PUBLIC RELATIONS - PROPAGANDA - KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT - KAPCSOLATSZERVEZÉS - NYILVÁNOS KAPCSOLAT

TÖRTÉNETE, FEJLŐDÉSE 1756: Blackstone,W. újságíró „megalapító” „Bogner lépcső ” 5. LÉPCSŐ „környezeti információ” 4. LÉPCSŐ „konfliktus menedzsment” 3. LÉPCSŐ „kommunikáció” 2. LÉPCSŐ „információ” 1. LÉPCSŐ „manipuláció” Ingyen reklám „Mire vagy szervezeti és proaktivitás, beágyazódás kíváncsi? közérdek együtt: imázs védelem a társadalomba párbeszéd

A PR története 1. 1. korszak: „manipuláció” PR munka = ügyek, problémák és elkövetett hibák eltusolása („szőnyeg alá söprés”) PR munka tartalma: szépítgetés, „bújtatott reklám”, ingyen reklám kezdetleges vélekedés a szakmáról – napjainkban is megtalálható a PR gyakorlatban

A PR története 2. 2. korszak: „információ kora” egyirányú információáramlás információ a szervezet működéséről a szervezet imázsának ápolása érdekében ügyelnek, figyelnek az imázsra információszolgáltatás a külső környezet nyomására és információigényére NEM BELSŐ MEGGYŐZŐDÉSBŐL!

A PR története 3. A kor jellemzői: konszenzuskeresés esetleges nem párbeszédre törekednek egyirányú tájékoztatás  tények egyoldalú, vállalati érdekek szerinti ismertetése  a szervezet pozitív környezeti megítélésének formálása

A PR története 4. 3. korszak: „kommunikáció kora” PR tevékenység: a környezettel folytatott dialógus eszköze a környezet szegmentálása kétirányú információáramoltatás cél: a szervezet hírnevének, image-ának fejlesztése és a bizalom elnyerése a kommunikációs aktivitás mozgatórugója: a kívülről jövő nyomás

A PR története 5. 4. korszak: „konfliktusmenedzsment kora” ’70-es évek eleje: lokális és nemzetközi konfliktusok a világgazdaságban, nemzetközi politikában  új kihívások a szervezetek számára a kommunikáció a vállalatvezetés fontos eszköze a szervezet é környezete közötti konfliktusok felszámolásakor

A PR története 6. a szakmai munka célja: a konfliktusok leküzdése a környezeti harmonizáció (konszenzusteremtés) a kommunikáció eszközrendszerét a menedzsment tervszerű és előrelátó eszközeként alkalmazzák

A PR története 7. 5. korszak: „a környezettel történő alkalmazkodás” kora interaktív információs viszony a szervezet és környezete között PR behatolása a társadalmi, szociális és politikai szférákba a szakma polgárjogot nyer

A PR tevékenység fejlődési irányai (trendjei) a XX. században a manipulációtól az alkalmazkodás felé a külsőtől a belső felé a tűzoltástól a tűz megelőzése felé a tömegkommunikációtól a célzott médiaalkalmazás felé

A PR szakma hazai megjelenése hazai megjelenés 1960-as évek vége  Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság keretében Public Relations Munkabizottság megalakulása  rendszeres szakmai foglalkozások, továbbképzések 1968: Lipót József: Public Relations a gyakorlatban 1975: Dr. Marinovich Endre – kandidátusi disszertációja – az első tudományos munka, amely külön fejezetben tárgyalja a PR-t

A PR szakma hazai megjelenése 2. ’70-es évek közepe: korszerűsödést visszarendező fordulat  a munka csak műhelyszinten folyhatott 1988-ig PR oktatása a marketingkommunikáció keretében 1990: első magyar szakkönyv (Sándor Imre – Szeles Péter: Public Relations (avagy az uralkodás titka)

A PR szakma hazai megjelenése 3. 1990. december 22.: a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) megalakulása (33 magánszemély, 3 vállalat, mint jogi támogató) nonprofit, politikai és vallási szempontból semleges szervezet

A PR szakma hazai megjelenése 4. Az MPRSZ tevékenysége: a szakmai etikai és magatartási kódex elfogadása és kiadása 1992: magyar nyelvű terminológiai útmutatás és fogalomértelmezés elkészítése Alapítvány a Public Relations fejlesztéséért elnevezésű alapítvány létrehozása

A PR szakma hazai megjelenése 5. a szövetség szakmai klubjának életre hívása a szövetség tájékoztató levelének kiadása vidéki tagozatok kialakítása szakoktatási struktúra kidolgozása a szövetség hosszú távú szakmai programjának kidolgozása

A PR szakma hazai megjelenése 6. szakmai konferencia szervezése szakkönyvek beszerzése a PR feladatkör és funkció szervezetbe való beillesztése (Székesfehérvári Nyilatkozat)

