek rendszerét, az érdekeket, amelyek a személyiségek közötti viszonyt meghatározzák. Röviden mindazon összetevőket, amelyek a személyiség sajátos társadalmi struktúrájánál fogva kapcsolatrendszerének hierarchiájába beletartozik. A személyiség intrainviduális struktúrájának vizsgálata főként a pszichológia tárgyköréhez, míg az interindividuális problémakör főleg a szociológia hatáskörébe tartozik. A két megközelítési mód azonban egymást feltételezi, ennek egyik bizonyítéka a szociálpszichológia, amelynek tárgyát mind az interperszonális (személyek közötti), mind a személyiségben formálódott pszichikai vetületei képezik.