ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2011 Kroó Adrienn PhD hallgató Szél Dávid, PhD hallgató

Tematika 1. A pszichoanalízis társadalmi, kulturális és tudományos gyökerei 2. Pszichoanalízis és antropológia 3. Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai 4. Freud tömegpszichológiája 5. Freud vallás- és kultúrakritikája 6. A freudi szexualitás-elmélet és a "társadalmi nem" problémája 7. Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája és Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika 8. A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvű személyiség” 9. Pszichoanalízis, migráció, identitás 10. Identitás, szelf, narratívum 11. Trauma, emlékezés és történelem

ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA Mi az analitikus szociálpszichológia? Hogyan függ össze a pszichoanalízis és szociálpszichológia?

PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA pszichoanalízis és a szociálpszichológia érintkezési pontjai  Freud és nyomában számos követője foglalkozott társadalomlélektani kérdésekkel pszichoanalízis óriási hatást gyakorolt a huszadik század társadalomtudományi gondolkodására szubjektum, mint érintkezési pont modern szociálpszichológia: „a kollektív alany helyét átvette az individuális szubjektum, amely egy tagolt szociális mátrix részeként interakcióba lép környezetével” (Erős Ferenc) pszichoanalízis: az egyéni szubjektum pszichológiája; mint élettörténetileg orientált pszichológia kezdettől fogva tekintettel van azokra a társas feltételekre, amelyek között az egyén élettörténete kibontakozik

A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa Előzmények: Felvilágosodás (XVIII. sz.): racionalitás, értelem, tudás empirista hagyomány, pozitivizmus: megfigyelés és a tapasztalat, természettudományos megismerés Második ipari forradalom (1870-1914): technológia, gazdaság és az oktatás fejlődése tudomány  pszichológiai tudományok fejlődése (neurológia, akadémiai pszichológia, pszichopatológia, biofizika, pszichofizika, szexológia) és modern pszichiátriai intézmények: Burghölzli, Salpetriére, Bellevue

A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa A pszichiátria XIX.sz.-i fejlődése: Intézményesülése  modern elmegyógyintézetek, lelki bajok medikalizálódása Pinel leveszi a láncokat az elmebetegekről a párizsi Bicetre-ben (1793) Felvilágosodás kori pszichiátria célja: „normális” értelmi folyamat visszaállítása (univerzális) az asszociációk újraszervezésével, majd a gyógyító személy tekintélyének, szerepének felismerése (Benjamin Rush)

A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa XIX. sz. eleje: felvilágosodáskori asszociácionizmus meghaladása: Romantika: képzelet szerepe, magnetizmus (hipnózis előfutára)  érzelmek szerepe Szomatikus model: F.J. Gall – frenológia  pszichés tulajdonságok agyi lokalizációjának előfutára

A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia Freud (1856-1939) serdülőkora: kiegyezés utáni időszak, liberális kormány, „esélyegyenlőség” 1873: gazdasági válság  az osztrák liberalizmus politikai és világnézeti veresége, bűnbakképzés 1890-es évek: a pszichoanalízis keletkezése és a liberalizmus összeomlása, keresztény szocializmus, nacionalizmus, és antiszemitizmus térhódítása 1895: Karl Lueger populista keresztényszocialista politikus lesz Bécs polgármestere antiszemita, bevándorlás korlátozása, infrastruktúra fejlesztése

A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia identitásválság: társadalmi szorongás, de kulturális virágzás  bécsi modernizmus impresszionizmus, szecesszió, klasszikus zene, pszichoanalízis fennálló politikai, erkölcsi és esztétikai normák elleni tiltakozás posztmodern narratív identitás kialakítása, osztrák polgárság visszavonulása a „kertbe” (Hanák Péter): belső pszichébe, fantáziába, álomba; “vidám apokalipszis” (Herman Broch)

Freud és a századvégi Bécs Szeretett és gyűlölt város nagy hatással Freud tudományos és személyes fejlődésére A pszichoanalízis, mint speciális bécsi jelenség? „A szellemes megjegyzés úgy hangzik, hogy a pszichoanalízis, illetve az az állítás, hogy a neurózisok a nemi élet zavaraira vezethetők vissza, csak Bécsben keletkezhetett, az érzékiség és erkölcstelenség oly légkörében, mely más városoktól idegen, és hogy a pszichoanalízis egyszerűen ezeknek a különleges bécsi viszonyoknak a tükörképe, úgyszólván elméleti kivetítése. […] De Bécs városa méghozzá meg is tett minden telhetőt, hogy részességét a pszichoanalízis keletkezésében megtagadja. Nincs az a hely, ahol az analitikus oly erősen érezhetné a tudós és művelt körök ellenséges közömbösségét, mint Bécsben.” Sigmund Freud: A pszichoanalitikus mozgalom története (1914) C. Schorske: A bécsi századvég (borító)

