A posztfordista termelési rendszer Dr. Bernek Ágnes 2008.

1982 – Az elektronika forradalma 1982-től napjainkig - posztfordista termelési rendszer 1981 augusztus 12. – az első PC 1990-től az internet „forradalma” révén a posztfordista termelési rendszer globális szinten szerveződik.

Posztfordizmus – világ gazdasági tevékenységének összefoglaló elnevezése Posztfordista termelési rendszer: 1982-től napjainkig A vezető gazdasági ágazat: a szolgáltatás és a K+F iparágak A legfőbb telepítő-tényező: PIAC

1980-as évektől – az elektronika forradalma 1960-as, 1970-es évektől – integrált áramkörök gyártása Integrált áramkör: a tranzisztorok és az ezeket összekötő vezetékek olyan mértékben vannak lekicsinyítve, hogy elférnek egy négyzetcentiméternél kisebb területen, egy szilíciumlapon.

Mikroprocesszor – az 1980-as évektől Egyetlen szilíciumcsipen található olyan speciális integrált áramkör, amely számítógép központi feldolgozó egységének tekinthető. Minden elektronikus eszközhöz a processzor révén rendelhetünk vezérlést és memóriát.

1980-as évektől - mikroprocesszor

Az Intel – a világ vezető processzorgyártó vállalata

Intel – IBM – Microsoft stratégiai szövetség 1981 augusztus 12. IBM bemutatja a legelső PC számítógépet 1982 – az első PC-ék igazi sikere – a PC-ék hatása a gazdasági életre, az információs társadalom kezdete 1982 – Microsoft – DOS 1.0 1985 – Microsoft - Windows Ma Bill Gates a világ leggazdagabb embere – vagyona 2005-ben 53 milliárd USD (Magyarország 2004. évi GNI értéke – 85 milliárd USD)

Az új operációs rendszer – a Windows

Tömegtermelés helyett terméktípusok a Vernon-féle termék-életciklus elve (1966)

Az automatizált termelési rendszer

Az autógyártás ma

Az ipari termelési folyamatok átalakulása Az elektronikus vezérlésű termelési rendszerek – flexibilis termelési rendszerek Az ipari robotok széles körű alkalmazása – intelligens robotok – biotechnológia – „Szép, új világ”? Az ipari termékek szállításával, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos elektronikus rendszerek

A K+F tevékenység térbeli szerveződése Területi koncentráció! Technológiai övezetek Telepítő-tényezők – innovatív légkör Európa ipari K+F övezetei USA – Szilícium-völgy Japán - technopoliszok

A világ K+F tevékenységének fellegvára – a Szilícium-völgy San Francisco – San Jose 2,5 millió fő Az itt előállított GDP – 80 milliárd USD Kiemelkedő munkabérek Hewlett-Packard – Palo Alto (a világ 28. legnagyobb vállalata) Intel – Santa Clara – összes jövedelmének 22%-a a profit

A posztfordista termelési rendszer főbb jellemzői Világgazdaság - Szolgáltatás A piac mindenek előtt Piaci eladhatóság Kis szériájú termelés Terméktípusok - Vonalkód Ellenőrzés mindenkor Logisztika Vertikális integráció Virtuális tér

A 21. század vállalata Szervezet: Háló Fókusz: Kifelé Stílus: Flexibilis Fő erősség: Változás Források: Információk Felépítés: Virtuális integráció Gyártás: Tömeges testre szabás Hatókör: Globális piac Stratégiaépítés: Lentről felfelé Javulások: Forradalmi mértékben

1970-es évek: nyersanyag-intenzív világgazdaság 1980-82-től: tőke- és technológia-intenzív világgazdaság

A világ legfontosabb pénzügyi központjai

Twenty-four-hour financial trading

A világ off-shore területei 2002

Hálózat a globális világgazdaság térszerveződése A hálózat csomópontjai a valós térben (HQ-ek, üzleti központok) Csomópontok közötti áramlások a valós és a virtuális térben

A hálózat csomópontjai Hálózatszervezés a magas jövedelmű országokból a HQ-ken keresztül. A magas és/vagy közepes jövedelmű országok mely települései lehetnek regionális HQ-ek? A HQ-ek és a regionális HQ-ek elhelyezkedése a valós térben.

Hálózatépítés a virtuális térben A virtuális tér léte, jelentősége, szerveződése a gazdasági fejlettség függvényében alakul. Közepes fejlettségi szinten a virtuális tér szerveződésének alapja a biztonság és a stabilitás. A virtuális tér révén hogyan változhat egy nemzetgazdaság területe (?) vagy egy vállalat üzleti tere?