2011 masszőr évfolyam I Z OMR E N D SZE R

Alapfogalmak Zsigeri izomzat: autonóm műk. Simaizom : Egy sejtben egy mag, zsigereket mozgatja, nincs harántcsíkolat Szívizom: Egy sejtben egy mag, csak a szívben található, van harántcsíkolat Vázizomzat: akaratlagos műk. Harántcsíkolt izom: egy sejtben több mag, vázizmokat mozgatja, van harántcsíkolat

IZOM TÍPUSOK

Vázizomszövet Szerkezeti és funkciónális alapegysége a harántcsíkolt izomrost. Mioblasztok fúziójából alakul ki. Hossza néhány milli-métertől 30–40 centi-méterig terjedhet. Átmérőjűk 10–100 μm között változik.

Legalapvetőbb tulajdonsága az ingerelhetőség Inger hatására következik be az összehúzódás (kontrakció) és elernyedés (relaxáció) Ezt a mozgást az izomszövet speciális sejtelemei a miofibrillumok teszik lehetővé, melyek összehúzódásra és elernyedésre képes fehérjeszálak. A miofibrillumokat az aktin és miozin filamentumok alkotják A miofibrillumok tömege alkotja az izomrostot. Sejtjei szaporodásra nem, csak növekedésre képesek.

Az izom felépítése!

Az izmok működése Kontrakció: Az izom működési alapegységei az izomrostok teleszkópszerűen egymásba tolódnak, miközben az izom megrövidül. Relaxáció: Az izomrostok egymástól eltávolodnak, az izom megnyúlik. http://www.youtube.com/watch?v=ren_IQPOhJc

Izomtónus Az izmok állandó, kis fokú feszülési állapota, melyet idegrendszeri hatás tart fent. Típusai: Normotónus: a normális tónus, az izom feszülése és ellenállása közepes. Pl. normál testtartásnál Hipotónus: csökkent tónus, az izom feszülése és ellenállása kicsi. Az izom petyhüdt tapintatú. Pl. alváskor és ájuláskor Hipertónus: fokozott tónus, az izom feszülése és ellenállása nagy. Az izom tapintata kemény, spasticus. Pl. izomgörcs. Atónus: az izom feszülése és ellenállása megszűnik. Pl. halálkor.

Izomzat A mozgásrendszer aktív része Harántcsíkolt izmok 350 izom A testsúly 35-40%-a 75%-a víz Szerves állomány Elsősorban fehérje aktin miozin

Izomrostok Fehér izmok Vörös izmok Sok myofibrillum (összehúzódásra képes alegység) Kevés sarcoplasma Gyors összehúzódásra képes Vörös izmok Kevesebb myofibrillum Sok sarcoplazma Kitartó, tónusos összehúzódás A vörös és a fehér izom között csupán mennyiségi (az organellumok és a filamentumok száma) különbség van, ami genetikai alapú és funkcionális különbséggel is jár. A színkülönbséget a mitokondriumok száma okozza.

Izom (musculus) 3 fő rész Eredés – inas rész (tendo) Középső aktív rész (izomhas – venter) Tapadás – inas rész (tendo) Lefutásuk során legalább egy ízületet áthidalnak

Izmok – alak szerint Hosszú izmok (orsó és tollas alakú) Rövid izmok (kerek és lapos izmok) Széles, lemezes alakú izmok Gyűrű alakú záróizmok Az izom eredő része: az izom feje 1,2,3,4 fejjel erednek (biceps, triceps...)

Izmok – működés szerint Hajlítók –flexorok Feszítők – extensorok Közelítők – adductorok Távolítók - abductorok Emelők – levatorok Forgómozgást létrehozók Szűkítő-záróizmok - sphincterek

Izmok testrészek szerint Törzsizmok Mellizmok Hátizmok Hasizmok Végtagizmok Felső végtag izmai Alsó végtag izmai Nyakizmok Fejizmok

1. Törzsizmok – a mellkas izmai Nagy mellizom

Törzsizmok – a mellkas izmai

Törzsizmok - hátizmok M. Trapesius (csuklyás izom)

Törzsizmok – hasizmok (Egyenes hasizom) (Külső ferde hasizom) (Belső ferde hasizom) (Haránt hasizom)

Törzsizmok – hasizmok Haránt hasizmok

Vállizmok (vállöv izmai) 2. A felső végtag izmai Vállizmok (vállöv izmai) Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Deltaizom (m. deltoideus)

A felkar izmai A feszítő izmok hátul helyezkednek el A hajlító izmok elöl helyezkednek el

A felkar izmai A háromfejű karizom az ulnan (singcsont) tapad A kétfejű karizom a radiuson (orsócsont) tapad

Az alkar izmai Főként elöl és az ulna körül a FLEXOROK (hajlítók) Főként hátul és az orsócsont körül az EXTENSOROK (feszítők)

Az alkar izmai

Csípőizmok – belső izmok 2. Az alsó végtag izmai Csípőizmok – belső izmok

Csípőizmok – külső izmok

Csípőizmok – külső izmok

A comb izmai

A comb izmai

A lábszár izmai Musculus triceps surae

3. Nyakizmok Felületes nyakizmok Nyelvcsonti izmok Mély nyakizmok

Nyakizmok Plathysma

A nyak izmai Nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti izmok

A nyak izmai

4. A fej izmai Rágóizmok Mimikai izmok

Köszönöm a figyelmet  http://www.youtube.com/watch?v=598IdFlOXcQ&feature=player_embedded