Capital(y) avagy a komprádor tőke

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Az emberiség (gépesített) hajnala
Gazdasági fejlődés a középkortól napjainkig
Az Ipari forradalom ? ?.
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
A XIX. század uralkodó eszméi
A nemzetközi kapcsolatok elméletei
A FRANCIA FORRADALOM.
IPARI FORRADALOM.
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK, ÉS HATÁSUK
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
A fordista termelési rendszer
A felvilágosult abszolutizmus
A nagy földrajzi felfedezések következményei
Az ipari forradalom.
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Az ipari forradalom következményei és hatása
Az ipari forradalom Anglia a XVIII.sz. végén.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Modern gazdasági rendszerek – A modern kapitalizmus
Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba
1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban.
KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Összehasonlító gazdaságtan
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
Új társadalmi osztály keletkezése a XVIII-XIX. században
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Thomas Piketty Paris School of Economics
Ipari forradalom.
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
A földrajzi felfedezések okai és hatásai
Összefoglalás a diasorokhoz
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
MIÉRT A TEXTIIPAR?. EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS.
A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
Nagy-Britannia születése - az ipari forradalom. Az alkotmányos monarchia rendszere  Jognyilatkozat  alkotmányos monarchia alaptörvénye  III.
A világgazdaság a 20-as, 30-as években. A háború után  Háború vége  válság a világgazdaságban  gazdasági kimerülés, anyagi és emberi erőforrások pusztulása.
Az ipari forradalom Anglia a XVIII. sz. végén. A demográfiai előfeltétel és következménye.
Az ipari forradalom Az ipari forradalom következményei és hatása.
A felvilágosult abszolutizmus
A dualizmus gazdasága és társadalma
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Magyarország újjáépítése
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A százéves háború.
A második ipari forradalom és hatásai
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
12. A világgazdasági válság
A piac és a piacgazdaság
Közgazdasági elmélettörténet 2.
KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETTÖRTÉNET I.
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Gazdasági rendszerek.
LATIN-AMERIKA GAZDASÁGA
A felvilágosodás elterjedése
A polisz születése.
Előadás másolata:

Capital(y) avagy a komprádor tőke Fazekas Krisztián, 2008, Homok

Alapfogalmak Előzmények Világgazdaság Modern nagyipar Kritika Utópisták Marxizmus Futottak még

Cél Céh  (kiadási rendszer)  manufaktúra  gyár Feudalizmus  kapitalizmus  szocializmus kommunizmus jóléti állam információs társadalom

Alapfogalmak

A kapitalizmus… Latin: capitalis=fej - marha …egy olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg. tőke: felhalmozás és hitelek piaci mechanizmus: term. tényezők D=S

Előzmények

Szenvedés, halál 1315-17: Nagy Éhínség: túlnépesedett városok XIV.sz.: hosszabb, hidegebb, csapadékosabb telek 1348: Fekete Halál 1358: Jacquerie, 1381: Wat Tyler 1338-1453: 100 éves háború Munkaerőhiány

Fellendülés Szuezi-csatorna: 1869!!! XV.sz. közepe: ipar és mg. fejlődik  népesség nő  Ny-Eu para Kereskedelem: Hanza és Levante 1453: Konstantinápoly fold  új utak kellenek Indiába  földrajzi felfedezések (a feltételeket megteremtik: találmányok és szemléletmód+DELLA) Azték, maja és inka őslakosság kiirtása: konkvisztádorok – Cortez, Pizzaro, Alvarado

Siker Új területek Nemesfémek Új növények: kukorica, dohány, krumpli, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot+kinin, kaucsuk, kakaó, vanília Rabszolgák (dohány-, cukornád- és gyapotültetvényeken)

Kialakul a világgazdaság

Változások XVI.sz. közepétől: élelmiszerárak nőnek, de annál kevésbé: iparcikkeké, még kevésbé: munkabérek Posztó D-e megnő  de KKE átállt már mg.-re  iparcikkek NY-EU  kont. munkamegosztás Korlát: céh Kijátszás: felvásárlási-kiadási rendszer Majd: manufaktúrák

 tőkefelhalmozás Előretörnek: angolok, hollandok (K-Indiai Társ. 1600 ill. 1602) Németalföldi sz.harc: 1566-1609, vetésforgó, szélmalmok, hajók stb. Gyapjú iránti D  földbirtokosok  BEKERÍTÉS Bérmunkás réteg; 1455-85: Rózsák Háborúja – vérlecsapolás, nemesség kiirtása Társ. elégedetlenségek: Erzsébet véres törvényei

Eredeti tőkefelhalmozás azt a történelmi folyamatot, melynek során a kisárutermelő paraszti rétegeket megfosztják a termeléshez szükséges eszközeiktől, és ezek az eszközök vagy a megvásárlásukhoz szükséges pénz mások kezén felhalmozódik, EREDETI TŐKEFELHALMOZÁSnak nevezzük

Mérleg Eredeti tőkefelhalmozás Világpiac és világkereskedelem alakul ki XV.sz.: 45-50M  XVII.sz.: 100M Részvénytársaság lesz a finanszírozás formája

