FOKOZATOK ÉS REZSIMEK ➽ egységesség- egyéniesítés – differenciálás ➽ fokozatos börtönrendszerek 19 századi diadala ➽ a dualista szankciórendszer hatása ➽ A magyar börtönügy kezdetei ➽ Szocialista forradalom a bv-ben: egységes bűntett fogalom – egységes végrehajtás, mégis …. ➽ a mai börtönrendszer fokozatai ➽ rezsimek a büntetés-végrehajtás során

Börtönrendszerek a 19. század elejének Európájában 1.) Egységes „végrehajtás” ➽ tömlöcöztetés 2.) új gondolat – Felvilágosodás ➮ javítás ➮ (humánus)elkülönítés: - férfiak és nők, - első bűntettesek és visszaesők, - mentálisan sérültek – egészségesek - fiatalok – felnőttek - vagyon elleni – erőszakos bűntettesek, - erkölcsileg méltánylandó – elítélendő tettek elkövetői

A magyar börtönügy kezdetei ➽ a honi börtönrendszer kritikája – a Reformkorban (politikai program része: a börtönügy megújítása!) ➽ Az 1843 Börtönügyi javaslat (szinkronban Európával) ➽ A (neo)abszolutizmus börtönrendszere: egy lépés előre – kettő hátra …/ a „tárgyi feltételek” rögzülése…/ ➽ A dualizmus dilemmája: visszatérés az 1843-as javaslathoz, vagy kortársi -szinkronba hozni a börtönrendszert? ➽ Csemegi – a kodifikátor, ez utóbbi mellett döntött: az angol ,-és ír fokozatos rendszer „bevezetése”

A népi demokrácia/ proletárdiktatúra hatása a börtönügyre ➨ a börtönrendszer „megtöbbszöröződése” ( háborús bűnök, emberiség elleni bűnök, politikai bűnök ….) ➨ börtönrendszer alapjai: Btá ( 1950:II. tv.) a részletek➮ „törvényi szint alatt…” ➨ Szemlélet: ne csak őrizd, hanem gyűlöld is ….

Az ’50-es évek büntetés-végrehajtása ➧ nincs törvényi, sem kormány, de még minisztériumi szintű rendezés is hiányzik = ún. „stencilezett” körlevelek irányították az osztályharc frontvonalán álló bv-s személyzetet. ➧ az elítélt „értékét”, az általa megtestesített munkaereje képviselte: - ez határozta meg a kedvezmények körét, - és a 100%- feletti munka-teljesítménnyel csökkenti lehetett a bíróság által kiszabott büntetés mértékét is. [megj: a.) nem voltak elítélti jogok, csak kiérdemelhető: kedvezmények, b.) minden évben újra rendezték a „munka-normát” ]

Az 1955-ös ún. Büntetésvégrehajtási Szabályzat • jogforrási helye = bizonytalan 1.105/1954(XII.17.) Mt.h. számú határozat 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Igazságügyi miniszterrel, a Legfőbb Ügyésszel és a Honvédelmi Miniszterrel egyetértésben alkotott „rendelkezés” (egyébként 24 fejezetből és 547. §-ból, továbbá 58 oldalnyi mellékletből állt.) • A jogalkotó „őszintesége”= a korábban követett „munka-centrikusság” jogszabályi elismerése • Részleteiben:

A következő lépés: 1959-es BM utasítás ► Az ’56-os forradalom utáni leszámolás része: a.) új fogalom az „osztályáruló” ( ez azt a proletárt jelölte, aki szembefordult az államhata-lommal) b.) fokozatosság új megközelítése: az „ellenség” büntetésének legalább ¼-ét magányban tölti … c.) „ellensúlyként” megfogalmazódik a nevelés szükségessége

A szocialista berendezkedés első teljes büntetőtörvénykönyve: 1961 A szocialista berendezkedés első teljes büntetőtörvénykönyve: 1961. évi V. törvény ➧ a legfontosabb büntetési nem: a szabadságvesztés ➧ két féle végrehajtási nemről szólt: - börtön - büntetés-végrehajtási munkahely [ A Btk csak annyit „árult el”, hogy a börtön rendje szigorúbb, mint a bv. munkahely…] ➧ Az önálló büntetés-végrehajtási törvény – ekkor sem- készült el, de egy tvr. rendezte az alapvető szabályokat.

Az 1966:21. tvr. 1945 után az első nyilvános jogi norma a Szabadságvesztés büntetés végrehajtásáról és az előzetes letartóztatás foganatosításáról [110/1967.IM. Sz. utasítás a Büntetésvégrehajtási Szabályzat Kiadásáról.]

