A tudásalapú társadalmat megalapozó reformok az oktatásban

2 n A gyerekek jelentős része nem sajátítja el az iskolában az alapkészségeket n Az iskolarendszer nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi különbségeket n A hátrányos helyzetű diákoknak alig van esélyük eljutni a diplomáig n A fiatalok nem beszélnek idegen nyelveket n A pedagógusok fizetése a nemzetgazdasági átlag alatt n A szakképzés nem reagált a munkaerőpiac igényeire és követelményeire n A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés n A kutatás-fejlesztésre fordított támogatások messze az uniós átlag alatt n Magyarország lemaradt a információs társadalom kiépítésében Megörökölt problémák

3 n Bevezettük a diplomás minimálbért, 50 százalékos alapbéremelést kaptak a pedagógusok - a pedagógusok fizetése 2003 tavasza óta 25%- al haladta meg a nemzetgazdasági átlagot n Elindítottuk a közoktatási reformot. A közoktatási törvény átfogó módosítása: az alapozó szakasz megerősítése, a buktatás lehetőségének korlátozása, tanulói terhek csökkentése, szöveges értékelés, hátrányos megkülönböztetés tilalma, pedagógus titoktartás n Megtörtént a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, megújítása, a kerettanterv kötelező erejének eltörlése n Előkészítettük a kétszintű érettségi bevezetését, próbaérettségi n Átfogó közoktatás-fejlesztési stratégia kimunkálása (esélyegyenlőség, egész életen át tartó tanulás, a pedagógusképzés reformja) n Elkezdtük a tananyagok digitalizálását, felgyorsítottuk az iskolák informatikai eszközökkel való ellátását n Erdei iskolák, valamint a drogkoordinátor képzés támogatása n Diákjogok megerősítése: ombudsman, oktatásügyi közvetítői szolgálat Közoktatás amit eddig tettünk

4 Világ - Nyelv Program  Világ – Nyelv program: az idegennyelv-tudás fejlesztésének nemzeti stratégiája, a program célja: öt év múlva ne legyen olyan középiskolás, aki használható nyelvtudás nélkül hagyja el az iskolapadot  Nyelvi előkészítő évfolyam – 2004 szeptemberétől 500 középiskola jelentkezésével  Az első idegen nyelv intenzív tanulása  Új nyelvi érettségi 2005-től  Sikeres nyelvvizsga díjának visszafizetése  A felnőttek nyelvtanulását elősegítő adókedvezmény, 30% maximum 60 ezer Ft  Világ – Nyelv pályázati csomag: 2003-as pályázati évben 10 alprogrammal, 436 millió Ft kerettel, 2004-ben 11 alprogrammal, 181 millió Ft összeggel írta ki az OM 

nyarán indítottuk el a Sulinet Expressz programot. A program célja: számítástechnikai eszközök elterjedésének segítése, valamint az oktatás modernizálása irányított adócsökkentés formájában, amely az információs társadalom családi infrastruktúrájának megteremtését szolgálja. A Sulinet Expressz program első féléve a várakozásoknál is nagyobb sikert hozott: kb új számítógép került a háztartásokba kb számítógép lett felújítva kb család jutott számítástechnikai eszközökhöz Sulinet Expressz amit eddig tettünk

6 Sulinet Expressz előttünk álló feladatok n A rászorultsági elv érvényesítése és a hozzáférők körének bővítése n Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme meghaladja az évi 3.4 millió forintot, de a 4 millió forintot nem éri el, az összevont adóalap adóját sávosan csökkentheti. n Ha a magánszemély jövedelme meghaladja az évi 4 millió forintot, akkor a Sulinet Expressz adókedvezményt nem veheti igénybe. n 50 %-os önrész A módosítások nem érintik a törvénymódosítás hatályba lépése előtti vásárlásokat és a tartós bérleti konstrukciókat.

7 Hátrányos helyzetűek támogatása, esélyegyenlőség n Azonnali intézkedések a szegregáció visszaszorítására (több mint 700 homogén cigány osztály az iskolákban) n Rászorultsági alapon járó ingyenes gyermekétkeztetés n Rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyv n Ingyenes nyelvvizsga és ECDL vizsga n Integrációs normatíva n „Utolsó padból” program n Arany János tehetséggondozó Program n A hátrányos helyzetűek támogatása a főiskolára/egyetemre való bejutás valamint egyetemi tanulmányaik során

8 Közoktatás előttünk álló feladatok n A Nemzeti Alaptanterv bevezetése szeptember n A kétszintű érettségi bevezetése – 2005 szeptember n A mérési, értékelési kultúra iskolai szintű meghonosítása n NFT források kiaknázása n Pedagógusképzés megújítása n Az információs, kommunikációs technika fejlesztése n Sulinet Expressz n Világ - Nyelv Program

