Nukleinsavak – az öröklődés molekulái

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Advertisements

 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
A fehérjék.
Nitrogén tartalmú szerves vegyületek
Biokémia fontolva haladóknak II.
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
Biokémia Szarka András
Biokémia: az élő anyagok kémiája
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció: tökéletes másolat osztódáskor
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Természetismeret DNS RNS A nukleinsavak.
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Információhordozó makromolekulák
Kémiai kötések Molekulák
Kedvenc Természettudósom:
Nukleotidok, nukleinsavak
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
Génexpresszió (génkifejeződés)
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
Öröklődés molekuláris alapjai
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
Nukleotidok.
Nukleusz A sejt információs rendszere
A szénhidrátok.
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
Aminosavak és fehérjék
A genetika (örökléstan) tárgya
A DNS szerkezete és replikációja
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Nukleotid típusú vegyületek: nukleinsavak és szabad nukleotidok
A DNS szerkezete és replikációja
Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak
nukleoszómák (eukarióta)
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Replikáció, transzkripció, transzláció
Sejttan folytatás.
A DNS szerkezete és replikációja
Nukleotidok anyagcseréje
A kvantum rendszer.
Laky Dóra Ózon és ultraibolya sugárzás felhasználása ivóvíz fertőtlenítésre Konzulens: Dr. Licskó István Prof. Tuula Tuhkanen szeptember 25.
Honalapító őseink genetikai öröksége Kristóf Zoltán, 2013.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
Fehérjék Az élő szervezetek anyagai. Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott,
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Lebontó folyamatok kiegészítés. Pentóz-foszfát ciklus (Glükóz direkt oxidációja)
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
Polimeráz Láncreakció:PCR, DNS ujjlenyomat
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása
22. lecke A szénhidrátok.
A nukleinsavak szerkezete
Nukleinsavak • természetes poliészterek,
Komenczi Bertalan Információelmélet
Gyakran felvetődő kérdés
A DNS replikációja Makó Katalin.
Hattagú heterociklusos vegyületek
A DNS szerkezete és replikációja. Mit kell „tudnia” a genetikai anyagnak? 1. Rendelkeznie kell az információ tárolásának képességével. Tehát kémiailag.
Nukleotidok és nukleinsavak
Nukleotidok.
Előadás másolata:

Nukleinsavak – az öröklődés molekulái „...Ahogy az ABC 24-20 betűje képes leírni bármely nyelv minden szavát és fogalmát, úgy a nuklein leírhatja az átöröklést.” (Miescher)

A nukleinsavak az élő sejtek és vírusok életfontosságú makromolekulái. Miescher (1869) Nucleus = mag Öröklődő tulajdonságok nemzedékről nemzedékre való átadása.

A nukleinsavak építőkövei Foszforsav Ötszénatomos cukrok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

Ötszénatomos cukrok DNS RNS Sejtmag: dezoxi-ribóz Dezoxiribonukleinsav Sejtplazma: ribóz Ribonukleinsav

Nitrogéntartalmú heterociklusos bázisok

Hogy kapcsolódnak egymáshoz a nukleinsavakat felépítő molekulák Hogy kapcsolódnak egymáshoz a nukleinsavakat felépítő molekulák? Hogyan épül fel a makromolekula? Enyhébb körülmények között, kíméletes hidrolízissel nagyobb molekulaegységek jelennek meg. A nukleotidok a nukleinsavak monomerjei. Nitrogéntartalmú bázis-, pentóz- és foszforsavrészből épül fel.

Az RNS és DNS szerkezete A nukleotidok (RNS, DNS) elágazásmentesen kapcsolódnak egymáshoz polinukleotid lánc A ribonukleinsavak molekuláit 80 – 3000 nukleotidból álló láncok alkotják foszfátészter kötés

A polinukleotidlánc gerincét egy cukorfoszfát láncolat alkotja. Bázissorrend: a cukormolekulákhoz a négyféle bázis (A, G, C, U) más-más sorrendben kapcsolódik.

Egy dezoxiribnukleinsav két polinukleotid lánc, amelyeket hidrogénkötések tartanak össze. Sejtosztódáskor a 2 láncot enzimek szétválasztják, de mindegyik mellé a régi párjával azonos bázissorrendű új lánc szintetizálódik, mert csak így tud maximális számú hidrogénkötés (azaz a legalacsonyabb energiaállapot) kialakulni. Így a két új sejt DNS állománya normális esetben azonos az eredeti sejtével. A két lánc ellentétes lefutási irányú.

A DNS feladata: öröklődő információ tárolása/átadása. A DNS-molekulák két egymás köré csavarodó láncból épülnek fel kettős hélix

James Watson és Francis Crick (1953.)

2-8x több RNS van a sejtekben mint DNS Főbb típusai: Transzfer (szállító) RNS: az aminosavhoz kapcsolódnak, és szállítják a fehérjeszintézis helyére. Mind a 20 aminosav legalább egy transzfer RNS-el rendelkezik. Messenger (hírvivő) RNS: a sejtmagból a plazmába juttatják a fehérjeszintézishez szükséges információt Riboszómális RNS: a a riboszómákon folyó fehérjeszintézisben játszik szerepet.

Érdekességek A baktériumok sejtjében található DNS – molekula kb. hárommillió nukleotidrészből épül fel, és teljesen kinyújtva kb. 1mm hosszú volna. A magasabb rendű élőlények kromoszómáit alkotó DNS – molekulák mintegy 1m hosszúak volnának teljesen kinyújtva. A megkettőződés mechanizmusából következik, hogy a DNS – molekulák a szervezetben „elpusztíthatatlanok”. Természetesen mutációk azonban előfordulhatnak, amelyek során a DNS megváltozik. Ezt különféle mutagén anyagok és hatások (pl. erős UV sugárzás, amitől óvakodni kell!) elősegíthetik, melyek általában károsak (karcinogén anyagok, mint pl. korom vagy égett zsírban lévő vegyületek hatására rákos sejt alakulhat ki!). Néha azonban olyan változást okoznak, amitől az új egyed jobban képes alkalmazkodni az adott körülményekhez (evolúció alapja). A megkettőződés nagyon gyorsan és pontosan játszódik le, csak minden 108 – 109 bázispár képződésére esik egy hiba.

Köszönjük a figyelmet! Közreműködött: Szűcs Vivien Hoffmann Péter Török Zsolt Dániel Zsombor Barát László Kazinczy Krisztián (vörös betűs kiegészítések: Szalay Luca) Forrásaink: -A természetről tizenéveseknek:Kémia 10. Szerves kémiai ismeretek -Albert Viktor: Kémia 10. Középiskolások számára -Wikipédia