Készítette: Angyalné Kovács Anikó Fény és hő Készítette: Angyalné Kovács Anikó

A fény A földi élet alapja a napból jövő sugárzás: fény és hő növények: szerves vegyületek képzése, oxigén termelés a többi élőlény a növények által közvetített energiát használja fel

A napsugárzás tartományai

Élethely fényviszonyainak jellemzése Közvetlen fény (kevés uv sugár, főleg magas hullámhossz - melegít) aránya Szórt fény (az elnyelődések és visszaverődések miatt zöld, sárga, narancs) aránya megvilágítás erőssége megvilágítás időtartama nyáron Egyenlítőtől a sarkok felé 2 és 3 csökken, szórt fény aránya nő

Fényviszonyok meghatározói Földrajzi szélesség: egyenlítőnél: több közvetlen fény, erősebb megvilágítás, rövidebb időtartam sarkvidékek felé: szórt fény, gyengébb fényerősség, hosszabb időtartam Magasság: hegytető - tenger Légköri viszonyok: szennyezések, felhőtlen és felhős égbolt Domborzat: északi és déli lejtők Növényzet: sűrűség - fényáthatolás

A fénysugárzás időtartamának hatása a virágzásra Rövidnappalosok 8-12 óra megvilágítás virágzáskor kimondottan sötét igény egyenlítő környéki növények mérsékelt övben koratavasz is őszi virágzás kukorica, szója Hosszúnappalosok 12-16 óra megvilágítás állandó fényben is virágzanak mérsékelt és hideg területek növényei tavasszal és nyár elején virágzanak sárgarépa, rozs

Növények fénytűrési szempontjai Fénykedvelők: egész életükben igénylik a sok fényt (pusztai, tundrai növények) Fény és árnyéktűrők: egyes életszakaszokhoz fényt igényelnek, máskor az árnyékot is elviselik Árnyékkedvelők: képtelenek elviselni az erős megvilágítást (madársóska, borostyán)

Heterotróf szervezetek fényigénye Fényt nem igénylők: gombák, mélytengeri, barlangi, földben élő állatok fénykedvelők: legyek, méhek, rovarok, madarak, gyíkok állatok egy részének aktivitását és elterjedését is meghatározza a fény (nappali, szürkületi, sötétben élők) aktív és pihenő fázisok napi ritmusa megvilágítás idejének változása: költöző madarak

A hőmérséklet A hőmérséklet függ: napsugárzás, domborzat, légköri viszonyok Átlaghőmérséklet csökken: sarkok felé, tengerszinttől felfelé (0,5oC/100m) Nap >> földfelszín, tenger >> levegő, üvegház gázok A vízi élettér hőingadozása kevésbé indagozó

Az élőlények hőtűrő képessége

Állatok testhőmérséklete Változó(poikiloterm hőmérsékleti minimumkor nyugalmi állapot testhőmérsékletük bizonyos intervallum követéssel igazodik a környezethez: melegedéskor az aktivitás nő Állandó (homoioterm) külső környezettől függetlenített testhőmérséklet fejlett hőszabályozás (oxigénellátás) hőtermelés a testtömeggel, hőleadás a testfelülettel nő (sarki róka, sivatagi róka test,fülméret;pingvinfajok)

Az állatok hőszabályozása hőmérsékleti komfortzóna: legkisebb a hőtermelés, legkevésbé igényli a hőszabályozást hőleadás és felület összefüggései: a testtömeg és a testfelület hányadosa a tömeg növekedésével csökken -Bergmann szabály: rokonsági körön belül a hideg területeken élő fajok testtömege nagyobb -Allen szabály: rokonsági körön belül a hideg területeken élő fajok kiálló testrészeinek mérete csökken