Felhasznált irodalom Chikán A. – Demeter K. (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Aula Kiadó, 2003. Ajánlott irodalom, válogatott fejezetek a következő művekből: Demeter Krisztina: Termelés és logisztika. Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig. Aula Kiadó, 1999. Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika – menedzsment. Kossuth Kiadó, 2003. Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai I. Műegyetemi Kiadó, 2001.

Az értékteremtő folyamatok (ÉF) tartalma Az értékteremtő folyamat (ÉF) erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó, az igénybe vevő számára értéket állítsunk elő. Értékteremtő folyamatok menedzsmentje (ÉFM) ennek a folyamatnak az irányítása. Az értékteremtő folyamat (ÉF) szükségletek kielégítése az üzleti életben és a társadalomban. 2

Hatékonyság - Gazdaságosság A hatékonyság annak mértéke, hogy mennyiben elégítjük ki a fogyasztók, igényeit, mennyiben járulunk hozzá a vállalat nyereségességéhez, az állampolgárok megelégedettségéhez output oldali és – kívülről meghatározódó A gazdaságosság annak értéke, hogy egységnyi termék (jószág/szolgáltatás) előállításához mennyi erőforrást használunk fel input oldali és belülről meghatározódó 3

A tantárgy bemutatása érték piac – kereslet - stratégia tervezés – erőforrások - termelés értékteremtő folyamatok (beszerzés –készletezés – ütemezés – értékesítés) teljesítmény

A vállalat üzleti tevékenység hatékonyságának megközelítése mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését? mennyiben járul hozzá a vállalat nyereségességéhez? Értékteremtő folyamat: erőforrás beszerzése, kezelése, felhasználása azért, hogy a fogyasztók számára értéket állítson elő a vállalat. Alapkérdések (a vállalat küldetése): mely fogyasztók (KINEK) milyen igényeit (MIT) milyen módon (HOGYAN)

Értékteremtő folyamatok Az értékteremtő folyamatok és a vállalat küldetése Vállalati képességek Fogyasztói igények Értékteremtő folyamatok Mit? Hogyan? Kinek? Az értékteremtő folyamatok az erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elő

Az értékteremtő folyamat összetevői Fogyasztói igény: melyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Tehát ami iránt kereslet jelenik meg a piacon. Képes és hajlandó fizetni a termékért A fogyasztó számára tehát egy termék annyiban jelent értéket (annak arányában hajlandó fizetni), amennyiben az az igényeit kielégíti. Fogyasztói érték: szubjektív vélemény, mennyire felel meg a termék a fogyasztó várakozásainak. Tulajdonságai: fogyasztó specifikus, változó, folyamatos ellenőrzés alatt áll, befolyásolja a jövendő vásárlásokat. Ennek függvényében az érték:

fogyasztó-specifikus, azaz ugyanazt a terméket az egyes fogyasztók eltérő módon értékelhetik, változó, hiszen ugyanaz a fogyasztó különböző időpontokban eltérő várakozásokkal élhet, folyamatos ellenőrzés alatt áll, mivel a fogyasztók sokasága állandóan összeveti azt várakozásaival, befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeli keresletét

Egy termék „értéke” több tényezőből tevődik össze Fogyasztói érték tényezői: használati érték, hely érték, idő érték, tulajdon érték. Értékteremtő folyamatok tényezői: termelés, szolgáltatás, logisztika. Létrehozása: termelés/szolgáltatás – logisztika – fogyasztó „útvonalon” Hatékonyság: kielégítő-e amit a vállalat tesz? mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését és mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez Gazdaságosság: kielégítő-e ahogyan a vállalat teszi?

A használati érték a termék azon tulajdonságaiból áll össze, amelyek igény-kielégítésre alkalmassá teszik. (Egy cipő ilyen tulajdonsága például a vízállósága, súlya, mérete, színe, formája stb.) A hely érték azt fejezi ki, hogy a termék a fogyasztó számára térben elérhető, azaz ott van, ahol az igénykielégítés megvalósítható. (Egy új-zélandi boltban lévő cipő a magyar lakosság túlnyomó többsége számára nem jelent értéket) Az idő érték azt fejezi ki, hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik. A tulajdon érték (ownership-value), amely abból következik, hogy a termék tulajdonosának rendelkezési joga van a termék felett

Termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Szolgáltatás erőforrás felhasználása a fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. Logisztikai biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termék a Megfelelő helyen – időpontban – mennyiségben –minőségben - választékban álljon rendelésre. termelés és szolgáltatás: a használati érték logisztika: a hely és az időérték realizálására irányul termelő és fogyasztó nincs közvetlen kapcsolatban

A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódása A termelés nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztóval, a másik két funkció mintegy közvetít (a logisztika például a termék helyszínre juttatásával, a szolgáltatás pedig a használati utasítás átadásával.

A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódása F o g y a s z t ó 13

Szolgáltatás Elemzési célokra a következő osztályozás a legjobb: elosztó szolgáltatások (szállítás, raktározás, távközlés, nagy- és kiskereskedelem); termelői szolgáltatások (pénzügyi, biztosítási, ingatlan, mérnöki, számviteli, jogi, stb.); társadalmi szolgáltatások (egészségügyi, oktatási, jóléti és vallási, postai, szakértői, szociális, stb.); személyi szolgáltatások (háztartási, vendéglátási, javító, tisztító, fodrászat és kozmetika, szórakoztatás, üdülés, stb.). 14

Szolgáltatások sajátosságai Szolgáltatás sajátossága Marketingproblémák   Heterogenitás Nehéz standardizálni, minőséget ellenőrizni A nem fizikai jelleg Nem tárolhatók. Intangibility Szabadalommal kevésbé védhető. Nehezen lehet bemutatni. Nehezebb az árakat megállapítani Romlékonyság Perishability A szolgáltatást nem lehet készletezni Az elválaszthatatlanság Tömegtermelésük nehezen megvalósítható Inseparability A fogyasztó részt vesz termelésükben, 15 15

