Regionális Gazdaságtan 2. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A GLOBÁLIS GAZDASÁG ALAPFOLYAMATAI

1. A globális verseny alapvető jellemzői A gazdaság térbeli működése alapvetően átalakult az elmúlt egy-két évtizedben: térbeli koncentrálódás (globális városok) A fajlagos szállítási költségek csökkentek: a személyszállítás ötödére, a telefonálás huszadára, az adattovábbítás századára stb. Társadalmi, gazdasági háttérfolyamatok: Demográfiai robbanás Technológiai áttörések Új értékek felbukkanása és a társadalmak individualizálódása A globális gazdaság megerősödése Két alapvető folyamat: (a) A deregulációs (liberalizációs) politikák (b) Az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe

A globális verseny 4 fő folyamata: Mindegyik piacon erősödik a verseny A termelés, gyártás az országok széles körére kiterjed A nemzetközi kereskedelem összetétele is megváltozott Növekszik az összefonódások, összekapcsolódások erőssége → teljesen új helyzet állt elő: új térszerveződés

A gazdaság összekapcsolódó folyamatai és térszerveződése

Öt alapvető folyamat: legfontosabb „új pénzügyi rendszer” (a tőke állandóan keresi a megtérülést: mér, áramlik, kivonul) A globalizációban a vállalati versenyelőnyök miatt három egyenrangú területi szint alakult ki: Szupranacionális: pl. EU Nemzetgazdaság Regionális/lokális  A gazdaság térben „hármas kötődésűvé” vált A globalizáció új térbeliséget alakított ki, ezért lettek fontosak a régiók  Az EU-ban is gazdasági érdekek miatt kerültek előtérbe szükségszerűen a régiók, a regionális politika („a régiók Európája”), nem a politikai-közigazgatási szempontok miatt Kérdés: mit értünk régión, lokalitáson??

A globális-lokális paradoxon főbb jellemzői (vállalati, iparági folyamatok – Michael PORTER) A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”  globális verseny és piac  bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová

LOKÁLIS A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: fennmaradnak a jelentős különbségek, nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: „hazai bázisa” egyértelműen megadható, a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó. Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon.  új regionális/lokális specializáció  a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

Újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás van: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt megnövő tranzakciós költségek növekvő szerepe (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs-dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság

A kétféle eltérő „ideáltípus” „Egy-pont” gazdaság Térbeli gazdaság Piaci ár egységes térben osztott Ráfordítás átlagos térben eltérő Verseny tökéletes tökélet (monopolisztikus) Gazdasági reakciók azonosak eltérőek Informáltság tökéletes térben eltérő (térbeli aszimmetria) Magatartás racionális térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák homogének térben inhomogének Helyettesíthetőség korlátlan térben korlátozott Gazdasági egyensúly általános egyensúly térben parciális egyensúly

A regionális gazdaságtan tárgya: „a gazdaság általános törvényszerű-ségei térbeni érvényesülésének, a térben létező gazdaság mozgás-törvényeinek feltárása” Kétféle eltérő megközelítés: - gazdasági földrajz: indukció egyediség, komplexitás - regionális gazdaságtan: dedukció árak, költségek, távolság, szintetizálás A regionális gazdaságtan három alapvető vizsgálati témaköre A térbeli elhelyezkedés törvényszerűségeinek vizsgálata: a népesség, a gazdasági tevékenységek, az erőforrások térbeli elhelyezkedésének elemzése, általában elkülönülten, parciális egyensúlyi modellek alkalmazásával. Általános térbeli egyensúlyelmélet megadása és elemzése: a térszerkezet vizsgálata a termelés, szolgáltatás és fogyasztás közötti térbeli összefüggések alapján, különös figyelemmel a településhálózatokra (a népesség, mint munkaerő és mint fogyasztó térbeli elhelyezkedésére). A régiók, mint gazdasági egységek elemzése: a tervezési régiók fejlődése, gazdasági növekedése, a regionális munkanélküliség alakulása, a régiók közötti input-output kapcsolatok vizsgálata.

A regionális gazdaságtan főbb részei: (a) Regionális mikroökonómia: a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásával, lokalitásával, az egyes gazdasági tevékenységek elhelyezkedésével és kölcsönhatásaikkal foglalkozik. Területi egységei a mikroszervezetek: vállalati székhelyek, telephelyek, közszolgálati egységek, háztartások. A tér és távolság gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásai, az egyes mikroszervezetek térbeli elhelyezkedése áll a középpontban. (lényegében a mikroökonómia térbeli kiterjesztése) (b) Regionális makroökonómia: a gazdasági teljesítmény szintjének térbeli ingadozásaival, az egyes régiók gazdasági teljesítményének, növekedésének, munkanélküliségének, fejlődési problémáinak stb. vizsgálatával foglalkozik. Területi egységei a régiók: egységesnek (homogénnek) feltételezzük, azaz nem foglalkozunk a régión belüli különbségekkel. (lényegében a maikroökonómia térbeli alkalmazása, de! nyitott gazdaságokra)

A regionális gazdaságtanon belüli felfogások: - Pozitív regionális gazdaságtan: a pozitív közgazdaságtanhoz áll közel, a térbeli tapasztalati tényeket értékeli, elemzi, és ezek alapján von le következtetéseket. - Normatív regionális gazdaságtan: bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása (pl. regionális politika) + regionális gazdaságtan: régiók, térségek (több szomszédos településből áll) + városgazdaságtan: közgazdasági + település-gazdaságtan: önkormányzati