1. A környezet

Környezet mindazon tényezők összessége, amelyek az élőlényre tényleges hatással vannak. Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ez térbeli kiterjedését tekintve azonos az élővilág életterével, a bioszférával. Litoszféra Hidroszféra Atmoszféra

A környezet legfontosabb elemei: I. A FÖLD Alapkőzet Ásványvagyon Barlangok Termőföld, talaj Domborzat

A környezet legfontosabb elemei: II.VÍZ Felszíni vizek Felszín alatti vizek III. Levegő Alsó légkör Felső légkör

A környezet legfontosabb elemei: IV. ÉLŐVILÁG Növényvilág erdők gyepek nádasok mezőgazdasági növények Állatvilág vadon élő védett állatok vadon élő nem védett állatok védett háziállatok nem védett háziállatok Mikroorganizmusok

Környezetvédelmi alapfogalmak Angyalné Kovács Anikó 2006

A környezet legfontosabb elemei: V. TÁJ Védett természetes táj Nem védett kultúrtáj VI. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Települések (lakóterületek) Ipartelepek Mezőgazdasági területek Közlekedési útvonalak

A környezet alkotóelemei egymással szorosan összefüggenek .

Az ökológia tudománya azt vizsgálja, hogy: Az élőlények és az élettelen környezet együttes rendszere milyen feltételek mellett tartható fenn a bioszférában Tanulmányozza az élet feltételeit, azok hatásait, az élő szervezetek reakcióit, kölcsönhatását és alkalmazkodását.

Ökoszisztéma Adott élőhely (biotóp) szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élő szervezetekből álló életközösség (biocönózis) egysége. Pl. tó, erdő, gyepes terület. A bioszféra ökoszisztémák kapcsolata. Élő és holt anyag nem választható el, körforgás áll fenn. A környezetvédelmi problémákat ezen rendszerek működésébe való beavatkozások okozzák.

Környezet nagyságrendi fokozatai Mikrokörnyezet >> létesítményen belül Mezokörnyezet >> települések létesítményen kívüli környezete Makrokörnyezet >> település határain kívül eső lokális (helyi) környezet regionális környezet kontinentális környezet globális környezet

2. A környezetszennyezés folyamata

Fogalom: az ember tevékenységével a környezeti eleme természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja ezáltal az emberi életkörülményeket is rontja

Folyamata szennyező források kibocsátása: introvert, extrovert (emisszió) Eredet szerint: ipari, mezőgazdasági, közlekedési, települési stb. Jelleg szerint: helyhez kötött, mozgó, pontszerű, kiterjedt Időben: egyszeri, időszakos, folyamatos egyéb szempontok (szerves-szervetlen, mérgező vagy sem stb.) szennyezés terjedése – esetleg számos áttételen keresztül; hígulás (transzmisszió) emberbe és javaiba való behatolás: meghatározott helyen fellépő szennyezettségi érték (immisszió)

Hatótényezők törvény szerinti csoportosítása veszélyes anyagok és technológiák hulladékok zaj és rezgés sugárzások

Definíciók a törvény szerint környzetterhelés: kibocsátás környzetszennyezés: határértéket meghaladó terhelés környezetkárosítás: a szennyezés a környezet valamely elemének tulajdonságait oly mértékben változtatja meg, hogy azok természetes állapota csak beavatkozással vagy azzal sem állítható helyre. Visszahat az emberre, de ált. térben és időben eltolódva

3. A környezetvédelem célja és eszközei

Tevékenység >>> káros mellékhatás észlelése >>> tevékenység módosítása. Átfutási idő csökkentése nem elég A mellékhatásokat előre kell felmérni. Mit mitől és hogyan kell védeni?

A környezetvédelem célja: Az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, anyagi és szellemi javaink védelme. Károkat megelőző védelem Okozott károk megszüntetése Emberi környezet fejlesztése Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás

Természetvédelem és környezetvédelem szoros kölcsönhatása A mesterséges környezet védelmével foglalkozik, az emberi tevékenységeket úgy szervezi, hogy az mesterséges és természetes környezetét ne károsítsa. Természetes környezet egyes gazdag részeit védi az emberi tevékenységtől, az eredeti állapot, a természeti értékek fenntartásával egyetemben.

