HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete Homlokzatképzés: az európai történeti, historikus építészeti hagyományok formakincsének felhasználása Klasszicista (antik építészeti örökség) nyomán: neoklasszicista Reneszánsz, barokk építészet (antik tradíció) nyomán: neoreneszánsz, neobarokk Román és gótikus építészet nyomán: neoromán, neogót Eklektika: a történeti stílusok keveredése pl. neogót, neoreneszánsz elemek együttes alkalmazása az épületek homlokzatképzésében A historizmus jelentősége: az európai városképek egysége, történeti atmoszférája Építészeti technológia és díszítő formaelemek, homlokzatképzés ellentmondása A szecesszió építészete és a modern építészet törekszik a historizmus ellenmondásainak felszámolására.

A historikus építészet Bécs, Operaház

Oxford – Egyetemi Múzeum

EKLEKTIKA Steindl Imre: Országház, Budapest, 1880-1889. Neogót-neoreneszánsz stílusjegyek, barokk palota térformálása

Szeged historikus belvárosa (Kárász utca) Neoklasszicista ablakképzés. Széchenyi tér. Neobarokk ablakképzés. Klauzál tér. Szeged historikus belvárosa (Kárász utca)

A Szegedi Nemzeti Színház (1883, majd 1886)

Neoromán historizmus: SZTE BTK épület

Neoromán historizmus: Szeged, Római. kat. plébánia

Neogót historizmus: Szeged, a Fekete-ház (Gerster Károly, 1856 – 1857) Münster, Városháza, XIV. sz.

Neoklasszicizmus: Szeged, a Közművelődési Palota (1896)

Az akadémizmus: a historizmus képzőművészeti megfelelője A művészeti akadémiák (XVII. sz-tól) esztétikai elveihez ragaszkodó művészet – XIX. sz. 2. fele A klasszicizmus (reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek normaként való érvényesítése - az alkotás megtanulható, technikai részének túlhangsúlyozása (tudományos műv. oktatás) - merev formaelemek, mesterkéltség, dagályosság , dogmatikus esztétika - kiüresedő tradíciók: a modern élettől idegen Karl Piloty: Ceasar ledöfése. 1872. Alexandre Cabanet: Venus születése 1863. Wagner Sándor: Dugovics Titusz. 1859.

A modern művészet az akadémizmussal szemben jött létre J. L. Gerome: Kakasviadal. Millet: Kalásszedők. 1857. Edouard Manet: Claude Monet csónakja. 1874.

AZ IMPRESSZIONIZMUS Az impresszionista festőcsoport első kiállítása: 1874 „…közvetlenül a természetet festettem, s megpróbáltam visszaadni impresszióimat a legillékonyabb effektusokról” Monet Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap. 1872.

Impresszionizmus: plein air festészet A természet színeinek, fényeinek festészeti visszaadása Edouard Manet: Reggeli a szabadban. 1863. C. Monet: Reggeli a szabadban 1866.

Edouard Manet: a realizmustól az impresszionizmusig Manet: E. Zola portréja. 1868. Manet: S. Mallarmé portréja. 1877.

E. Manet: A Folies-Bergère bárja. 1881. E. Manet: Claude Monet csónakja. 1874

Claude Monet: La Grenouillere. 1869.

A plein air festészet Monet: Magpie. 1868. Monet: A művész kertje Argenteuil-ben. 1869

Claude Monet: A roueni katedrális. 1892-94. A katedrális nyugati homlokzatáról készített tanulmány-sorozat (40 kép) a napszakok a különböző fényhatások játékát rögzíti.

Japán híd. 1899. Japán híd. 1900.

Az impresszionista festészet újításai: az európai festészet hagyományainak elvetése új témák (természet, mindennapi élet, a modernitás) a látvány, az élet pillanatszerűségének visszaadása új festészeti technika: a tér és tömeg színárnyalatokkal való érzékeltetése kontúr helyett színfoltok: a prizma tiszta színeinek alkalmazása, darabos ecsetkezelés Claude Monet: Kert. 1900.

Pierre-Auguste Renoir Moulin de la Galette. 1876. Két nő a kertben. 1875. Pasztell.

Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge. 1890. Edgar Degas: Táncosnők. 1899.

Neoimpresszionizmus – pointillizmus Georges Seurat: Vasárnap délután a Grandé Jatte-szigeten. 1886.

Posztimpresszionizmus – Paul Cézanne „Két dolog van festészetben: a szem és az agy; e kettőnek segítenie kell egymást; kölcsönös fejlődésükön kell munkálkodnunk… hiszen ezek az észleletek nyújtják a kifejezési eszközöket.” Cézanne Önarckép Húshagyókedd

Cézanne: a kubizmus előfutára Paul Cézanne: Csendélet.

Paul Cézanne Fenyőfák a Mont Sainte-Victoire-hegy előtt. 1885.

Cézanne: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni” Cézanne: A Mont Sainte-Victoire-hegy. 1904.

Vincent van Gogh (az expresszionizmus előfutára) Krumplievők. 1885. Híd Clichy-nél. 1887

Vicent van Gogh: Harvest látképe. 1888.

Vincent van Gogh: Önarckép. 1886 Vincent van Gogh: Ciprusok. 1889

Vincent van Gogh: Virágzó Cseresznyefa. Vincent van Gogh: Bokor. 1889.

Az impresszionistákra és a modern európai festészet kibontakozására ható japán fametszetek (XVIII-XIX. sz.) Hiroshige tájképei

Vincent van Gogh: Táj ciprusokkal Arles közelében. 1889.

Vincent van Gogh: Csillagos éj. 1889.

Van Gogh: „Sokszor olyan erős érzelmek rohannak meg, hogy szinte öntudatlanul dolgozom… és az ecsetvonások olyan szorosan, akkora koherenciával követik egymást, mint az ember szavai beszéd vagy levélírás közben.” Vincent van Gogh: Íriszek. 1898. Vincent van Gogh : Önarckép. 1889.

Paul Gauguin (a szimbolizmus és a fauvizmus előfutára) Önarckép a Sárga Krisztussal. 1889.

Gauguin: Nő gyümölccsel. 1893. Gauguin: Breton nők. 1894

Gauguin: Istenek napja. 1894.

Gauguin: Nave Nave Mahana: boldog napok. 1896

Gauguin: Lovasok a tengerparton. 1902.