9 n A szakképzés átalakulása: új szakképzési törvény megalkotása – 2003 n Gyakorlati képzést érintő szabályozás pozitív változásai: január 1.-től a gazdálkodó szervezetek átalány jelleggel is elszámolhatják költségeiket; - tanulószerződés keretében a tanuló számára adható pénzbeli juttatás elszámolható része 30%-ról 50%-ra nőtt; - bevezettük a 10%-os elszámolható anyagköltséget; - a korábbi 6000 Ft-os adóalap-csökkentés mértéke 2004-ben 10600Ft-ra emelkedett n A Szakiskolai fejlesztési program (öt komponens, négy tematikus projektből áll) Komponensek: közismereti és szakmai orientációs komponens, szakképzés-módszertani (kompetenciafejlesztési) komponens, hátrányos helyzetűek reintegrációs komponens, iskolafejlesztési komponens Projektek: idegen nyelvi projekt, informatika tematikus projekt, szakiskolai mérés, értékelés projekt, pályaorientáció projekt. n A Kereskedelmi és Iparkamara 16 szakképesítés szakmai gondozását vette át az OM-től, az ehhez kapcsolódó feladatok elvégzése. Szakképzés amit eddig tettünk

10  A képzési struktúra és a minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően  A modul rendszerű képzés továbbfejlesztése, kiterjesztése és bevezetése  A szakiskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakiskolai képzés létszámának növelése n A Nemzeti Fejlesztési Terv szakképzési intézkedései : Új szakképzési szerkezet kialakítása Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása Térségi Integrált Szakképző Központok infrastrukturális feltételeinek javítása  A Europass rendszer bevezetése  A Térségi Integrált Szakképző Központok hálózatának fejlesztése  A felnőttképzésben részt vevők létszámának erőteljes növelése  A szakképzés statisztikai információs rendszerének fejlesztése, komplex információs rendszer kiépítése Szakképzés előttünk álló feladatok

11 n Béremelés, juttatások, kedvezmények: a felsőoktatásban dolgozók 50 százalékos béremelése, diplomás minimálbér, ösztöndíj- és lakhatási támogatás emelés, hallgatói normatíva növekedés, nemzetközi ösztöndíjak adómentessége, diákhitel emelés, szakkollégiumok támogatása n A Magyar Universitas Program meghirdetése, főbb elemeinek részletes kidolgozása: felsőoktatási reform, a felsőoktatási hallgatók támogatása (Hallgatói csomag), Infrastruktúra Program magántőke bevonásával (Public Private Patrnership), kutatás-fejlesztés beruházások n A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának támogatása a költségvetési kötöttségek oldásával n A felsőfokú szakképzésben résztvevők számának bővítése (37%-os növekedés) n Az integrációs folyamat elmélyítése Felsőoktatás amit eddig tettünk

12 n 2004 ősze - új felsőoktatási törvény megalkotása, a reform részelemeinek végrehajtása n A többciklusú képzési rendszer új szakstruktúrájának megfelelő képesítési, szakmai követelmények kidolgozása, közzététele n A tehetséggondozás erőteljesebb támogatása n Infrastruktúra- és kollégiumfejlesztés n Regionális Tudásközpontok, Innovációs Centrumok kialakítása n A posztdoktori állásrendszer további bővítése (Posztdoktori Álláshelyek Pályázat) n A felsőfokú szakképzés kormányrendeleti szabályozása n A Nemzeti Fejlesztési Terv HEF OP pályázati rendszer megvalósítása Felsőoktatás előttünk álló feladatok

13 n Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozása (nemzeti kutatási és fejlesztési programok támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, kutatási központok működésének, a regionális innováció valamint a vállakozások és felsőoktatási intézmények támogatása) n 2004-ben 40 milliárd forintra nő a kutatás-fejlesztés támogatása n Az Innovációs törvény koncepciójának elkészítése n A kutatás-fejlesztés irányítási, finanszírozási, intézményi reformja n Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felállítása Kutatás-fejlesztés amit eddig tettünk

14  A „Kutatásról és technológiai innovációról” szóló törvény elfogadtatása  Kiemelt támogatási programok az Innovációs Alapból  A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer alkalmazásának általánossá tétele, K+F forrástérkép készítése, K+F forrásfelhasználás nemzeti szintű összehangolása, a pályázati rendszerek és programok értékelése, korszerű módszertan kidolgozása, nemzetközi részvételű projektbírálatok és programértékelések.  A legfejlettebb országokból felénk irányuló nagyvállalati K+F befektetések ösztönzése. Kutatás-fejlesztés előttünk álló feladatok