A korai civilizációk: Letelepedés Domesztikáció Urbanizáció Rácz Lajos raczl@jgypk.u-szeged.hu www.jgypk.u-szeged.hu/~raczl www.eseh.org

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Eltérítés - Deflection Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság Gyakori, a tűzhasználat révén Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás Bizonyos területeken folyamatos Mezőgazdaságra alapozott birodalmak Folyamatos és időleges Indusztrializáció Folyamatos átalakulások Globális gazdaság Az előző fázis folytatódik

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Egyszerűsítés – Simplification Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság Ritka Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás A mezőgazdaság helyettesít, a pásztorkodás egyszerűsít Mezőgazdaságra alapozott birodalmak Nő a vetélytársak elpusztításának hatékonysága Indusztrializáció A hatékony mezőgazdasági kultúrák (cash crops) leváltják a természetes ökoszisztémákat Globális gazdaság Az előző fázis folytatódik, esetenként lassul

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Eltörlés - Obliteration Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság Csupán néhány település környékén Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás A települések környékén folyamatos Mezőgazdaságra alapozott birodalmak Elkezdődik a fajok modern léptékű kiirtása Indusztrializáció Kémiai és fizikai eszközökkel történő kiterjedt manipuláció Globális gazdaság A kiirtási ráta igen magas

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Domesztikáció Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság A kutya Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás Nagyszámú faj háziasítása Mezőgazdaságra alapozott birodalmak Kevés újabb faj Indusztrializáció A genetikai manipulációk megjelenése Globális gazdaság A genetikai manipulációk lehetőségeinek növekedése

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Diverzifikáció Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság A domesztikáció szélesíti a genetikai készletet Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás Még több domesztikáció Mezőgazdaságra alapozott birodalmak A fajok interkontinentális cseréje Indusztrializáció Még több csere és újfajta változatosság Globális gazdaság Nagyszámú élőlényt szállítanak, növekszik a mutációk lehetősége

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Konzerváció Vadász-gyűjtögető/ korai mezőgazdaság A fajok túlhasználatának elkerülése érdekében Folyómenti mezőgazdálkodás és pásztorkodás Gyönyörködtetés érdekében, kertek Mezőgazdaságra alapozott birodalmak Gyönyörködtetés, a belső értékek felfedezése Indusztrializáció Felértékelődik a természeti környezet, konzervációs mozgalmak Globális gazdaság Holisztikus világszemlélet, a természet és az ember egysége

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Hegy- és dombvidékek 600 méter fölött a szárazföldek 46%-a, 1,8% víz Könnyebb művelésbe vonni, gyengébb az erdő vegetáció Csekélyebb a betegségek veszélye A természetes védelem lehetősége Szimbiózis a földművelők és a pásztorok között

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Folyók, tavak és partvidékek Víz és élelemforrás Közlekedés és kereskedelem Nagy civilizációk a 30 szélességi fok körül Wittfogel: hidraulikus társadalmak Mezhenev: folyó-, tenger- és óceán-orientált társadalmak

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Sztyeppe és szavanna területek A Föld felszínének 35%-a Nomád életforma Kereskedelem kiemelten fontos szerepe

Az emberi tevékenység hatása a természetes ökoszisztémákra Erdei népek A Föld felszínének 39%-a, ebből 16% a trópusokon Kelták, germánok és szlávok Pigmeusok 30’000 éve ugyanazon a területen

Korai civilizációk A civilizáció előfeltételei, a város születése Gordon Childe, három forradalom elmélet Neolit forradalom Város forradalom Ipari forradalom A civilizáció előfeltételei, a város születése Élelmiszertermelés formáinak kialakulása Vitorla és a kerék feltalálása Szoláris naptár Fémfeldolgozás

A város Történeti város meghatározások: Werbőczy István: „Házaknak szükséges falakkal körülvett sokasága, amely jó és tisztes megélhetésre kiváltságolva van.” Szt. Ágoston: „Város az, ahol fórumot tartanak”

A város Földrajz: Szociológia: A helyzeti energiákat legintenzívebben kihasználó településforma Város és a régió A város funkciói Szociológia: A városi társadalom A városi társadalom demográfiai rendszere

A város Taxatív definíció: Nagyobb népességszám és sűrű betelepülés A városi társadalom meghatározó része nem őstermelő Differenciált társadalom Régió Erődítettség

A város Differenciált társadalom -Hierarchia Az ellenőrzés formái, Norbert Elias Extra-humán Inter-humán Intra-humán

A város Jerikó, Kr.e. 8300

A város Sumér városok: Uruk Alapítás: Kr.e. 3200 táján 9 km hosszú fal, 100 hektár Kb. 50-60’000 lakos

A város Fernand Braudel Nyílt város Zárt város Alávetett város