Az 1848-as forradalmi hullám

A népek tavasza

1848 tavaszán forradalmi hullám Európában Liberalizmus és a nacionalizmus eszméit követték Kirobbanás okai: rossz termésű évek ipari válság A forradalom futótűzként terjedt Különbségek alakultak ki társadalmi, gazdasági és politikai téren A célkitűzések országonként eltértek

Nagy-Britanniában a válság hatására a munkások az utcára vonultak Chartisták petíciója feloszlott a tüntetés Franciaországban a középpolgárság harcolt a munkásokkal, de később szembekerültek egymással Németország és Itália célja: nemzeti egység alkotmányosság megteremtése Magyarországon a célokért vívott küzdelem egységbe kovácsolta a nemzetet, ez nagy erőkifejtést tett lehetővé Oroszország és az Oszmán Birodalom népei nem lázadtak fel, a hatalom szilárd maradt

A francia forradalom

A franciaországi ipari forradalom kibontakozása idején a munkásság életkörülményei még nem javultak A szabad verseny a kispolgárokat tette tönkre Párizsba megérkezett a palermói forradalom híre Lajos Fülöppel szemben a közép- és kispolgárság szélesebb választójogot követelt a kormányzat ezt megtagadta A forradalom elsöpörte a hatalmat (’48. február 22.) Lajos Fülöp Angliába menekült A polgárság kikiáltotta a köztársaságot (feb.24.) A kis- és középpolgárságnak szembesülnie kellett a városi nép követeléseivel: kevesellte az alkotmányosságot és a polgári szabadságjogok biztosítását Munkásvezetők is bekerültek a kormányba városi nép érdekeiben hoztak intézkedéseket

a férfiak választójogot kaptak a hatalom elismerte a munkához való jogot Nemzeti műhelyek létrehozása A választásokon a parasztság, a törvényhozásban a királypártiak és a mérsékelt polgári köztársaság szava érvényesült Az új kormányban már nincsenek munkásvezérek A válság enyhült, a kormány bezáratta a nemzeti műhelyeket A párizsi munkásság fellázadt (június), a kormány ezt leverte

A polgárság és a parasztság szilárd államhatalmat követelt Új alkotmány köztársasági elnöknek nagy hatalom, akit közvetlenül a lakosság választott meg Louis Bonaparte (Napóleon unokaöccse) elnök lett (december) A Bonaparte névhez a nép a belső nyugalmat és a francia eszméket kötötte Louis a hadseregre és a vidékiekre támaszkodott Tovább erősítette hatalmát a nemzetgyűléssel szemben A kormányt saját embereiből állította össze, a fontos tisztségekbe híveit helyezte Az új hatalomnak köszönhetően 1849-re Párizs már nem támogatta a forradalmakat

Sikertelen kísérlet az olasz egység létrehozására

Itáliában napirendre került az alkotmányosság és az olasz egység kivívása Mazzini vezetésével több csoport kísérletezett forradalom kirobbantásával A kudarcok miatt az olasz egységért harcolók már a Szárd Királyságra (más néven: Piemont) építettek 1848-ban Észak-Itáliában az osztrák uralom ellen felkelések robbantak ki a szárd uralkodó segítségükre indult (március) Radetzky, a császári hadsereg vezetője vereséget mért a piemontiakra (Custozza, 1848. július) Elűzték a pápát, és kikiáltották a köztársaságot Az osztrák rendteremtés miatt a piemontiak újabb támadást indítottak vereséggel végződött (Novarra, ’49. március) A római köztársaságot Bonaparte, a velencei forradalmat az osztrákok számolták fel (’49 nyara)

A német forradalom

A párizsi forradalom híre forradalmi mozgalmakat váltott ki A városi tömegek alkotmány megadására, és a polgári szabadságjogok elismerésére kényszerítették a kis- és közepes államok uralkodóit A liberális csoportok nem akartak további radikális lépéseket, azonban tömegtámogatás híján félreállították őket a polgárság legfőbb követelése a német egység nem valósulhatott meg Frankfurtban összeült az alkotmányozó gyűlés (május), de határozatai végrehajtásához csak a német fejedelmek rendelkeztek erővel A német nép polgári alapjogainak kidolgozása Tömegmozgalmak leverése A dinasztiák megszilárdították hatalmukat, és feloszlatták a frankfurti parlamentet (’49. június) Az események alakulásához hozzájárult az is, hogy Németországnak nem volt Párizshoz hasonló központja

A Habsburg Birodalom forradalmai

A forradalmi hullám március 13-án érte el Bécset Megbuktatták Metternich kancellárt A kormányzat a császár nevében felszabadította a jobbágyokat A parasztság a császár híve maradt Bécsben a forradalom radikalizálódott újabb tömegmozgalom tört ki, mert a diákok nem fogadták el az alkotmányt (május) A kormány meghátrált (pl: munkásoknak foglalkoztatást ígért) Az udvar Innsbruckba menekült ‘48 nyarán összeült az alkotmányozó gyűlés, mely a birodalom összes tartományainak küldötteiből állt főleg parasztok és polgárok

Az alkotmányosság bevezetésében egyetértettek, a birodalom felépítését az egyes csoportok másként látták Az osztrák-németek a centralizációt, a többi nép képviselői a föderalizmust támogatták ’48 nyarán úgy tűnt, a Habsburgok úrrá lesznek a forradalmakon Itáliában Radetzky, Prágában pedig Windischgrätz aratott győzelmet Az uralkodó augusztusban visszatért Bécsbe Magyarország ellen Jelasics horvát bánt küldték a magyarok legyőzték őket, és Bécs felé üldözték Bécsben ismét kitört a forradalom (október 6.) Az udvar Olmützbe menekült

Windischgrätz csapatai megállították a magyar sereget, majd leverték a bécsi forradalmat (október 31.) Az osztrák kormány a dinasztia hatalmának helyreállítói mögé állt ’48 tavaszán V. Ferdinándot az udvar lemondatta helyére I. Ferenc József került Az alkotmányozó gyűlést feloszlatták, az uralkodó új alkotmányt adott ki (’49. március 4.) Az olmützi alkotmány leplezte az abszolutizmust tartományi alapon szervezte meg a birodalmat, itt csak járási szinten tölthettek be tisztségeket a nemzetiségek, központi akaratot hajthatták végre Az alkotmányt a nyílt abszolutizmus váltotta fel 1851-ben