A líra átalakulása a 19. század második felében

Az előadások a következő témára: "A líra átalakulása a 19. század második felében"— Előadás másolata:

1 A líra átalakulása a 19. század második felében

2 Előzmény Romantika (18. sz. vége, 19. sz. eleje)
Realizmus ( 19. század első harmada) Színtér: Franciaország Oroszország Műfajok: Többszólamú regény Drámaiatlan dráma Analitikus dráma

3 19. század második fele / modernizmus
Háttér: Ipari forradalom második hulláma Gépiesített munka (egyhangúság) Polgári társadalom ↓

4 A kor jellemzői Szenvtelenség, illúzióvesztés Pesszimizmus
Tagadták a művészet társadalmi szerepét – a világ nem „mutatható be” hitelesen Keserű, ellenséges szembefordulás társadalommal, közélettel, politikával Az írók magukra maradtak: magányosak, elszigeteltek Egyetlen érték: művészet Vissza kell vonulni a „tiszta művészet” elefántcsont-tornyába: művészet a művészetért: L’art pour l’art FORMAI TÖKÉLETESSÉG

5 Líra témája: „lelki táj” (nem a tárgyról szól, tárgyát kívánja megszólítani) cél: lényeg megragadása, felszínre hozatala a versek titokzatossá, sejtelmessé váltak, sugalmazó szerep → megértés bonyolult az érzelmekre, képzeletre hatnak metaforikus, jelképes nyelvi kifejezésmód

6 Líra Stabilitás helyett → változás (akár meghökkentés is)

7 Szakaszai 1910-es évekig: KLASSZIKUS MODERNSÉG (naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió) as évek – es évek: KÉSŐ MODERNSÉG es évektől: POSZTMODERN

8 Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap

9 Impresszionizmus szakít az akademizmus formai merevségével, kimódolt kompozíciójával, természetellenes színvilágával pillanat megragadása gyors ecsetkezelés, a kontúrok elmosása, a szabadtérben történő festészet Monet, Manet, Renoir, Pissarro, Degas

10 Gauguin: Tahiti nők

11 Posztimpresszionizmus
szakít a természetelvű festészettel, bölcseleti tartalommal gazdagítja a piktúrát Van Gogh, Cezanne, Gauguin Irodalomban: állóképszerűség nominalitás pillanat megragadása

12 Naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat
valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolás bemutatja a szokványosnak, hétköznap-inak nem mondható, riasztó, taszító elemeket Próza Maupassant, Bródy Sándor, Móricz Zs.

13 Szimbolizmus görög szün + ballo = együttlátni szóból
törekvése, hogy a jelenségek mögött meghúzódó lényeget jelképek segítségével érzékeltesse a jelkép egyértelműen föl nem fejthető, inkább jelentéseket, képzeteket sugall Rimbaud, Verlaine, Mallarmé, Baudelaire

14 L’art pour l’art = művészet a művészetért
a világ haszonelvű → a költő nem lehet vátesz, próféta; nem állhat helyt a polgári világért, csak önmagáért a művészet öncélúságát vallja, a létét önnön szépsége indokolja, nem kell semmilyen társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi vagy gazdasági célt szolgálnia, az igazi művész feladata az örök szépség ábrázolása Mallarmé, Csók István, Renoir

15 Kund Abigél ledöbben (Tetemrehívás)

16 Historizmus elmúlt korok emlékének felidézése
történelmi, mitológiai témák (festészet) Munkácsy Mihály, Zichy Mihály

17 Gaudí Sagrada Família Güell park

18 Szecesszió latin ‘kivonulni’ szóból
*díszítőművészet latin ‘kivonulni’ szóból háttere: polgári lét unalmából, egyhangúságából való elvágyódás erős díszítettség, a növényi és állati ornamentika*, a keleti és folklórelemek használata, a motívumok indázó gyűrűzése, az erőteljes színek (arany, vörös, méregzöld, fekete) építészet, iparművészet

19

20