ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK

AZ ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA Kb. 30 országban 480 atomerőmű blokk.

A kapacitások 9/10-ével 10 ország rendelkezik Több ország villamosenergia-termelésében meghatározó a részesedése

NUKLEÁRIS BALESETEK PROBLÉMÁJA

De az atomenergia-hasznosítás kockázatának felismerése nem Csernobillel kezdődött!! Az USA-ban 1976-ban Kalifornia állam (majd további 7) moratórimot hozott arról, nem adnak ki új építési engedélyt atomerőműre, amíg a hulladék-elhelyezés problémája meg nem oldódik. Ausztria 1978-ban népszavazással döntött a már elkészült első reaktora (Zwenterdorf) üzembe helyezésének megtiltásáról, majd éppen az ukrajnai katasztrófa hatására 1986-ban az osztrák kormány a lebontást is elhatározta ban Svédországban népszavazás nyomán arról határoztak, hogy 12-ben maximálják a reaktorok számát, majd 2010-re megszüntetik az atomenergia-felhasználást. Dániában 1985-ben parlamenti döntés született az atomenergiáról való teljes lemondásról. S már Csernobil is némi szerepet játszhatott abban, hogy 1986-ban Fülöp-szigetek kormánya is az ausztriai példát követte, és az éppen elkészült első reaktora lebontása mellett döntött.

A RADIOAKTÍV ANYAGOK ELHELYEZÉSÉNEK GONDJA A nukleáris erőművek működtetésének súlyos ellentmondása, hogy amíg egy létesítmény néhány évtizedig üzemel, az általa használt radioaktív anyagok több százezer évig is jelentős sugárzást bocsátanak ki. A probléma valós súlyát az adja, hogy egy átlagos reaktorból évente 30 tonna kimerült fűtőelem kerül ki, tonnánként mintegy 180 millió curie aktivitással. A világon működő erőművekből 1985-re 41 ezer, 1990-re 84 ezer, az ezredfordulóra pedig már közel 200 ezer tonna ilyen nagy aktivitású hulladék került ki.

A NEM POLGÁRI HASZNOSÍTÁSOK NÉHÁNY GLOBÁLIS KÖVETKEZMÉNYE A nukleáris téltől a „gyengített atombombákig” (filmek: orosz rulett, elvesztett bombák)

AZ ERDŐIRTÁS MINT GLOBÁLIS PROBLÉMA A FAO új erdő definíciója 2000-től: erdőnek tekintik azokat a területeket, amelyek legalább 0,5 ha méretűek és ott a fakorona legalább 10%-ot lefed ezer évvel ezelőtt mintegy 62,2 millió km 2 területet borítottak természetes erdők, amely a szárazföldek területének közel 42%-a volt (s ha ebből leszámítjuk az eljegesedett Antarktiszt, és Grönlandot, akkor az arány 46% körül lehetett) re ez az érték 38,66 millió km2-re csökkent

(A felső ábra az egykori természetes erdőborítást, a középső a mai természetes és ültetett erdők területét, az alsó pedig a jelenlegi természetes erdők kiterjedését mutatja.)

Az erdőterületek évi csökkenése globális szinten az 1990-es évtizedben magyarországnyi méretű (9,4 millió ha) volt, ami 14,6 millió hektár erdőirtást és 5,2 millió hektár erdőtelepítés eredménye – s ennek következményeként tíz év alatt az erdőállomány 2,4%-kal csökkent. Különösen súlyos volt a csökkenés a trópusi erdőkben, ahol megközelítette az évi 1%-ot. 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt „cseles” ábra, ui. Európa 0,3% term.

Egy a ’90-es évek közepén készített értékelés szerint a világ mintegy 80 országában (köztük hazánkban is) teljesen megszűntek a természetes erdők, s több mint 10-ben pedig a felszámolódás határán vannak – ide tartozik Európa legerdősültebb országa, Finnország (72%) is. Az ökológiai problémát alig csökkenti, hogy a védett területek aránya minden földrészen nő. Az ökológiai szempontból még épnek tekinthető területek 68%-ával 3 ország rendelkezik, s további 22%-kal 9.

A trópusi erdőterületek földhasználati változásai (millió hektár)

Az erdőállomány nagyon fontos szerepet tölt be Föld széndioxid-forgalmában. Az erdőégetéssel a légkörbe került szén távérzékelési módszerekkel jól kimutatható. Az erdőégetés miatti széntöbbletet a légkörben éves szinten nagyságrendben egymilliárd tonna körül becsülik. De az erdőirtás áttételesen az üvegházhatás ellen hat! Tüzek Afrikában (2003. március) A tüzek által a légkörbe juttatott CO 2 területi eloszlása

Az erdőirtás mértéke az 1980-as és 1990-es évtizedben

Rondonia ( )