Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka Különböző skálázású táji adatok és a parlagok növényzete közti kapcsolat Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka MTA ÖBKI Szeged, 2009. 11. 10.

Előadás célja 1. Kiskun LTER mintaterület-hálózat bemutatása 2. A parlagok és táji környezetük vizsgálata kapcsán a CLC50 és a saját részletesebb élőhely térkép használatának összehasonlítása

Bevezetés Parlagok Magyarországon Nincs pontos nyílvántartás a művelt területek nagyságáról, így a parlagokról sem. Becslés van, pl. MÉTA

Vizsgálat célja Kiskun LTER mintaterület-hálózat létesítésének célja: természetes, természetközeli területek, azok változása és a táji környezet közti kapcsolat vizsgálata hosszú távon Részkérdések: milyen növényzet alakul ki a parlagokon? Hogyan függ a parlagregeneráció sikeressége a táji környezettől?

Módszerek mintaterület-hálózat a Kiskunságban 16 db, 5x5 km-es mintaterület, melyek a tájhasználat heterogenitását reprezentálják aktuális élőhely-térképek, 1: 5000 felbontás, 2005-ös légifotó alapján 161 felvétel parlagokon, 20x20m 3 korcsoport, 1: 1-7 éve felhagyott 2: 8-20 éve felhagyott, 3: 21-40 éve felhagyott parlag-típusok: fiatal, zárt és nyílt másodlagos (AR, MZ,MN) Regenerációs siker: természetes területek jellemző fajainak jelenléte, gyomok eltűnése

Felhasznált táji adatforrások Corine LC 50 Standard európai módszertan kategóriák: 4 szint (néha 5), 79 db, hazai adaptáció Felbontás: 50 m vonalas vagy 4 ha (200mx200m) folt a legkisebb egység Alapév: 1998-1999 Problémák: szántó-parlag, lombos erdő-lombos ültetvény elkülönítés

Corine LC50 - példa

Felhasznált táji adatforrások Kiskun LTERm mintaterület-hálózat aktuális térképei Kiskunságra kifejlesztett rendszer, kevert élőhelyek is jelölve vannak kategóriák: 2 szint, 34 db, természetes élőhelyek részletesen Felbontás: 5 m vonalas vagy 0,25 ha (50mx50m) folt a legkisebb egység Alapév: 2005 Problémák: túl részletes, légifotó-interpretálási nehézségek, terepismeretet igényel,

Általunk készített aktuális élőhelytérkép

Statisztikai módszerek Vizsgált változók: teljes fajszám, természetes élőhelyek jellemző fajainak fajszáma, Parlagok és más élőhelyek összehasonlítása: Kruskall-Wallis próba Táji környezet és parlagok kapcsolata: 50-100-150 … -500 m sugarú körben a legfontosabb élőhelyek aránya: CLC50: agrár, ültetvény, term. gyep és vegyes KISKUN: agrár, másodlagos, term. erdő, term. gyep, ültetvény McFadden-pseudo R2–próbával a térlépték választás GLM-modellválasztás (élőhely, korcsoport, típus)

Eredmények A parlagok teljes fajszáma AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: természetes nyílt gyep, TZ: természetes zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes

Parlagok fajösszetétele – jellemző fajok AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: term. nyílt gyep, TZ: term. zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes

Táji környezet és a parlagok 1) Corine CLC50 alapján A GLM-model eredménye: Teljes fajszám: ~tipus *** Jellegzetes fajok száma: ~ tipus*** + korcsoport* + Tgyep400***,

Jellegzetes fajok száma Kapcsolat van a környező gyepterület és a jellegzetes fajok száma közt

Táji környezet és a parlagok 2) Saját élőhelytérképe alapján A GLM-model eredménye: Teljes fajszam: ~tipus *** A parlagok teljes fajszáma csak a parlagok típusától függ: Fiatal – kevesebb faj Jellegzetes fajok száma: ~ tipus*** + korcsoport** + Tgyep500***, A parlagok jellegzetes fajainak száma a parlag típusától és a természetközeli gyepek kiterjedésétől függ

A specialista fajok számának predikciója a GLM model alapján

Összefoglalás A megmaradt természetközeli élőhelyek propagulum-források a parlagok számára Más kutatásokhoz hasonlóan mi is azt találtuk, hogy a 300-500m-es távolságon belüli környezet befolyásolja leginkább a parlagok vegetációját Parlagok növényzet szempontjából egyediek, „új élőhelyeknek” tekinthetők akár Nagyobb felbontású, természetes élőhelyekre érzékenyebb térképekkel kimutatható ez a jelenség

Köszönetnyílvánítás: Barabás Sándor, Botta-Dukát Zoltán, Fehér Balázs, Hermann Orsolya, Kovács Eszter, Molnár Edit, Oláh Krisztina, Pándi Ildikó, Somay László A kutatást a „Természetes és mesterséges ökoszisztémák kölcsönhatásai: a biodiverzitás, az ökoszisztéma funkciók és a tájhasználat értékelése az Alföldre, 2002-2008" című projekt keretében végeztük, melyet a Jedlik Ányos Program támogatott (NKFP6-0013/2005).

Parlagok fajösszetétele - neofitonok AS: szántó, AG: szőlő-gyümölcsös, 1, 2, 3: parlagok korcsoportja TN: term. nyílt gyep, TZ: term. zárt gyep, TF: nyaras, TT: term. homoki tölgyes