Mi a részvénytársaság és a tőzsde??? Első tőzsde: 1309. Bruges, 1585-től általános: Amszterdam 1614-től New York első telepei Mi a részvénytársaság és a tőzsde??? Rt.: vállalkozási forma, ami lehetővé teszi, hogy nagyon sok tulajdonosa is legyen egy cégnek részvény A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek felelőssége csupán a saját részvényeik értékéig terjed. Első részvénytársaságok: British East India Company (1600.dec.31) Dutch East India Company (1602)Amsterdam Stock Exchange (1602) képen egy holland kelet india társaság 1 részvénye látható börze szó eredete Legnagyobb értékpapírtőzsdék: NYSE/Euronext Tokyo Nasdaq London Hongkong Deutsche Börse Tőzsdeindexek: Dow Jones Industrial Average 1896 S&P500 1957 NASDAQ 1971

Gazdaságpolitika Merkantilizmus: XIV. Lajos, Colbert, külkereskedelem, protekcionista Fiziokratizmus: Quesnay, Turgot, mg. (tiszta termék), feud. kötöttségek X, tőkés bérlő, belkereskedelem, laissez faire Adam Smith és a láthatatlan kéz (Keynes-ig)

Modern nagyipar

Ipari forradalom előtt XVIII. sz. vége: vidéki ipar koncentrációja – proto-indusztriális (falusi, bedolgozói jellegű, de távoli piacra) – textil Modern mg. nagyon termelékeny  rel. jelentősége csökken (ma: 50% tercier, 30-40% ipar) ekkor a fejlődés motorja: ipar

Fő eredmények gépi meghajtású berendezések széles körben ásványi fűtőanyagok (szén) mesterségesen előállított anyagok használata

Feltételek Gazdasági: Politikai: atlanti kereskedelem árforradalom eredeti tőkefelhalmozás Politikai: feudális keretek X polgári forradalmak, alkotmányos mozgalmak

I. és II. ip. forr. gépesítés: fonó- és szövőgépek, textilipar mert van D gőzgép: közlekedés gépek előállításának gépesítése Majd szabad a pálya: nehézipar végleg gyárak és bankok tudomány alkalmazása (hírközlés, robbanómotor, repülés, petrolkémia, X-sugarak, atommodellek, hadiipar)

Pénzügyi hatás rt. általános lesz finánctőke monopolkapitalizmus (tröszt, kartell, konszern, szindikátus) 1890-es: antitröszt törvények

Kritikák utópisták

Társadalmi hatások és reakciók urbanizáció  munkások szabad vállalkozás/alku XVIII.-XIX.sz.: érdekszervezet tilos R. Owen, Saint-Simon, Fourier Anglia: 1832 – gyárosoknak v.jog  válasz: trade union; 1836: charter+Észak Csillaga

Kritikák Marx&Engels

Marxista nézetek hegeli dialektika (tézis-antitézis-szintézis)+materializmus „a lét határozza meg a tudatot” a történelem osztályharcok története értéktöbblet, kizsákmányolás, elidegenedés 1848: Kommunista Kiáltvány 1867: Tőke I.

Kritikák Futottak még

Más nézetek A. Blanqui: politikai és vagyoni egyenlőség L. Blanc: munkához való jog, állami gondoskodás a munkanélküliekről Proudhon, Bakunyin: anarchizmus előfutára

Különböző irányok 1863: Lassalle – Ált. Német Munkásegylet 1864: I. Internacionálé 1869: német szoc.dem. párt 1875: gothai program  Marxnak kevés 1889: II. Internacionálé (máj. 1.+nőnap) 1890-től:polg. demokrácián belül (Bernstein) vs. radikálisok (Plehanov, Lenin, R .Luxemburg, K. Liebknecht) 1898: OSZDM (bolsevikok, mensevikek)

Keresztényszocializmus Ketteler mainzi püspök XIII. Leó: Rerum Novarum 1891. általános jólét igazságos munkabér nők, gyermekek védelme

Zárszó

XX. század és napjaink III.ip.forr.?! – hadászat 1929-33. nagy válság állami beavatkozás (Sztálin, Mussolini, Hitler ill. Keynes és Roosevelt) jóléti állam multinacionális/transznacionális vállalatok, a Corporation globalizáció, ökológiai lábnyom, fenntarthatóság

Termelési tényezők Tőke Munka

Gazdasági rendszer Önálló alrendszerré szerveződik (rentábilis/nem-rentábilis) Tradicionális társadalmakban nem lehet  személyes viszonyok Személyes viszonyoktól elszakad Gazdasági kalkuláció uralma

Magántulajdon Emberek közötti viszonyok, a szűk erőforráshoz való hozzájutást szabályozza Használati jog Hasznok Forma és tartalom megváltoztatása Ezek elidegenítése

Koordináció bürokratikus piaci magántulajdon x Piacgazdaság (kapitalizmus) állami tulajdon Államszocializmus (tervgazdaság) Alá-fölérendeltség; utasítások; nem feltétlenül pénzben mellérendeltség; cél: PROFIT; ügyletek pénzben, monetizáltak