A kétnyelvűség mint társadalmi jelenség
Áttekintés Bevezető gondolatok Diglosszia Nyelvtervezés: kert analógia Nyelvváltás és a nyelv megtartása Nyelvvesztés és a nyelv halála
Bevezető gondolatok A kétnyelvűek közösségekben élnek A közösségek kontaktusban vannak egymással A közösségek folyamatosan változnak Az egyéni kétnyelvűség, kéttannyelvű oktatás stb. a (kétnyelvű) közösség jellegzetességeitől függ
Diglosszia Fergusson (1959): ua. nyelv két változata – alacsony (dialektus) és magas státuszú (standard) Fishman (1972, 1980) kiterjeszti kétnyelvű közösségekre Egyéni és társas kétnyelvűség kombinációja 4 esetet eredményez (példák!)
Diglosszia (folyt.) Területi diglosszia: 1 nyelv hivatalos az egyik területen, másik nyelv az ország másik területén (Svájc) Probléma: a területhez vagy az emberekhez tartozik a nyelv? (Beszélhetik-e a nyelvet az adott területen kívül?) Személyes diglosszia: azok a nyelvcsoportok, melyek nem rendelkeznek területi diglossziával. „Személyes”: kultúra, nézetek, meggyőződések, szokások, értékek stb., mely egy embercsoporthoz tartozik.
Nyelvtervezés: a nyelvi kert analógiája A sokszínűség szépsége Gondozatlan kert: gyorsan terjedő gyomok, érzékeny növények kipusztulása Mit kell tenni? Új virágokat ültetni Ritka virágokat védeni Növelni azok számát, amelyet a kihalás veszélye fenyeget. Gyorsan terjedő növények kontrollálása Szükség van kertészekre és kert-tervezőkre Domináns politikai csoport előnyben részesítheti az egynyelvűség ideológiáját – meghatározza a nyelvpolitikát
A nyelvi környezethez való attitűd (Williams tipológiája) Evolucionista: a legéletképesebb marad meg – „liberális” Probléma: nem veszi figyelembe, hogy a túlélést hatalmi viszonyok is befolyásolják (és nem csak az életképesség) Konzerváló: a sokszínűség fenntartása Prezerváló: a status quo fenntartására törekszik, mindenféle változást ellenez (Amish)
Nyelvváltás és a nyelv megtartása Nyelvi közösségek nem állandók – velük változik a nyelv is Nyelvváltás okai lehetnek: ki- és bevándorlás, indusztrializáció, házasságkötések stb. A nyelv megtartását ill. elvesztését befolyásoló tényezők: Politikai, társadalmi és demográfiai faktorok Kulturális tényezők Nyelvi tényezők
Nyelvváltás, nyelvvesztés Gyakori mintázat: 1-4. generációig „halódó” nyelvek vizsgálata segíthet megállapítani a problémákat: S. Gal (1979) magyarok Oberwart-ban: indusztrializáció Dorian (1981) Gaelic Sutherland-ben: halászok – alacsony SES Edwards: nyelvi gyilkosság - öngyilkosság
A nyelv felélesztése, a nyelvváltás visszafordítása Pozitív példák: héber, welsh, katalán A nyelv életképességét befolyásoló tényezők: Státusz faktorok (gazdasági, társadalmi, szimbolikus) Demográfiai tényezők (a nyelvet beszélők száma, földrajzi eloszlása) Intézményi háttér (nyelvpolitika, iskola, hivatalok, tömegkommunikáció stb.)
A nyelvváltás visszafordítása (folyt) Fishman: nem csak a „betegséget” kell kezelnünk, hanem az egészséget is óvni kell Nyelvi tervezés: korpusz és státusz tervezés Additív és szubtraktív kétnyelvűség
A nyelvváltás visszafordítása - GIDS Fishman skálája Mutatja, hol áll egy közösség a nyelv elvesztése terén A fokozatok egymásra épülnek = mutatja, mi a teendő, ha meg akarjuk őrizni a nyelvet.
8. Szint Néhány idős, izolált beszélő (Cornish) 7. szint A kisebbségi nyelvet az idősebb generáció használja a fiatalabb nem. (főleg a mindennapokban) A szülők a többségi nyelven beszélnek a gyermekekhez. Feladat: nyelv továbbadása 6. szint A családban a kisebbségi nyelvet továbbadják és aktívan használják. 5. szint A kisebbségi nyelven való írástudás szorgalmazása - jelentősége
Oktatás elérhető a kisebbségi nyelven. Sikeres 3. Szint Kisebbségi nyelvhasználat bizonyos munkahelyeken lehetséges. 2. Szint Alacsonyabb szintű közigazgatási szolgáltatások, tömegkommunikációs eszközök, postai szolgáltatások stb. kisebbségi nyelven 1. szint A kisebbségi nyelv törvényesen elismert hivatalos nyelv. Felsőoktatásban, nemzeti médiában, központi kormányzásban használható. A rendszerrel kapcsolatban felmerülő problémák