Sigmund Freud (1856-1939)

Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz S. Freud: Önéletrajzi írások E. Jones: Sigmund Freud élete és munkássága F. J. Sulloway: Freud, a lélek biológusa

Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz 1856 Freiberg (Morvaország) Apja: Jakob Freud textilkereskedő, asszimilálódó zsidó középosztálybeli család 1860: Bécs 1873: bécsi egyetem orvosi kar Fiziológia Intézet – élettani laboratórium – Ernst Brücke („legnagyobb szaktekintély aki valaha hatott rám”) 1882: segédorvos a bécsi közkórházában megismerkedés és eljegyzés Martha Bernays-sal 1883: Meynert pszichiátriai osztálya 1885: egyetemi magántári cím (docens)

Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz 1885-86: Párizsi ösztöndíj – Salpetriére – Charcot

1885-86: Párizsi – Salpetriére – Charcot hisztériás betegek hipnotizálása  poszthipnotikus szuggesztióval tünetek kiváltása vagy megszüntetése hisztéria, mint neurológiai betegség, nemtől független, pszichés háttér, szexualitás szerepe Freud Charcotról: „korlátlan úr az ideggyógyászatban”

Életrajz és a pszichoanalízis kialakulása 1886: házasság (Martha Bernays) és magánpraxis megnyitása 1889: Nancy utazás – Bernheim, Leibault  tudat számára rejtett lelki folyamatok, hisztéria szuggesztió hatása, hipnotizálhatóság 1882-1895: áttérés hipnózisról a szabad asszociáció módszerére  pszichoanalitikus technika kidolgozása háttere: hipnotizőr személyének hatása (indulatáttétel), hipnotizálhatóság, páciensek hatása

A pszichoanalízis kialakulása 1895: Freud és Breuer - ’Tanulmányok a hisztériáról’: tudatalatti gondolatok, belső (szexuális) konfliktus, traumatikus emlékek, elfojtás Joseph Breuer (1842-1925) Freuddal barátság: 1882-94 „beszédkúra”, katarzis Bertha Pappenheim (1859–1936) – Anna O. esete, „kéményseprés”  hozzájárulás a PA technikai módszeréhez

A pszichoanalízis kialakulása Barátság és levelezés Wilhelm Fliess-sel (1887-1902) Fliess munkájának középpontjában: szexuális problémák  patológiás pszichoszexuális fejlődés, gyerekkori szexualitás, libidó, Ödipusz komplexus gondolatának genezise

A pszichoanalízis kialakulása 1896: apa halála - önelemzés kezdete - csábítás elméletének feladása - Ödipusz komplexus 1895-99: Álomfejtés - a pszichoanalízis „alapító műve”, vágyteljesítés elmélete, rejtett narratív biográfiai struktúraháttere: háromszoros válság - magánéleti, hivatásbeli, politikai (Schorske) A PA felfedezése antipolitikai győzelem: „a politikát semlegesíti a politikaellenes pszichológia” (Schorske, 1998:177) - liberális politikusi én dilemmájának feloldása, politika világának redukálása apa-fiú viszonyra

A pszichoanalízis kialakulása 1901: „A mindennapi élet pszichopatológiája” 1902: professzori kinevezés 1902-től: Szerdai Pszichológiai Társaság 1905: „Három értekezés a szexualitás elméletéről” 1908: megalakul a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület 1909: Amerikai út 1910: Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesület (elnök: C.G. Jung)

Freud életrajz (1856-1939) 1938: Ausztria német megszállása, Freud és családja Londonba menekülnek 1939 szeptember 2.: Freud halála

Freud jelentősége, újításai, felfedezései

Freud jelentősége, újításai, felfedezései Emberről alkotott felfogás gyökeres megváltozása: „az én [...] még a saját házában sem úr [...] szűkös hírekre van utalva afelől, ami a lelki életben tudattalanul lejátszódik” (Freud, 1986:234) két másik nagy “seb”, amely az emberiség egyetemes nárcizmusát érte : Kopernikusz és Darwin felfedezései

