A tömegkultúra esztétikája 3. Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 3.

Tárgyak együttese - display tárgyegyüttes – együtt előfordulásuk elemzésének szempontjai a tárgyak száma funkcionalitásuk a komplexitás foka (mennyire eredeti módon fordulnak elő a tárgyak a társadalmi-kulturális repertoárhoz képest, amelyet a nevelés, a szokás hoz létre (Pretty Woman: pezsgő, evőeszköz, FOGSELYEM)

Tárgyak együttese 2. Gicsegyüttes: a tárgyak száma viszonylag magas, eredeti funkciójukat megszüntetve vagy korlátozottan érvényesítve töltik be, eredetiségük a társadalmi kulturémákhoz képest alacsony

Tárgyak együttese 3. OPHELIMITÁS tengelye Nem kielégítő társadalmak Szükségletek OPHELIMITÁS tengelye Nem kielégítő társadalmak PROPAGANDA Fogyasztói társadalmak REKLÁM Rendelkezésre álló tárgyak Primitív, gyűjtögető társadalmak

OPHELIMITÁS O P H E L I M T Á S A minőség szintje A jövedelem szintje Mona Lisa „Kismesterek” Metszetek, szobrocskák Fényképek, színnyomatok Kicsinyített színes nyomatok Rendelkezésre álló tárgyak Keresett elemek

Giccs és antigiccs 19. és 20. század fordulója: Jugendstil, szecesszió német és francia változata ellenreakció: már az impresszionizmusban is, de különösen az avantgárdban (az előző nemzedék, a giccskorszak polgársága elleni határozott és heves lázadás) jellemző közelítések a természet mint modell a természet mint tökéletlen alkotás – elvetendő, mesterségesen kell helyette újat létrehozni MÁSOLÁS VAGY TEREMTÉS művészeti avantgárd (orosz és olasz futurizmus, kubizmus, konstruktivizmus) FUNKCIONALIZMUS

A funkcionalizmus Előfutárai L. H. SULLIVAN (amerikai építész, „chicagói iskola” – modern, acélvázas irodaház és felhőkarcoló-építészet) A. G. EIFFEL (vas- és acélkonstrukciós hidak, csarnokok) W. GROPIUS (német iparművész és szakíró) BAUHAUS (német művészeti iskola – 1919. Weimar, 1925-től Dessau, 1933-ban a nemzeti szocialisták betiltják, Moholy-Nagy Chicagóban felújítja Fő céljuk: a művészeti ágak egymás közötti és a művészetek társadalmi izoláltságának megszüntetése, egy új összművészet (Gesamtkunstwerk) megteremtése a modern technikai feltételek alapján és a társadalom minden rétegének igényeit kielégítve.

A funkcionalizmus megszünteti a határt a művész és a mesterember, a képző- és alkalmazott művészetek között a GÉP – a művészi alkotás eszköze a tömegtermelési cikkek „jó megtervezésének” eszméje (a használati eszközöktől az épületen át a városstruktúráig, a grafikától a festészeten és szobrászaton át az épületdekorációig – betűtervezés, plakát, fénykép, film)

A funkcionalizmus alapelvei és módszerei Ockham-elv: harc a felesleges díszítés ellen mozgások gazdaságos strukturálása (konyha, munkahely, otthon – ERGONÓMIA) eszközök gazdaságos strukturálása igények faktoriális elemzése modellálás módszere (v. ö. Le Corbusier MODULORja: 2,25 m, a karját a feje fölé emelő ember átlagmagassága, aranymetszés elve az osztásban) SZÉP AZ, AMI CÉLSZERŰ

A FUNKCIONALIZMUS VÁLSÁGA Legjelentősebb giccsellenes reakció – természeti formák kizárása, esztétikum járulékosként kezelése, maximális célszerűségre törekvés, mechanizálás, masinizálódás, uniformizálódás NB! hogyan egyeztethető össze ez a fajta aszkézis a felesleges etikájára épülő jóléti társadalommal? az ember (még mindig) túlságosan emberi (természeti) lény ahhoz, hogy hagyja az ilyenfajta erőszaktételt magán Megjelenik a FORMATERVEZŐ

A designer megelőzi korát a lélektani elfogadás optimumának szintjét próbálja elérni – legnagyobb tömegek, könnyű befogadás Stratégiája hamis funkcionalitás (csökkenti a disszonanciát a valóságos ember és a magát racionálisnak tekintő ember között) játékosság (a tárgy megvételére ösztönöz) betervezett elavulás (a megújulás nélkülözhetetlen feltétele) DIVAT

IRODALOM MOLES, A: A giccs (több kiadás) ECO, Umberto: A rosszízlés struktúrája; in uő: A nyitott mű Kötelező szövegek: BARTHES, Roland: Hymen-hírek in Strukturalizmus I. szerk. Hankiss Elemér, Európa Bp. 1971. 149-155. LUKÁCS György: Művészi nevelés az iskolában, in Ifjúkori művek, Magvető, Bp. 1977. 532-534. pp. HANKISS Elemér: „Sorrentói narancsfák közt...” (A magyar slágerszövegekről) in uő. A népdaltól az abszurd drámáig Magvető, Bp. 1969. 193-254. pp. PEREC, Georges: A dolgok Pretty Woman (Micsoda nő)