A PR szakma hazai megjelenése 7. 1992 február: szakosító PR képzés a Külkereskedelmi Főiskolán 1993 május: BKAE – BGF közös kísérleti PR tankönyv szerkesztése (Németh Márta – Sándor Imre) 1994/1995: az ország első önálló PR tanszéke a BGF-n 1997: MPRSZ szakember-minősítési folyamat kidolgozása

A PR szakma hazai megjelenése 8. MPRSZ örökös tagjai: Dr. Németh Márta Dr. Szeles Péter Tábori György Sárosi Péter Barát Tamás

A PR szakma hazai megjelenése 9. Az MPRSZ tiszteletbeli tagjai: Dr. Hankiss Elemér Dr. Marinovich Endre Dr. Sándor Imre Dr. Szabó János Dr. Váradi József Lipót József

PR FOGALMA, CÉLJA 1.  CÉG ÉS KÖRNYEZETE VALAMINT A CÉGEN BELÜLI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA, ÁPOLÁSA, A POZITÍV IMÁZS KIALAKÍTÁSA  KÉTOLDALÚ KAPCSOLAT, - KOMMUNIKÁCIÓS - INFORMÁCIÓS KIBOCSÁTÁS ÉS VISSZACSATOLÁS

PR tevékenység célja 1. a megértés javítása egy arculat (identitás) létrehozása az együvé tartozás érzésének serkentése jobb információk nyújtása a marketing aktivitás támogatása a kommunikációs struktúrák fejlesztése a gondolkodásmód javítása

PR tevékenység célja 2. a nemzetközi megértés fejlesztése „hidak” építése a közvélemény formálása

Mit lehet a PR segítségével elérni? Hosszú távon alakíthatja a fogyasztói szokásokat (dohányzás elleni kampány). Széles lakossági rétegeket tehet fogékonnyá egy téma iránt (környezetvédelem). Egy szervezetet – az ismeretlenségből kiemelve – közelebb vihet a nyilvánossághoz, és …

Mit lehet a PR segítségével elérni? 4. … pozitív képet alakíthat ki róla (image). 5. Komplikált összefüggéseket vagy témákat bogozhat ki, egyszerűsített formában jelenítheti meg azokat (autólízing). 6. Folyamatosságával olyan helyzetekben is megértést eszközölhet ki, melyek általában negatív következményeket vonnának maguk után (vereség a sportban, a vállalat veszteségessé válása).

Mit NEM lehet elérni a PR segítségével? elősegítse az áru értékesítését az eladási pontokon; kiigazítsa a rossz vagy hibás vezetői döntések következményeit; termékhibákat, minőségi vagy egyéb hiányosságokat pótoljon.

A public relations meghatározása (MPRSZ) A PR a hírnév gondozásának szakterülete. A PR a HÍNÉVRŐL szól – amely annak eredménye, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad.

A public relations meghatározása (MPRSZ) A PR tevékenység az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen, és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A PR munka folyamata tervszerű és hosszantartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete közötti jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn.

A PR tevékenység viszonya a társszakmákhoz propaganda kormánytájékoztatás marketing / reklám

PR ÉS ÚJSÁGÍRÁS KÖZÖTTI ELTÉRÉS  hírben, szenzációban gondolkodik, kizárólag saját médiapublicitást szervez  saját médiájának példányszáma vezérli  személyes indíttatású  individuális produktum  szubjektivitása megengedett  a szakma presztízse nagy  hírértékben gondolkodik  teljes kommunikációt szervez  hírnév, imázs vezérli  szervezeti indíttatású  csoport munka jellemzi  objektivitás jellemzi  a szakma társadalmi presztízse kicsi

PR ÉS A REKLÁM KÖZÖTTI ELTÉRÉS  cél: megértés, bizalom, támogatás, konszenzus  közvetett befolyásolás  piaci stratégia eszköze  kétoldalú kapcsolat  teljes körű információk  valamennyi érdekszférához szól  menedzsment munka része  a szervezeti és a közérdeket együttes képviselete  cél: a termék eladása, értékesítése  közvetlen piacbefolyásolás  piaci taktika eszköze  alapvetően egyoldalú kapcsolat / eseti visszacsatolás/  szűk információk  potenciális fogyasztóhoz szól  kereskedelmi munka része  jellemzője a profitorientáció

PR ÜZENETEI REKLÁM ÜZENETE: „ Ez egy jó szappan, vegyétek meg!” „ Ettől a szappantól elpusztulnak a baktériumok, nem leszel beteg!” PR ÜZENETEI FOGYASZTÓNAK „Ez egy jó vállalat, a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. Biztosan érdemes megvenni a szappant, amit gyárt.” BANKOKNAK „Ez egy megbízható vállalat, érdemes neki jó kondíciókkal hitelezni.” RÉSZVÉNYESEKNEK „Érdemes a vállalat részvényeiben tartani a pénzt, sőt újakat vásárolni.” KÖRNYEZETVÉDŐKNEK „A vállalat üzemei nem szennyezek a környezetet, sőt mások által termelt hulladékot is feldolgoznak.” SZAKSZERVEZETEKNEK „A vállalat jó munkaadó, családtagnak és nem gépnek tekinti a dolgozóit.” ÁLLAMNAK „A vállalat, jó adófizető és jó munkaadó, a beruházások odaítélésekor ezt figyelembe kell venni.” ÜZLETI PARTNEREKNEK „Ez a vállalat megbízható partner, pontosan szállít és fizet, kevés kockázattal jár a vele való együttműködés.” ÖNKORMÁNYZATNAK „Ez a vállalat szűkebb hazájának érzi a várost, ahol működik, hozzájárul a város fejlődéséhez.” MINDENKINEK „Ez egy jó vállalat O.K..”