Termelés (Termelési iparágak) A termelésen belül is többféle termelési ágat szoktunk megkülönböztetni. A csoportosítás alapja leggyakrabban a termelés legfontosabb inputjának és outputjának jellege – lényegében az, hogy mit mire konvertál a vállalat (általában ezen alapulnak a statisztikai nyilvántartások is). A főbb csoportok: a kitermelőipar (bányászat, kőfejtés, kőolaj kitermelés, stb.); a feldolgozóipar (amelynek fő inputjai jellegzetesesen a kitermelőipartól származnak); a mezőgazdaság (hozzákapcsolódóan az erdőgazdaság, a hal- és vadgazdálkodás stb.); az élelmiszer (amelynek inputja többnyire mezőgazdasági termék); az építőipari termelés (amely elsősorban abban különbözik az előbb felsorolt tevékenységektől és termelő ágazatoktól, hogy nem helyhez kötött, ezért egyes osztályozások nem is a termelés, hanem a szolgáltatás kategóriájába sorolják). 16

A fogyasztói értékelés tényezői Személyes tulajdonságok Jövedelem, képzettség, társadalmi helyzet Versenytársak akciói Gazdaság jellemzői Informáltság Választást befolyásolják: vállalati képességek is

Vállalati képességek Hatékonyság - fogyasztói igénykielégítés szintje vállalat nyereségességének segítése output oldali, kívülről meghatározódó kielégítő-e amit a vállalat tesz mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését és mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez Gazdaságosság mennyi erőforrást használunk fel egységnyi termék előállításához input oldali, belülről meghatározódó

Stratégiai rendszerben gondolkodva Fogyasztói igények Vállalati stratégia Marketing és innovációs stratégia A termelési stratégia elemei: célkitűzések termékek és technológiák hardver;termelő berendezések irányítás és szervezés Megvalósítás:termelés Értékesítés Pénzügyi stratégia Emberi erőforrás, információ és logisztikai stratégia

Értékteremtő folyamatok Anyagi és információs folyamatok Értékesítés Pénzen vehető: - munkaerő - termelőberendezések - anyag - információ Termelés Szolgáltatás Erőforrás gazdálkodás (Transzformáció) Vállalat Vevő 20

21

22

ÉTF - az értékláncban A vállalt célja, hogy olyan terméket állítson elő ami kielégíti a fogyasztók igényeit, azaz értéket jelent számára. Porter szerint a vállalt „értékteremtő” tevékenységei következtében alakul ki a termék végleges formája. A modell öt alapvető és négy kiegészítő tevékenységekből áll. A kiegészítő tevékenységek szükségesek mindegyik alaptevékenységhez. 23

– Irányítás (ellenőrzés és befolyásolás) Az értékteremtő folyamatok a tevékenységek olyan rendszere, amely valamely inputot a fogyasztók ill. az állampolgárok számára értékes outputtá alakítja át. Elemei: – Művelet – Szállítás – Tárolás – Várakozás – Irányítás (ellenőrzés és befolyásolás) 24

Az értékteremtő folyamatok definíciónk szerint a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg. A vállalat a szállítóktól átveszi a tevékenységek végzéséhez szükséges anyagokat, alkatrészeket, energiahordozókat stb. és ezek a technológiának megfelelő pontokon belépnek és előre haladnak a termelési folyamatban. A folyamat végeredménye lehet késztermék, amelyet a logisztikai rendszer juttat el a vevőhöz, vagy egy szolgáltatás, amelyet a vevő számára közvetlenül „kommunikálunk”. A tevékenységek lebonyolításában az anyagi folyamatokat egy információs folyamatcsoport kíséri (kétirányú áramlás) . a vevőtől a szállító felé (tehát visszafelé) halad anyagi folyamatok előrehaladásával azonos, azokat követi, felölelvén a lezajlott és folyamatban levő tevékenységek jellemzőit, 25

ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER) ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK: Alapanyagok (erőforrások) beszerzése –befelé irányuló logisztika-, anyagok végtermékké konvertálása (műveletek), végtermék kiszállítása (külső logisztika), piaci műveletek (marketing és értékesítés), ezek szervize (szervizellátás)azaz a szolgáltatási tevékenységek. 26

ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER) TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK: ellátás - beszerzés, technológiai (műszaki) fejlesztés, emberi erőforrások menedzselése, vállalati infrastruktúra (vezetés, tervezés, pénzügy, számvitel, jogi ügyek) CÉG SIKERESSÉGÉNEK EGYÜTTES FELTÉTELE: az egyes osztályok milyen jól látják el tevékenységüket, és az egyes osztályok tevékenységei milyen jól koordináltak. 27

Értéklánc-modell Porter, M. (1985): Competitive Advantage. Free Press, N.Y. p.37. In: Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 16.o. 28

Az értéklánc A cégek alapvető feladata az értéklánc egyes tényezőinek teljesítmény/ktg. elemzése és színvonaluk növelése. A versenytársak nyomon követése is szükséges, hogy versenyelőnye legyen. A vállalat tehát sikerorientált! Végeredményben tehát a vevő értéket keres egy termékben. Az érték fogalma. Funkció/költség….(Ár előadásban is). 29

A termelési és logisztikai stratégia tartalma és tényezői A termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak meghatározása, cél az öszvállalati érdek elérése. A belső és külső hatások adják meg a keretet a termelés és logisztika mozgásterének. A termelési és logisztikai stratégia legfontosabb döntési területei (ábra)