Felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár Oktatás – Kutatás - Vállalkozás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások.
Advertisements

BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
ÚMFT Gazdaságfejlesztési programok sajtóbeszélgetés július 9., Budapest Burány Sándor, államtitkár Kocsis Magdolna, IH vezető GfP sajtóbeszélgetés.
EREDMÉNYEK ÉS TERVEK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN AZ OKTATÁSIGAZGATÁS TERÜLETÉN Lengvárszky Attila oktatási igazgató Pécsi Tudományegyetem.
Etikai Kódex.
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
KAPCSOLÓDÁS A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAMHOZ MEGYEI PROGRAMFEJLESZTÉS HÁLÓZATÉPÍTÉS Kormos Dénes fejlesztő-kutató szakpedagógus.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
KBSZ STRATÉGIA KBSZ SZAKMAI NAPOK - VASÚT Siófok, április 10. Bajkó Erika kommunikációs vezető.
Vállalkozások az EU-ban Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Vezetői tájékoztató a SZIE-DPR és SZIE-IMIR projektekről
Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében a Dél- Kelet Európai térségben FIDIBE.
Miben tud segíteni az egyetemeknek és a kutatóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala? dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ ELTE Pályázati.
A szellemi tulajdon kezelése és a TTTI szolgáltatásai.
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Az NFT II. ( ) végrehajtásának ütemezése és a felsőoktatási programok finanszírozása Kilátások, Kihívások Budapest, április 16.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
1 Logisztika Szakirány—II. 5.téma Logisztika Szakirány—II. 5.téma Az állam és a magánszféra kooperációja PPP – Public Private Partnership Prof.Dr.,Dr.hc.Knoll.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
A költségvetési intézmények feltételrendszereinek változása recessziós gazdasági környezetben, egy felsőoktatási intézmény szemszögéből Mag Zoltán Debreceni.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Széchenyi István Egyetem, Győr
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
Rövidtávú feladatok A tankönyvírás – e-learning anyag összeállítása.
Sapientia-EMTE informatikai rendszerének kialakítása és fejlesztése Dr. Dávid László Dr. Györfi Jenő Budapest, November 11.
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Nagykanizsa és Térsége TISZK Szakképzés – szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.
A CSALÁDI NAPKÖZI GONDOZÁS SZAKMÁVÁ FEJLESZTÉSE A felnőttképzés támogatásának új formái Zarka Dénes TÁMOP /1-C
Pályázati lehetőségek és tapasztalatok a Gazdaságfejlesztési operatív programban Gáspár Bence Orosháza, július 31.
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Az innováció, mint a versenyképes gazdasági növekedés alapja
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
„BÍZUNK MAGYARORSZÁGBAN” Garamhegyi Ábel Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
„K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével” című projekt bemutatása Kiss Gábor ügyvezető igazgató.
Kommunikáció a felsőoktatásban Rós László PTE BTK, április 14.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Innováció-átok vagy lehetőség a felsőoktatásban? Dr. Urbányi Béla Egyetemi tanár.
„Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre környezetbiztonsági kutatási területeken” GEO-TEAM.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ÉMOP 1. Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A magyarországi K+F politika
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Előadás másolata:

Felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár Oktatás – Kutatás - Vállalkozás

Alapvetések A tudásalapú gazdaság kiépítése az innovációs folyamat valamennyi láncszemében való aktívabb, erőteljesebb részvétel követelményét állítja a felsőoktatási intézmények elé. Cél a felsőoktatási intézmények nyitása, a lehetséges társadalmi és gazdasági befektetők számára kiszámítható üzleti, fejlesztési környezet megteremtése, melynek során az oktatási főprofilú intézmények oktatási-kutatási-fejlesztési- innovációs-vállalkozói (O+K+F+I) bázisokká fejlődnek. Változó kihívás, cél

Ennek egyik alapfeltétele a természettudományi és mérnöki végzettségűek számának növelése. (EU 12,2% – HU 4,8%) Enyhíteni kell a kutatások szétaprózottságát, növelni kell a kutatási eredmények hasznosulásának hatékonyságát. A csúcstechnológiában foglalkoztatottak száma nem marad el jelentősen az EU átlagtól, (EU 3,19% - HU 3,14%) ennek ellenére az EPO szabadalmak száma rendkívül alacsony (EU 133 db – HU 19 db / 1 millió fő). Míg a GDP arányos állami K+F ráfordítások közel vannak az EU átlaghoz (EU 0,69% - HU 0,62%), az üzleti szféra ráfordításainak növekedését (EU 1,36% - HU 0,3%) ösztönözni kell. Változó kihívások, célok

