Napóleon uralma és a Szent Szövetség Európája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Bonaparte Napóleon ( ).
NAPÓLEON A törpe óriás Készítette: Patai Zoltán.
Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
Bonaparte Napoleon.
Az egyensúlyi rendszer válsága és a francia forradalom
A világ képe a XVIII. században
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A német egység és a polgári állam
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Jakobinus diktatúra.
Napóleon uralma.
Az európai integráció története
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
Párizsi kommün.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gyarmatosítás.
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Bonaparte Napóleon.
Zrínyi Miklós életműve
A napóleoni háborúk Nemzetközi kapcsolatok története
A francia forradalom és Napóleon
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
A Napóleoni-háborúk, avagy a káoszelmélet alkalmazása a történelemben
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
OROSZ FORRADALMAK 1917.
A FRANCIA FORRADALOM.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
A nagy francia forradalom - áttekintő vázlat -
Napóleon A császár.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III. NapóleonI. Miklós.
A török kiűzése – Magyarország a dunai monarchiában Savoyai Jenő Badeni Lajos Lotharingiai Károly XI. Ince pápa.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
Napóleon uralma. Európa Napóleon hatalomra kerülése előtt.
A francia forradalom és a napóleoni háborúk kora Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
Bonaparte Napóleon a franciák császára
Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
A Német-római Birodalom és a pápaság
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Franciaország 1714-től a forradalomig
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A franciák büszkesége Zsarnok vagy forradalmár
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
A harmincas évek Európája
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Napóleon uralma és a Szent Szövetség Európája A XIX. század első felének eseményei Nyugat-Európában

A direktórium rendszere Cél: KONSZOLIDÁCIÓ ↔ egymás ellen harcoló politikai csoportok: jobb- és baloldali szélsőségesek törekszenek a hatalom megragadására az ÉVENKÉNTI VÁLASZTÁSOKON → nem lehet fenntartani az alkotmányos kereteket! → fegyveres erővel tartják fenn a direktórium hatalmát Barras

Hódító politika A forradalom népszerű öröksége → nemzeti dicsőség! → A hadsereg és a katonai vezetők jelentősége nő! → A legnagyobb katonai sikereket elérő tábornok: NAPÓLEON - 1795: a honi hadsereg parancsnoka (Barras nevezi ki) - 1796-97: sikeres hadjárat Itáliában - 1798-99: „titokzatos” egyiptomi hadjárat (nem sikeres!) Napóleon az arcole-i csatában (1796)

Államcsíny 1799: második franciaellenes koalíció katonai sikerei (Anglia vezeti) → zavargások Párizsban a Direktórium ellen → Napóleon hazatér Egyiptomból, szövetkezik Sieyès abbéval → BRUMAIRE ÁLLAMCSÍNY (hatalomátvétel katonai erővel) - törvényhozás feloszlatása - direktórium tagjainak lemondatása Napóleon az Ötszázak Tanácsában

A konzulátus Új alkotmány kidolgozása (biztosítja az egyeduralmat Napóleonnak) ↔ elfedik a hatalom diktatórikus jellegét! - törvényhozás: tribunusok, szenátus - végrehajtás: háromtagú konzulátus → ELSŐ KONZUL: miniszterek, tábornokok, tisztviselők, bírák, államtanács kinevezése → társadalmi támogatottság: békét, nyugalmat, politikai stabilitást várnak el! Napóleon, az első konzul

A modern Franciaország alapjainak letétele Polgári állam, társadalom megszilárdítása (egyéni szabadság, jogegyenlőség, tulajdon szabadsága) → Code Civil (1804) Központosítás: prefektúrarendszer, rendőrség Pénzügyek: Francia Nemzeti Bank (1800), frank megszilárdítása Tulajdonviszonyok: tulajdonváltások törvényesítése Oktatás: állami egyetemek és középiskolák rendszere Egyház: konkordátum a pápával (1801) - állam beleszólási joga az egyházi ügyekbe - állam gondoskodik az egyház működéséről (papok fizetése) - egyház zaklatásának leállítása

A császárság Royalista összeesküvés leverése → a szenátus „felkéri” Napóleont császárnak → 1804: császárság kikiáltása, Napóleon császárrá koronázza magát → „címkórság” + dinasztiaalapítási kísérlet testvérei: császári hercegi cím tábornokai: marsalli cím hívei: császári nemesség

A hódítások alapjainak megteremtése HADSEREG: tömeghadsereg lelkesítő erő: nemzeti eszme + előrejutás (Becsületrend!) Feltétlen rajongás Napóleonért – gyakran ő is harcol! („a kis káplár”) mozgékonyság tüzérség hatékony használata

Hódítások Cél: európai hegemónia ↔ legnagyobb ellenfél: Anglia → Austerlitz (1805), Jéna (1806), Friedland (1807), Wagram (1809): győzelmek az angolok vezette koalíciók ellen + kontinentális zárlat ↔ Trafalgar (1805): vereség tengeri ütközetben (Nelson admirális) → nem tudja megtörni Anglia erejét! Nelson admirális szobra London főterén

Csirke Marengo módra – a marengói csata egyik „eredménye”

A hatalom csúcsán Csatlós királyságok rendszere rokonai, hadvezérei ülnek a trónon! ↔ sikertelen dinasztiaalapítási kísérlet (Mária Lujza feleségül vétele) ↔ ellenállási mozgalmak (Spanyolország) ↔ kimerülés a folyamatos háborúkban

Az oroszországi hadjárat 1812: hadjárat Oroszország ellen (a kontinentális zárlat megszegése miatt) → Borogyinó (1812), Moszkva elfoglalása ↔ felégetett föld taktikája (Kutuzov tábornok) + a cár nem kér békét - hideg tél - ellátási nehézségek → döntő vereség a Grande Armée-ra (átkelés a Brezina folyón)

A bukás A hatodik koalíció megalakulása (1813) → 1813, Lipcse („a népek csatája”): megsemmisítő vereség → 1814: feltétel nélküli megadás + száműzetés „saját királyságába” (Elba szigete) → 1815: Partraszállás Franciaországban – 100 napos uralom → Waterloo: végső vereség (Wellington ellen) → száműzetés Szent Ilona szigetére (angol gyarmat) → 1821: Napóleon halála Napóleon lemondási okmánya

A bécsi kongresszus 1814-15, Bécs: kongresszus (először a diplomácia történetében) Célok: - hagyományos dinasztiák hatalmának helyreállítása - hatalmi viszonyok tartós rendezése - forradalmi folyamatok leállítása → Oroszország: megerősödik → Ausztria, Poroszország: megerősítik (egyensúlypolitika!) → Franciaországot nem gyengítik meg – alkotmányos monarchia lesz! (de megerősítik az általa veszélyeztetett államokat: Hollandia, Piemont) → Anglia: megerősödés a gyarmatokon

Wellington bélszín – a bécsi kongresszus egyik „eredménye”

Szent Szövetség Oroszország, Ausztria, Poroszország szövetsége (Anglia nem csatlakozik!) → kölcsönös segítség a forradalmi mozgalmak elfojtására → fegyveres beavatkozás joga (intervenció) → rendszeres kongresszusok: egyeztetés a nemzetközi kérdésekről → „reakciós” hatalmak: változások meggátolása, feudális berendezkedés megőrzése + nagyobb konfliktusok kirobbanásának meggátolása

Folyt. köv. Lajos Fülöp III. Napóleon