Az 1966-os bv.tvr. újításai ☻A korábbi kedvezmények helyett és mellett elismert elítélti jogok (vö: 20.§) ☻a szabadságvesztés célja: „… az elítéltnek törvénytisztelő állampolgárrá átnevelése.”( magyar „treatment”) ☻A (a közben módosított Btk 38.§-a alapján) a szabadságvesztés végrehajtásának négy fokozatát szabályozza: - szigorított börtön, - börtön, - szigorított büntetésvégrehajtási munkahely - büntetésvégrehajtási munkahely

1971: 28. tvr. A Btk. Első Nagy Novellája A fokozatok új elnevezései: Fegyház Szigorított Börtön Börtön Fogház [ A Csemegi-kódex részbeni „reinkarnációja”, legalábbis az elnevezéseket illetően]

Új szankciók- új végrehajtási formák ➨SZIGORÍTOTT ŐRIZET: 1974:9 tvr. (relatíve határozatlan intézkedés a többszörös visszaesőkkel szemben) ➨ALKOHOLISTÁK ÖNÁLLÓ INTÉZETI KÉNYSZEGYÓGYÍTÁSA: 1974:10 tvr. ➨SZIGORÍTOTT JAVÍTÓ-NEVELŐ MUNKA: 1984: 21-23. tvr. ( a munkake- rülők pönalizálása)

Az új „tett-büntetőjogi” megoldások bevezetésének büntetés-végrehajtási következményei Valamennyi új jogintézmény, vagy önálló intézeti formát igényelt, mint pl. a Nagyfai Munkaterápiás Intézet, a Martonvásári Szigorított Javító- intézet, vagy már a meglévő bv. intézeten belül kellett külön részleget létrehoz, pl. a szigorított őrizetesek számára lényegében mindkettő csökkentette a meglévő intézetek számát (befogadó-képességét)

BV.TVR: 1979:11. tvr. ➨ fegyház ➨börtön ➨fogház „Egyszerűsítette a büntetés-végrehajtási formákat, hogy valóságos különbözőségek legyenek az egyes fokozatok között” ➨ fegyház ➨börtön ➨fogház

Ki dönt a fokozatba helyezésről ? Alapkérdés: Kinél áll rendelkezésre a szükséges jogi, büntetéstani, stb. ismertek: a.) az ítélőbíróságnál, b.) a büntetés-végrehajtási „ megfi-gyelő” részlet szakembereinél A honi megoldás eleddig az a.) pont alattit preferálta ….

2.) A bv. intézetek kijelöléséről ( 21/1993 IM. r.) Milyen döntési fázisokon megy át az ügy amíg az elítélt számára meghatározzák a végrehajtási fokozatát? 1.)Az ítélőbíróság, amelyik – az elkövető sajátos körülményeire – tekintettel eggyel enyhébb, ill. eggyel súlyosabb fokozatba helyezheti 2.) A bv. intézetek kijelöléséről ( 21/1993 IM. r.) 3.) az adott intézet Foglalkoztatási és Munkába-állítási Bizottsága ------------------------------ Megj: végrehajtás alatti magatartásával módosulhat a bv. fokozat: eggyel enyhébb, ill. súlyosabb lehet, a bv. bíró döntése nyomán.

A fokozatok közötti különbözőségek ➨elkülönítés a külvilágtól, ➨őrzése, felügyelete és ellenőrzése, ➨ büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgás ➨életrendje ➨ személye szükségletre fordítható összeg ➨jutalmazás, fenyítés ➨részvétel az öntevékeny szervezetben

Lényeg: a fokozatoktól eltérő végrehajtási formák: Rezsimek Lényeg: a fokozatoktól eltérő végrehajtási formák: ➨ szigorúbb: a.) a „normál” fegyház fokozatnál szigorúbb –egyéni elhelyezés – kötött napirend, elkülönített séta és munka,stb. = Különleges Biztonságú Zárka (ill. Körlet) b.) a fegyelmi fenyítés végrehajtási helye = a magánzárka (MZ) ➨ enyhébb: a.) EVSZ: a börtön, - és fogházra vonatkozó szabályoknál enyhébb végrehajtási rend. Jelentősen nagyobb nyitottságot biztosító jogosítványok – a bv. bíró engedélyezi b.) átmeneti csoport: a hosszúidős zárt rezsimű elitéltek – akik legalább 5 évet kitöltöttek a bv. parancsnok engedélyével kerülhetnek a szabadulásukat „felkészítő” részlegre ➨ sajátos végrehajtási igényű fogvatartottak: - fiatalkorúak, - nők ( különösen a kisgyermekes anyák) - külföldiek ( ideértve az idegrendészeti szálláshelyeket is) - katonák - átváltozatott szabadságvesztést- töltők ( meg nem fizetett pénzbüntetés, illetve le nem dolgozott közérdekű munka helyett) - előzetes letartóztatottak - IMEI - szabálysértési elzárás