PR FAJTÁI  SAJTÓKAPCSOLAT  TERMÉKPROPAGANDA  VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ  LOBBYZÁS  TANÁCSADÁS

TOTÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A BELSŐ ÉS KÜLSŐ KÖRNYEZETTEL VÁLLALKOZÓI ÉRTELMISÉG CÉGINFORMÁCIÓ A KÜLVILÁG SZEMMEL TARTÁSA PIACI INFORMÁCIÓK SAJTÓKAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSEK A TOTÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ REKLÁM SZEMÉLYI KAPCSO- LATOK HÁLÓZATA SZPONZORÁLÁS PUBLIC AFFAIRS / lobbizás/ ARCULAT KOCKÁZATI MENEDZSMENT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK BEFEKTETŐI KAPCSOLATOK ESEMÉNY ÉS VÁLSÁGKEZELÉS BELSŐ TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ VEZETŐI KÉPESSÉG FEJLESZTÉS FORMATERVEZÉS A TANULÓ SZERVEZET

A PR SZAKTERÜLETEI BELSŐ PR KÜLSŐ PR Vezetői információs rendszer SZAKMAI KAPCSOLAT MÉDIA KAPCSOLAT PR AFFAIRS PÉNZÜGYI KAPCSOLAT Szervezeti egységek Corporate PR Kiadói, szer- kesztői kapcs. Kormányzati kapcsolatok Befektetői kapcsolatok Részvényesi kapcsolatok Munkaerő toborzás Marketing PR Újságírói kapcsolatok lobbizás Pénzügyi kapcsolatok Menedzsment tanácsadás publicity Önkormányzati kapcsolatok támogatás Alkalmazottak tájékoztatása Érdekképviseleti kapcsolatok szponzorálás Human relations mecenatúra VÁLSÁGKEZELÉS ISSUE MANAGEMENT ÁGAZATI KAPCSOLATOK KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK

VÁLLALATI KOMMUNIKÁCIÓ KÜLSŐ PR  GAZDASÁGI KÖRNYEZETTEL  POLITIKAI KÖRNYEZETTEL  TÁRSADALMI KÖRNYEZETTEL BELSŐ PR VEZETŐK ÉS DOLGOZÓK KÖZÖTTI - TUDATOS ÉS - KONSTRUKTÍV KAPCSOLAT ÉS INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁS

BELSŐ PR CÉLCSOPORTJAI  TULAJDONOSOK  VÁLLALATI VEZETŐK  A TELJES KOLLEKTÍVA  EGYES RÉSZLEGEK  INFORMÁLIS CSOPORTOK  SZAKSZERVEZETEK

A KÜLSŐ PR CÉLCSOPORTJAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI KAPCSOLATOK TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATOK Vevők kooperációs kapcsolatok pénzintézetek szállítók befektetői versenytársak más piaci szereplők Helyi sajtó regionális vagy országos sajtó rádiók TV-k táv-és hírközlő szervek Önkormányzatok kormányszervek helyi közösségek politikai, vallási szervezetek szakmai és érdekkép- viseleti szervezetek oktatási, kulturális alapítványok fogyasztói szervezetek

KÜLSŐ PR ESZKÖZÖK  SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK  SAJTÓNAPOK, SAJTÓREGGELIK  NYÍLT NAPOK  KONFERENCIÁK, ÉVFORDULÓK,  ELŐADÁSOK, BESZÉDEK  VEVŐTÁJÉKOZTATÓ RENDEZVÉNYEK  SZPONZORÁLÁS, MECENATÚRA  KIADVÁNYOK, HÍRANYAGOK, PROSPEKTUSOK  AUDIOVIZUÁLIS ANYAGOK, FILMEK  VÁLLALTI ARCULATI ESZKÖZÖK  TELEFONINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

BELSŐ PR ESZKÖZÖK  VÁLLALTI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, ESZKÖZÖK: - ÚJSÁG, FALIÚJSÁG, ONLINE  VEZETŐI STÍLUS, ÉRTEKEZLETEK, TANÁCSKOZÁSOK  KÉPZÉS, OKTATÁS, ÖTLETEK, VITANAPOK  VÁLLALTI RENDEZVÉNYEK  ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER  KEZDEMÉNYEZÉSEK ÖSZTÖNZÉSE  HANGULATFELMÉRÉSEK  BELSŐ PÁLYÁZATOK  ÚJ BELÉPŐK FOGADÁSA, BEILLESZTÉSE