Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A keynesi elmélet összefoglalása
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
A munka fogalma és társadalmi jelentősége
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia gyakorlat
Közgazdasági elméletek története 7. Előadás november 7. Neoklasszikus ortodoxia a két világháború között.
Ésszerűség - sportszerűség
Makroökonómia 3.előadás.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo.
Műszaki haladás közgazdasági szempontból Meyer Dietmar március 3.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 DátumTémakör szeptember.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 1. előadás 1 BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA Előadás: szerda óra, Laky Dezső terem (GO3) Előadó:
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 1. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.
Elmélettörténet Bevezetés.
Neoklasszikus szintézis
Új klasszikus makroökonómia
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Formalizálás, matematizálás és ökonometria
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MagNet Magyar Közösségi Bank Magyarország első újbankja Homolka Éva Piac & Profit konferencia „Pénz,de honnan? Pénzszerzés és pénzgazdálkodás”
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan X.
Mit kíván a külföldi befektető? Alacsony adót vagy költségvetési fegyelmet? Kormányzati hatékonyság és üzleti környezet: adalékok a növekedés intézményi.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
A NEM KONZISZTENS VERSENYMODELL VESZÉLYEI A HÁLÓZATOS KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Budapesti Corvinus Egyetem, REKK.
A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolata
Közgazdasági elméletek története 4. Előadás október 10. A marginalista forradalom.
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Elmélettörténet Heterodox irányzatok.
Keynes Keynes előzményei és utóhatása
Elmélettörténet Az osztrák iskola.
Elmélettörténet Monetarizmus.
Összehasonlító gazdaságtan
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
Marginalitás és jól-lét – kibékíthető koncepciók? Inkluzív társadalom – jól-lét – társadalmi részvétel A Kodolányi János Főiskola szakmai konferenciája.
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Dr. Iván Gábor, Külügyminisztérium, szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza – szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza.
Ipari ökológia 7 A "szimbiózismenedzsment" feltételei: bizalom, távolság Dr. Bezegh András.
Vállalati pénzügyek alapjai
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
A piac és a piacgazdaság
Közgazdasági elmélettörténet 2.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Közgazdaságtan II 1-4. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat.
Előadás másolata:

Elmélettörténet Posztkeynesizmus

A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson Journal of Post Keynesian Economics 1978 P. Davidson, S Weintraub Cél: a keynesi általános elmélet általánosítása Kalecki, Ricardo és Marx hatása

Közös elemek - Történetiség - Bizonytalanság és várakozások kiemelt jelentősége -Gazdasági és politikai intézmények fontossága Meghatározó intézmények: nagyvállalat, szakszervezet, állam Rendszerszemléletű megközelítés Bizonytalanság és kockázat

Közös elemek Történelmi és logikai idő Pénz: hitelvezérelt, összeköttetés múlt és jelen, jelen és jövő között Munkapiac kiemelt súlya, piaci erők helyett a béralku szabályoz Módszertan: a közgazdaságtan nyílt rendszer reális előfeltevések, a modell magyarázó erejét empirikusan igazolni kell, stilizált tények csak kiindulópont Megfigyelés: objektív és szubjektív elemek

Közös elemek Organikus megközelítés az atomisztikus helyett Termelés, elosztás magyarázatánál erőforrások allokációjának vizsgálata helyett a strukturális, intézményi változások vizsgálata Fogyasztói szuverenitás korlátozott Monopóliumok, oligopóliumok ármeghatározása a beruházási célokra tekintettel Korlátozott racionalitás

Közös elemek Osztálymegosztottság, az értéktöbblet a profit forrása Érték forrása a ráfordításokban Jövedelemelosztás egy változó, ami a monopolizáltság adott foka mellett kapcsolódik a gazdasági expanzió rátájához Az osztályok megtakarítási és beruházási hajlandósága különböző

Közös elemek Pasinetti: a beruházás kontroll az elosztás, a profitráta felett A táv és a periódus megkülönböztetése Üzleti ciklus a rendszer szükségszerű eleme Monetáris aspektus: a pénzkereslet a portfolió szükséglettől függ, kevésbé a monetáris hatóságoktól Inkább a hitel áll a középpontban, mint a pénz

Megközelítések Bizonytalanság vizsgálata, a pénz teljes integrációja, stock/flow kapcsolat a tőkefelhalmozásban (Keynes, Marshall) Hatékony kereslet, társadalmi osztályok (Kalecki, Robinson hatása), Marx újratermelési sémája A hosszú távú ár-jövedelem alakulás és foglalkoztatás (Sraffa, Keynes hatása) Intézményi megközelítés Arestis és Eichner