Légkör Felhők.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

A csapadék Besenyei Panna.
A FÖLD.
Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?
Lemeztektonika.
Bárány felhő.
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás.
A Föld, időjárás, éghajlat
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
A légnyomás és a szél.
Kiegészítő megfigyelések a terepklíma feltárásához
Nagy földi légkörzés.
A Föld helye és mozgása a Naprendszerben
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A Föld gömbhéjas szerkezete
LÉGTÖMEGEK, FELHŐ- ÉS CSAPADÉKELETKEZÉSI FOLYAMATOK
A felhőzet előrejelzése
SZINOPTIKUS ANALÍZIS I.
CSAPADÉKTÍPUSOK.
A RADARMETEOROLÓGIA ELEMEI. Alapelvek Mikrohullámú impulzus, visszaverődés jól értékelhető, ha: Jellemzők: Csúcsteljesítmény: Radiofrekvencia: PRF (pulse.
Az általános földi légkörzés
Bolygónk, a Föld.
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet (folytatás).
Az általános légkörzés
Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok
Függőleges övezetesség
Víz a légkörben Csapadékképződés.
Időszakosan változó és helyi szelek
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
(János, Mika) ÉGHAJLAT nagy(obb) léptékű, hosszútávú statisztikai értékek (átlagosan) bolygóléptékű felmelegedés mennyiségi eltolódás (pl. „a víz melegszik”)
Az Adriai-tenger szele
Felhők tulajdonságai.
Légnyomás, szél, időjárási frontok
Ciklonok, anticiklonok
ALAPOK SIKLÓREPÜLŐKNEK
A FELHŐK.
Időjárási és éghajlati elemek:
Időjárási és éghajlati elemek:
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Nagy földi légkörzés.
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Tanár: Kaszás Botos Zsófia
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
A FELHŐK Mi a felhő? Hogyan keletkeznek a felhők? A felhők 10 fő típusa A felhők csoportosítása A felhők elnevezése.
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
A légkör függőleges felépítése és kémiai összetétele
Időjárási megfigyelések
Viharkövető L égköri események A szupercella A villám keletkezése Gömbvillám Napszél és sarki fény Csapadékok Felhőképződés Mi tartja fenn a felhőket?
REPÜLÉSRE VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK HATÁSA A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEKRE Előadó: Hadobács Katalin sz. hadnagy (MH GEOSZ IESZO) (NKE-HHK KMDI, PhD.
Atmoszféra - A Földünk légköre
Készítette: Váradi Tímea 10. osztály
FELHŐHATÁROZÓ.
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
AZ ATMOSZFÉRÁBAN LÉVŐ VÍZPÁRA
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
24. AZ IDŐJÁRÁS.
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

Légkör Felhők

1.A felhők magasság szerinti osztályozása: Magasság tekintetében négy felhőcsoportot különböztetünk meg. Az alábbi felsorolásban szerepelnek a mérsékelt övi átlagos magasságuk is. Magas szintű felhőkmagasságuk: 5-13 km Közepes szintű felhőkmagasságuk: 2-7 km Alacsony szintű felhőkmagasságuk: a talajfelszín és 2 km között Függőleges felépítésű felhők amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők). A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.

A felhők "alak" szerinti osztályozása: A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg: Réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy Gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik). A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A Nemzetközi Felhőatlaszban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.

A felhőfajok: Latin név Magyar név Szint cirrus pehelyfelhő magas cirrocumulus bárányfelhő cirrostratus fátyolfelhő altocumulus párnafelhő közép magas altostratus lepelfelhő nimbostratus esőrétegfelhő több szintet átfog stratocumulus gomolyos rétegfelhő alacsony stratus rétegfelhő cumulus gomolyfelhő

Cirrus (pehelyfelhő): Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5 - 13 km magasságban képződik. Nemzetközi jele: Ci Cirrocumulus (bárányfelhő): Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amelyet különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesznek fel. Nemzetközi jele: Cc Cirrostratus (fátyolfelhő): Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. Nemzetközi jele: Cs Altomcumulus (gomolyfelhő, párnafelhő): Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. Nemzetközi jele: Ac Altostratus (lepelfelhő): Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Nemzetközi jele: As Nimbostratus (réteges esőfelhő): Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle. Nemzetközi jele: Ns Stratocumulus (gomolyos rétegfelhő): Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetosen sötét rétegbol áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekbol áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak. Nemzetközi jele: Sc Stratus (rétegfelhő): általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből. Nemzetközi jele: St Cumulus (gomolyfelhő): Különálló felhők, általában sűrűek és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek. Nemzetközi jele: Cu Cumulonimbus (zivatarfelhő): Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított. Gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. A felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű. Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri. Nemzetközi jele: Cb

Felhők

Ciklonok, anticiklonok, frontok

A M

Ciklon nagy sebességgel áramló, 3-4000 km átmérőjű légörvény mivel a közepén alacsony a légnyomás, a levegő befelé áramlik A Coriolis-erő miatt az északi félgömbön jobb kéz felé térül el ez a mozgás, ezért az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást is végez. A ciklon közepébe áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. (A déli félgömbön a ciklonokban természetesen szintén befelé, de az óramutató járásával megegyező irányba áramlik a levegő.)

A

Anticiklon Ciklonok környezetében leszálló légáramlásnál alakul ki. Mivel belsejében magas a légnyomás, az anticiklon belsejéből kifelé áramlik a levegő. Az eltérítő erő miatt az északi félgömbön jobb kéz felé térül el, tehát az óramutató járásával megegyező irányú mozgást végez.

Melegfront

Hidegfront

Trópusi ciklonok