A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6. Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13. A makroökonómia mutatói Czagány László február 20. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás február 27. Gazdasági növekedés március 6. Munkanélküliség és infláció I. március 13. Munkanélküliség és infláció II. március 20. Zárthelyi dolgozat I. március 27. Az aggregált kereslet I. Nagy Benedek április 10. Az aggregált kereslet II. április 17. Az aggregált kínálat április 24. A nyitott gazdaság május 8. A fogyasztás május 15. Zárthelyi dolgozat II.

A mai témakörök: Áttekintés: az AS – AD rendszer A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe A természetes ráta hipotézis

Aggregált keresleti függvény 1. Áttekintés: az AS – AD rendszer LM r IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G LM: M/P = L (Y ; r) LM Exogén válltozók: fiskális politika (T és G) monetáris politika (M) IS Y P AS P1 AD: Y = f (P) Aggregált keresleti függvény P0 AD Y1 Y0 Y

? 2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai P P AS AS Y Y Az aggregált kínálat tökéletesen rugalmas, vagy tökéletesen rugalmatlan, vagy a kettő között? Mi határozza meg az aggregált kínálat meredekségét?

2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai AS se nem függőleges, se nem vízszintes, hanem pozitív meredekségű 4 modell: 2.1 Ragadós bérek modellje 2.2 Téves helyzetmegítélés modellje 2.3 Információhiány modellje 2.4 Ragadós árak modellje

Túlkínálat a munkapiacon 2.1 ragadós bérek modellje L L A bérek nem alkalmazkodnak tökéletesen a munkapiacon: hosszú távú szerződések Ld W = ω * Pe W / P = ω * (Pe / P) W/P Y P Túlkínálat a munkapiacon –> L = Ld (W / P) AS És: Y = f (L), tehát Pe Ypot Y

2.2 téves helyzetmegítélés modellje A bérek szabadon alkalmazkodnak a tökéletes munkapiacon, de a szereplők összetévesztik a nominál és a reálbéreket W / Pe = W / P * P / Pe Illúziók W/P Ls Ld = f (W / P) –> vállalatok nem tévesztik össze Ls = f (W / Pe) –> munkavállalók nem ismerik az árakat Ld L

2.3 információhiány modellje Egyensúly és szabad alkalmazkodás, a megközelítés az árupiacra koncentrál a vállalatok és munkavállalók egyaránt tévednek Termelő egy terméket gyárt, de sokat fogyaszt. Saját terméke nominális árát ismeri, de relatív árát nem Terméke árának emelkedését a relatív ár emelkedéseként értelmezi Ha nő a terméke ára, többet termel.

2.4 ragadós árak modellje Nem tökéletes alkalmazkodás az árupiacon: vállalatok rugalmatlan árképzése Összes vállalat s hányada rugalmatlan árat alkalmaz: p = Pe + a (Ye – Ypot) Ha Ye = Ypot –> p = Pe A maradék 1-s hányad rugalmas árat használ: p = P + a (Y – Ypot) Így az árszínvonal: P = s*Pe + (1-s)(P + a (Y – Ypot)) Ami átrendezve Y = Ypot + s / (a*(1-s))*(P – Pe)

Téves megítélés Információhiány Ragadós bérek Ragadós árak 2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai Nem tökéletes piac Munkapiac Árupiac Megtisztul a piac? Igen Téves megítélés Információhiány Nem Ragadós bérek Ragadós árak P Pe Ypot Y

2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai P AS’ B –> C: Pe alkalmazkodik C AS B A –> B: P nő, de Pe nem A AD’ AD Y

3. Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe AS: ha P nő –> Y is nő Phillips-görbe: növekvő esetén a infláció munkanélküliség csökken  = e – β (u – un) + ε 1. a várt infláció: e 2. a ciklikus munkanélküliség: (u – un) 3. költséginfláció: ε

3. Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe  Phillips-görbe Alban William Phillips (1914-1975) e + ε u un

4. A természetes ráta hipotézis  Rövid távon változtatható az infláció-munkanélküliség kombináció, ez a rövid távú Phillips-görbe –> klasszikus dichotómia felbomlása De hosszú távon a várakozások alkalmazkodnak –> klasszikus dichotómia érvényesülése e + ε u un

4. A természetes ráta hipotézis a természetes ráta adottság, csak rövid távon lehet eltérni tőle Hiszterézis elmélet: a gazdaságot érő sokkok hatnak magára a természetes rátára is, ő is változik