A fejlesztés logikája

Projekt  Projektcsoport létrehozása, egységes projektirányítási rendszer  Projektiroda  Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, folyamatmenedzsment K+F  Közös vállalatok, magántőke bevonása  Kooperációs Kutató Központ (KKK), Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET)  Technológiatranszfer, szabadalmi eljárási iroda  Fiatal kutatók támogatása, hazatelepülése  Egyetemi inkubátorházak, innovációs és ipari parkok Horizontális feltételek  Informatikai stratégia, és alapvállalások  Vezetői információs rendszerek  Elektronikus kártya és hozzá kapcsolódó szolgáltatások  Távoktatás, távmunka e-learning feltételeinek kialakítás  Esélyegyenlőségi szabályok (különös tekintettel nők)  Belső szolgáltatások (hallgatói, alumni, karrier, stb.)  Környezettudatos építkezés, működtetés  Idegen nyelven oktatók, hallgatók száma  Nemmagyar kutatók száma  Nemmagyar nyelvű tananyagok mennyisége Amit az intézményeknek tenniük kell

Az oktatási autónomia mellé valódi gazdasági autonómia biztosítása, az állami gyámság felszámolása: Minden állami felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a garanciális elemek meghagyása mellett szabadabban vállalkozhasson, érdekeltté kell tenni az intézményeket, hogy a kezelésükbe adott vagyonnal tulajdonosi szemlélettel bánjanak. El kell indulni azon az úton, melynek végén az intézmények az általuk kezelt állami vagyon teljes jogú tulajdonosaivá válhatnak. Azoknak az intézményeknek, amelyek önkéntesen vállalkoznak erre, lehetőséget kell biztosítani, hogy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság keretei között folytassák oktatói, kutatói, szolgáltatói tevékenységüket. Amit a kormánynak tennie kell

Pilot projektként: Az intézmény a szenátus döntése alapján nonprofit gazdasági társaságként folytathassa teljes tevékenységét: 1.Az általa kezelt állami vagyon teljes jogú tulajdonosává válik 2.Megilletik a gazdasági társaságok jogai 3.Alkalmazottaival kollektív megállapodást köthet Amit a kormánynak tennie kell

Vállalkozási és gazdálkodási szabadság megteremtése,  Vállalkozásokat szabadon alapíthassanak, többségi és kisebbségi tulajdonosként egyaránt  A korlátolt felelősségű társasági forma mellett egyéb gazdasági társaságot is alapíthassanak  Az intézmények vállalkozásai további társaságokat alapíthassanak  A saját bevétel terhére vállalkozásokban üzletrész szerezhessenek  Gazdálkodó szervezet alapításához, ne kelljen a Kormány jóváhagyása  A szellemi tulajdon korlátozás nélkül lehessen apportként használható, mint egyetemi tulajdon A foglalkoztatás rugalmasságának megteremtése  A felsőoktatási intézmény – oktató feladatainak ellátását kivéve – alkalmazhasson nem közalkalmazottakat is  A projektekre való megbízás lehetősége (a közalkalmazotti státuszt arra az időre más tölthesse be - mentesítés, részleges mentesítés, teljesítmény alapú bérek-, illetve határozott időre is felvehessen az intézmény közalkalmazottakat)  Saját bevétel terhére szabad foglalkoztatási lehetőség (közalkalmazotti fizetés és egyéb forrásokból származó juttatások kiegészíthessék egymást)  Az alkalmazásban állók felmentésének lehetőségein, eljárásrendjén – legalább a gazdasági partnerekkel való együttműködésekben – lazítani kell Amit a kormánynak tennie kell A költségvetési intézményként működő intézmények számára is:

Eredmény, hatás Eredmény: 1.Világos jövőképpel, saját vagyonnal és vállalkozásokkal rendelkező tudáspólusok. 2. A minőségi oktatás és K+F feltételei megteremtődnek 3. A befektetők és egyéb társadalmi szereplők számára „kész” infrastrukturális (szellemi, fizikai) és üzleti környezet Hatás: 1. A fenntarthatóság szempontjainak jobban megfelelő együttműködések, melyek szolgáltatási-, és termékkimenetei illeszkednek a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz. 2. A kormányzati támogatás mellett egyre nagyobb arányban jelenik meg a saját bevétel, a felsőoktatási intézmények gazdasági függetlensége (valós autonómiája) növekszik.