Kétnyelvűség és kognitív fejlődés 1. Kétnyelvűség és intelligencia
Hogyan befolyásolja a kétnyelvűség az intelligenciát? 1.A katasztrofális hatások korszaka A 19. sz. elejétől kb. az 1960-as évekig Prof. Laurie (1890): a kétnyelvűség nem megduplázza, hanem inkább megfelezi az egyén intelligenciáját Korai empirikus kutatások ezt megerősítették: egynyelvűek IQ-ja magasabb volt, mint kétnyelvűeké. Pl. Saer (1923) Wales, 10 pont különbség
A korai kutatások módszertani hiányosságai Az intelligencia fogalma körüli problémák –Összetevői? –Fehér, középosztály gondolkodása? A tesztelés nyelve Szignifikancia vizsgálatok hiánya Mintavétel problémái Kontextus (additív? Szubtraktív?) figyelmen kívül hagyása
2. A semleges hatások korszaka A 20. század közepén, rövid ideig, átfed a másik két szakasszal Jelentősége Jones (1959): társ-gazd. Státusz kiegyensúlyozása esetén nincs különbség kétnyelvűek és egynyelvűek között. Korábbi kutatási eredményeket a társadalmi státusz különbségek számlájára írja.
3. A pozitív hatások korszaka Fordulópont: Peal and Lambert (1962) –Kutatásmódszertani kifinomultság –A kogníció tágabb értelmezése –Pozitív eredmények (is) 364 középosztálybeli francia anyanyelvű gyermek Montreálból → 110 kiegyensúlyozott kétnyelvű + társ. státusz
Eredmények 18 IQ faktorból 15 esetén kétnyelvűek mutattak jobb eredményt A másik 3 esetben nem volt különbség Előnyök: –Mentális flexibilitás –Absztrakt gondolkodás –Fogalomalkotás –Általában véve: verbális IQ –Gazdag kétnyelvű és kétkultúrájú környezet pozitív hatású
Metodológiai problémák Minta nagyon speciális – eredmények nem általánosíthatók Kiegyensúlyozott kétnyelvűekről mond csak vmit – mi van a többiekkel? Háttérváltozók: mi van, ha a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és a jó kog. Eredmények hátterében egyéb tényezők húzódnak meg? (szülői értékrend, elvárások) És ha IQ okozza a kiegyensúlyozott kétnyelvűséget?
Rákövetkező kutatások Eltávolodás az IQ-tól Integratív szemlélet hiánya Pozitív hatásokat erősítik