Freud jelentősége, újításai, felfedezései Lélektani felismerés: tudattalannal kapcsolatos töredékes ismeretekből egységes rendszer létrehozása Előzmények: Pszichofizika: Helmholtz, Wundt, Fechner Irodalom - német romantika: Szerb Antal: a Doppelgänger a “német romantika főkísértete” (ember, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd) Filozófia: Brentano, Schopenhauer, Nietzsche, E. Hartmann (1869): „Die Philosophie des Unbewussten”, E. Herbart (1896): ’A tudattalan filozófiája’

Freud jelentősége, újításai, felfedezései Új terápiás eljárás: Pszichoanalízis először tünettel kapcsolatos minden emlék felidézése az utasítás (1892)  emlékek egyre inkább a múltba hatoltak 1896: hipnózis feladása, ‘pszichoanalízis’ szó megjelenik nyomtatásban háttere: kauzalitás és determinizmus elvei a pszichofizikában - mögöttes hatóerő feltételezése a szabad asszociációban előzmény: L. Börn (1823) – „Hogyan válhatunk eredeti íróvá 3 nap alatt?” pszichoanalitikus terápia jelentősége: önismereti modell, az egyén változási és fejlődési potenciáljára épít

Freud jelentősége, újításai, felfedezései Pszichoanalízis, mint a szexualitás tudományának betetőzése (Foucault): szexualitásról szóló modern diskurzus megteremtése Foucault: "scientia sexualis“: a 19.sz.i nyugati szexualitás diskurzus: szexualitásról szóló teoretikus tudás (demográfiai adatok, perverziók leírása)szigorúan megszabott körülmények között, cél: a szexualitásról szóló igazság kiderítése Szexológia a XIX. században: R. von Krafft-Ebbing: szexuális perverziók osztályozása (1886) A. von Schrenck-Notzing: perverziók okai pszichések, kezelés hipnózissal és szuggesztióval (1892) H. Ellis: a hisztériások autoerotikus konfliktusa (1898) A. Moll: ‘Untersuchungen über die Libido sexualis’, Berlin, 1897 G. Makari: Pszichoszexualitás: Freud válasza/ megoldása a kor számos nagy kérdésére („’missing link’ to psychology and psychopathology, mind and brain, nature and nurture, inner cause and outer experience, perversion and neurosis, normal and abnormal human behavior, individual development and evolution, fear and desire”)

Freud fogadtatása kritika  marginalizáció  Amerika: önmegvalósítás, Európa: patriarchális rend elleni kritika  marginalizáció  Amerika: önmegvalósítás, empowerment belső fejlődés eszköze  befogadás és professzionalizálódás - 1911: két analitikus társaság megalakulása  mindkettő a technikára alapozott (Zaretsky, 2004) Freud az intrapszichés emancipációt hirdette, de társadalmi és gazdasági emancipáció is szükséges  pszichoanalízis „szociológiailag koraérett” (Zaretsky, 2004)

A freudi pszichoanalízis kritikái tudományosság kritikái: nem igazolhatók vagy cáfolhatók a PA tézisei PA, mint hermeneutikai tudomány (Ricouer, Habermas) az elmélet tesztelhetősége: PA, mint pszeudotudomány  nem felel meg a falszifikáció kritériumnak (K. Popper); PA, mint tündérmese (Eysenck); Grünbaum: Freud téziseinek igazolása a modern természettudomány és kognitív pszichológia által  de a klinikai és kísérleti adatok nem igazolták az elméletet freudomarxizmus: Freud konzervatív, „reakciós mítosz” (bár a PA szerves része a társadalmi elnyomás és pszichés elfojtás forradalmi megszüntetésének gondolata) A PA mozgalom és technika, mint autoriter: E. Fromm (1935): „orvos rejtett szadizmusa” K. Popper (1973): PA a totalitáriánus hatalmat erősíti, mert az igazság kizárólagos birtokosának tünteti fel magát

Freud utóélete Freud érvényvesztése? kognitív-viselkedés terápia térnyerése pszichoanalitikus egyesületek presztízse a pszichoterápia világában elmélet tesztelhetősége Moscovici (1961): „freudi” fogalmak (tudattalan, ösztön, libidó, Ödipusz-komplexus,...) támpontjai a világról alkotott társas reprezentációknak más tudományágak inspirálása: szociológia, filmművészet, filozófia, politikai tudományok, irodalom

Freud a XXI. században Freud, mint ikon