Mit védünk? Az embert. Kémiai ártalmak (feldúsulás a táplálékláncban) Szöveti izgató hatások (por mechanikai hatása) Zaj és vibrációs hatások (közlekedés, ultra és infra hangok) Sugárhatások (atombomba, fényintenzitás) Idegi megterhelés, stresszorok, káros pszichés ingerek (fáradtság, közlekedés miatti feszültség)

Paradoxon Tevékenység >>> káros mellékhatás észlelése >>> tevékenység módosítása. Városi környezetben élünk, koncentrált ártalmak közt, gyorsan észleljük, javítunk a helyzeten. Távoli térségekben (óceán, erózió) felhalmozódó szennyeződést nem észleljük közvetlenül, nem javítunk a helyzeten – távolinak tűnik vagy lehetetlennek a probléma. EZ fenyeget valójában. Nemzetközi együttműködések kellenek.

Hogyan védjük a környezetet? Káros emissziók csökkentése (kevesebb, semmi) aktív módszer: más technológia passzív módszer: kilépés megakadályozása A kibocsátott anyag továbbjutásának megakadályozása Immisszió helyén védekezés

Védekezést akadályozó problémák Gazdasági érdekeltség hiánya (pl. növeli az önköltséget) Örökölt szennyezések (régi lerakók, elavult lakónegyed) Szakmai ismeretek hiánya (új technológia miatt újfajta kibocsátás) Környezetszerető szemlélet, etika hiánya (üdülőhely szemetelése)

Egyéb problémák Korábban a szükségletekhez képest bővebben álltak rendelkezésre a természeti kincsek: SZABAD JAVAK Ma: GAZDÁLKODÁST IGÉNYLŐ JAVAK Nincsenek kellő ismereteink az újrahasznosító műveletek költségeiről Magyarországon a környezeti károk nagysága a nemzeti jövedelem 3-5%-át teszik ki és ez emelkedik, ezek kiküszöbölése hasonló nagyságú ráfordítással lehetséges DE: ez a mindenkori teljes beruházások 1/8-ad, ¼-ed része, VISZONT: gyorsan megtérül!!

Jogi háttér 1995. évi LIII. Törvény: átfogó szabályozás (természetvédelem, termékdíj, hatásvizsgálati rendelet, vízgazdálkodási, erdő és vadászati törvény stb.) Uniós csatlakozással ezek szigorodtak Csatlakoztunk több nemzetközi egyezményhez

Szabályozás elvi háttere Elővigyázatosság és megelőzés elve tudatosan a leghatékonyabb módszert kell alkalmazni károsító hatás továbbterjedését megakadályozni takarékosság Fenntartható fejlesztés részeként: helyettesítés elve (kevésbé káros)

Szabályozás elvi háttere Tervszerű környezetvédelem: Nemzeti Környezetvédelmi Program Együttműködés elve (érdekeltek közt pl.) A szennyező fizet elve, kiterjesztve a jogi felelősségre Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elve Társadalmi részvétel joga és kötelezettsége elv

A környezetet komplexen kell védeni, hogy az egyik fajta ártalom megszüntetése ne váljon egy másik fajta ártalom forrásává!

Intézményrendszer Magyarországon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Levegő, természet, víz védelem, hulladékkezelés, zaj és rezgés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Termőtalaj, nem védett élőlények védelme Egészségügyi Minisztérium Környezeti elemek állapota (higiénia, immisszió) Gazdasági miniszter a Magyar Állami Földtani Intézet elnöke útján Alapkőzet, ásványvagyon védelem

Intézményrendszer Magyarországon A hatósági feladatokat ellátja az: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (környezetvédelmi díjak megállapítása)

Környezetvédelmi díjak (példák) SO2, NOx és szilárd anyagok tömege után kell fizetni Talajszennyezési díjat a lakossági kibocsátó is fizet, ha nem köt a csatornahálózatra Termékdíjak: gumiabroncs, hűtőberendezés, reklámhordozó papír, elektronikai berendezés, csomagolóanyag: az első forgalomba hozó fizet

A befolyt díjak csak környezetvédelmi célokra fordíthatók.