A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA TÉRKÉPEK – ÁBRÁK - VÁZLATOK
RÓMA UTOLSÓ HÓDÍTÁSAI
KR.E. II. SZÁZAD RÓMA ELÉRI LEGNAGYOBB KITERJEDÉSÉT
VÁLSÁG A III.SZÁZADTÓL Ellentétek: SZABADOK – RABSZOLGÁK RÓMA – PROVINCIÁK RÓMA – IDEGEN NÉPEK
A VÁLSÁG FOLYAMATA Véget érnek a hódító háborúk-külső támadások A rabszolgák száma csökken - munkáshiány A termelés visszaesik (gyakran önellátó szint) A piac beszűkül A hadsereg meggyengül – a császári hatalom is Csökkenő adók – nehezen behajthatóak – a provinciák lázadásai Nincs pénz a hadsereg és a hivatalnokszervezet fenntartására
A VÁLSÁG TERÜLETEI Hatalmi válság: A katonacsászárok kora - Aki fizeti a légiókat, azé Róma Pénzügyi válság: Az államkincstár állandó hiánya Gazdasági válság: Itália elveszíti vezető gazdasági szerepét Külpolitikai válság: A népvándorlás eléri Rómát
A VÁLSÁG FOLYAMATA
370-KÖRÜL A HUNOK A BIRODALOM TERÜLETÉN
Diocletianus (284-305) A DOMINATUS-BIRODALOM ÁTMENETI MEGERŐSÖDÉSE TETRARCHIA (Császár+Társcsászár+ helyetteseik) A provinciák felosztása és egysége, központi irányítása Új (kettős) adórendszer - földadó és fejadó Magas nemesfémtartalmú pénzek kibocsátása Az árak maximálása Colonus-rendszer (termelésben érdekelt rabszolgák) Hadseregreform: A határok mélységi védelme császári testőrség, a határt védő gyalogság, gyorsan mozgó lovasság
A BIRODALOM ÉS A KERESZTÉNYSÉG Diocletianus idején – keresztényüldözés Constantinus (313-337) császár türelmi rendelete megtűrt vallássá teszi a kereszténységet Támogatja az új vallás terjesztését, megszilárdítását (Kru.325.-niceai zsinat) Theodosius (394) államvallássá teszi a kereszténységet
A KERESZTÉNY BIRODALOM
A BIRODALOM KETTÉSZAKADÁSA (395)
IDEGENEK RÓMA HATÁRAIN BELÜL
A NÉPVÁNDORLÁS ÚJABB HULLÁMAI
A BIRODALOM GAZDASÁGI SÚLYPONTJA KELETRE TOLÓDIK
NYUGAT BUKÁSA 476. A NYUGAT RÓMAI BIRODALMAT ELFOGLALJÁK A GERMÁNOK UTOLSÓ CSÁSZÁR- ROMULUS AUGUSTULUS