Gazdaság a második világháború után A koalíciós szakasz A koalíciós szakasz A háborúban elpusztult a nemzeti vagyon mintegy 40 %-a. A Szovjetunió által elfoglalt területeken található német vagyon és követelés jóvátétel címén a Szovjetuniót illette, ami a magyar gazdaságra nagy veszélyt jelentett, mivel a háború alatt a gazdaság jelentős hányada került német kézre. Az új szovjet tulajdon magyar gazdaságba való beépítésére a szovjet-magyar kereskedelmi és gazdasági egyezménnyel került sor, amellyel magyar-szovjet vegyes vállalatokat hoztak létre a légi forgalom, a hajózás, a bauxit kiaknázása és a kőolajtermelés és elosztás monopolizálására.

A négypárti koalíciós kormány megalakulása után a birtok- és tulajdonviszonyokat először az évi földreform alakította át, melynek ha- tására megszűnt a régi közép- és nagybirtok (vele a közép- és nagybirtokos osztály), 200 holdnál nagyobb birtokból 21 maradt (korábban az összes terület harmada volt ilyen birtok), a 100 hold alatti birtokok részesedése pedig 97 %-ra nőtt, ebből is 71 % 20 hold alatti birtok volt. A nagy- és középbirtokos osztály felszámolásá- val a földreform meghatározó szerepkörű osz- tályokat választott le a kereskedelmi, bank- és ipari tőke oldaláról, ezzel megindult a tőkés uralmi szövetség felszámolása.

A gazdasági élet területén jelentkező tőke- hiány, az államháztartás csődközeli állapota szükségessé tette az állami beavatkozást (a már alkalmazott „kötött gazdálkodást”). Az MKP azonban az állami beavatkozást nemcsak a termelés és fogyasztás szabá- lyozására, hanem tőkekorlátozásra is felhasz- nálta, a termelés és elosztás alapvető feltéte- leinek állami monopolizációját hirdette meg (államosítás). A munkaerő-, anyag-, energia- gazdálkodás szabályozására állami szerveket hoztak létre, amelyek munkáját a kommunis- ták vezette Gazdasági Főtanács fogta össze.

1946 elejére a magyar gyáripar alapvető ágai- ban a termelés 75 %-a állami megrendelések- re folyt, kiépült az állami irányítás rendszere, a tőkés üzem állami függősége egyre fokozó- dott. Végül a gazdasági szabályozással történő tőkekorlátozást a nyílt államosítási politika váltotta fel ban először a szénbányákat államosí- tották, majd a négy legnagyobb nehézipari üzemet, 1947-ben a nagybankokat és tőkeér- dekeltségeiket, majd 1948-ban a 100-nál több munkást foglalkoztató vállalatokat. Ezzel a gyáripari munkások 83 %-a az állami szektor dolgozója lett.

A mezőgazdaságban a földreform után a helyre- állítás tőkeszükségletét a parasztság naturális tőkeképzése, vagyis a felszabadult paraszti ter- melőerők értékképző ereje biztosította, nagyrészt állami támogatás nélkül. Az állami szabályozás itt is érvényesült a beszolgáltatás rendszerén ke- resztül (a termelési struktúra és terményforgalom szabályozása). A beszolgáltatási rendszer a sza- bad terményforgalom szinte teljes leszűkítésével járt, hátráltatva a kisüzemi rendszer megszilárdu- lását, és az újbirtok gazdasági megerősödését, csökkentve a paraszti felhalmozás lehetőségeit. A stabilizációval kiépített árrendszer rendkívüli mértékben nyitotta az ágrárollót, amely korlátoz- ta az iparcikkfelhasználást és felhalmozást.

Így a mezőgazdaság a beszolgáltatás és gyenge termés miatti lecsökkent termés- mennyiségéért csak fele-, harmadannyi iparcikket tudott vásárolni, mint a háború előtt. Ennek ellenére a parasztság termelési és beruházási kedve nagyobb volt, mint a háború előtt (főleg a tulajdonosi közérzet ösztönző hatásai miatt), így a paraszti jövedelmek csökkenése ellenére nőtt a naturális tőkeképződés (nőttek az egyéni beruházások).

Stabilizáció Az infláció háború utáni elszabadulása (1946. július végén a napi átlagos áremelkedés több mint 158 ezer %-os volt) a forgalom szinte teljes naturalizálódását eredményezte, az állami jövedelmek gyakorlatilag megszűntek, ami a jóvátétel teljesítését is veszélyeztette, így szükségessé vált a valutastabilizáció. Az infláció háború utáni elszabadulása (1946. július végén a napi átlagos áremelkedés több mint 158 ezer %-os volt) a forgalom szinte teljes naturalizálódását eredményezte, az állami jövedelmek gyakorlatilag megszűntek, ami a jóvátétel teljesítését is veszélyeztette, így szükségessé vált a valutastabilizáció augusztus 1-én új árrendszert vezettek be, új valutával (forint). Az árrendszer teljesen elszakadt a világpiaci áraktól: a mezőgazdasági árakat alacsonyra szabták, míg az ipari árakat magasabbra (ezzel nyílt nagyra az agrárolló) augusztus 1-én új árrendszert vezettek be, új valutával (forint). Az árrendszer teljesen elszakadt a világpiaci áraktól: a mezőgazdasági árakat alacsonyra szabták, míg az ipari árakat magasabbra (ezzel nyílt nagyra az agrárolló).

A „hároméves” terv ( ) tükrözte azt az átmenetet, amelyik a koalícióból az egypárt- rendszerbe vezetett át. Jellemzője az ipari (ezen belül is a nehézipari) koncentráció, a ka- tonai felkészülés forszírozása, szigorítások az életszint, a normák, az adóterhek terén. A fej- lesztésekben tervszerű aránytalanság mutatko- zott, míg az alapiparágakat nagymértékben fejlesztették, a fogyasztási iparok helyreállítá- sára alig fordítottak. Növekedtek a terhek, a beszolgáltatás, az adók. Megbomlott a termelés és fogyasztás összhangja (a termelés egyes ágai elszakadtak a piactól), romlott a külkeres- kedelmi mérleg. A „hároméves” terv ( ) tükrözte azt az átmenetet, amelyik a koalícióból az egypárt- rendszerbe vezetett át. Jellemzője az ipari (ezen belül is a nehézipari) koncentráció, a ka- tonai felkészülés forszírozása, szigorítások az életszint, a normák, az adóterhek terén. A fej- lesztésekben tervszerű aránytalanság mutatko- zott, míg az alapiparágakat nagymértékben fejlesztették, a fogyasztási iparok helyreállítá- sára alig fordítottak. Növekedtek a terhek, a beszolgáltatás, az adók. Megbomlott a termelés és fogyasztás összhangja (a termelés egyes ágai elszakadtak a piactól), romlott a külkeres- kedelmi mérleg.

Mindezek eredményeként a gazdaság arány- talan fejlesztése valósult meg, a technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül. Az aránytalan fejlesztés következtében az agrárgazdaság perifériára került, csökkent a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulási aránya. Magyarország (szovjet nyomásra) nem vett részt az Európai Újjáépítési Programban (Marshall-terv) sem, így tovább erősödött a különbség a nyugat-európai és középkelet- európai országok gazdasági újjáépítése között. Magyarország (szovjet nyomásra) nem vett részt az Európai Újjáépítési Programban (Marshall-terv) sem, így tovább erősödött a különbség a nyugat-európai és középkelet- európai országok gazdasági újjáépítése között.