A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2012/2013, 1. félév

2 Az uráli nyelvek családfája http://finnugor.elte.hu/index.php?q=csaladfa

Finnugor alapszókincs/1. http://finnugor.elte.hu/index.php?q=alszk 3 Finnugor alapszókincs/1. http://finnugor.elte.hu/index.php?q=alszk Testrészek A társadalmi szervezet szavai fő ’fej’ (fi. pää) had (o. hont) szív (v. sim) szer száj kéz (fi. käte-)  A rokonsági terminológia szavai Számlálás egy (fi. yhte) apa (fi. isä ’apa’) kettő (fi. kahte-) eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’) három (fi. kolme) olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’) meny (v. miń) fiú  

Finnugor alapszókincs/2. 4 Finnugor alapszókincs/2. A hiedelemvilág szavai A halászat szavai lélek (v. lili) háló (fi. kalin) hagy, hagymáz (v. kul’, hul’ ’ördög, manó’) folyó (fi. joki) hal (fi. kala) nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón) A vadászat szavai ideg ’íjhúr’ (v. jantew) A gyűjtögető életmód szavai nyíl méz (fi. mesi) lő (v. liγ-) bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’) nyúl (zrj. ńimal) nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

Finnugor alapszókincs/3. 5 Finnugor alapszókincs/3. A lakás és ruházkodás szavai A táplálkozás szavai ház (fi. kota) fazék (fi. pata) fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’) fő, főz (ruha)ujj (zrj. soj) nyj. köved ’abárolódik, párolódik’ ágy lé (v. läm) fon vaj (v. woj) köt háj varr A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai fúró (fi. pura) ad (zürj. ud ’megitat’) bőr (osztj. pär) val-, vol- (létige) kő lesz, lev- (létige) vas (fi. vaski ’réz’) él (fi. elä) arany eszik, ev- (mord. seve) tesz, tev- megy, men-

Finnugor alapszókincs/4. 6 Finnugor alapszókincs/4. Az égitestek és a természeti jelenségek szavai A környezet és a növényvilág szavai víz (fi. vete-) hó ’hold’ (fi. kuu) fa (cser. pu) húgy ’csillag’ vad ’erdő’ (o. wont) felhő (fi. pilvi) fenyő jég (fi. jää) szil(fa)    Az idő- és térbeli tájékozódás szavai év (cser. ij) al- ’alsó’ (md. al) tél tavasz hol- ’reggel’ 

7 Néhány etimológia Forrás: A magyar szókészlet finnugor elemei I-III. Főszerk. Lakó György. Bp. 1967–1981. m. ősz ~ vog. TJ. tüks │ osztj. Trj. səγəs │ votj. Sz. siźil │ cser. KH. šəžə │ mord. E. śokś │ finn syksy │ észt sügis = *sükśe, *sikśe   m. ad ~ zürj. Lu. P. PJ. udni │ votj. Sz. ud- │ mord. M. andəms│ finn antaa │ észt andma = *amta- m. nyíl ~ vog. Szo. ńāl │ osztj. DN. ńot │ zürj. Sz. ńil │ votj. Sz. ńil │ cser C. ńölə │ mord. E. nal │ finn nuoli │ észt nool ║ szam. jur. -ńi │ szelk. Csa. –ńī =*ńōle, *ńele

Mássalhangzó-változások 8 Mássalhangzó-változások

9 A jellegzetes alapnyelvi tőtípusok http://finnugor.elte.hu/index.php?q=morfon cvcv = fi. kala 'hal' cvccv = fi. kolme 'három' vcv = fi. elä- 'él' vccv = fi. anta- 'ad' cv = fi. te 'ti'

finnugor és ugor eredetű névszóragok a magyar nyelvben http://finnugor 10

11 Többesszámjelek a finnugor alapnyelvben http://finnugor.elte.hu/index.php?q=szamjel *-t − A nominatívuszban jelölte a többes számot. *-j (*-i) − A függő esetekben jelölte a többes számot. (= m. -i birtoktöbbesítő jel: házai) *-k − A személyes névmásokban, a birtokos személyjelek és az igei személyragok végén jelölte a többes számot. (= m. ált. többesjel) *-n − A több birtokra utalt. (a teljes rendszer lényegében változatlanul fönnmaradt a finn nyelvben)

Birtokos személyjel http://finnugor.elte.hu/index.php?q=birtokj 12 Birtokos személyjel http://finnugor.elte.hu/index.php?q=birtokj A finnugor nyelvek közös sajátossága a birtokos személyjelek használata a birtokviszony kifejezésére. A toldalékok sorrendjében azonban eltérő típusok figyelhetők meg: Ugor nyelvek: tő+birtokos személyjel+esetrag (m. házamban). Mordvin+balti finn nyelvek: tő+esetrag+birtokos személyjel (fi. talossani ’ház+ban+m’). A cseremiszben mindkét sorrend előfordul.

13 Időjelek a finnugor alapnyelvben http://finnugor.elte.hu/index.php?q=idojel *-k − A jelen idő jele. Hiányzik a magyarból, az osztjákból és a lappból. Etimológiailag azonos a felszólító mód jelével. Mindkét funkciója alapnyelvi. *-j − A múlt idő jele. Az obi-ugor nyelvek közül csak a déli osztjákban van nyoma, egyébként általános. (= m. -a/-e,-á/-é) *-ś − A múlt idő jele. Ismerik a szamojéd nyelvek, a mordvin és a cseremisz, nyomai megmaradtak a balti finn nyelvekben is. A két múltidő-jel csak formailag különbözik, ugyanazt az időt jelölte.

14 A finnugor alapnyelv mondattani sajátosságai http://finnugor.elte.hu/index.php?q=almtt Sorrend: ATÁ=SOV (Pista almát eszik.) Egyeztetés: öt ház, piros alma Páros testrészek egyes számban Irányhármasság (hol?, honnan?, hová), nem a cselekvés helyét, hanem a kiinduló vagy célpontját fejezi ki a szerkezet

15 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/1. http://finnugor.elte.hu/index.php?q=trkkpcs Rotacizmus Ez talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető hangváltozás. A köztörök nyelvek szó belseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk: m. ökör ~ csuv. văkăr ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz m. szűr- ~ csuv. sĕr- ~ kt. süz- (Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd szavunk is)

m. süllő ~ csuv. šălă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq 16 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/2. Lambdacizmus Kevés példával adatolható hangváltozás, csuvasos jellege vitatott. A köztörök nyelvek szó belseji -š hangja helyett a magyar és csuvas változatokban -l hangot találunk. m. süllő ~ csuv. šălă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq m. dél ~ kt. tüš (a csuvas alak nem ismert)

Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő š- 17 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/3. Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő š- Ez a hangfejlődés a mongolban is végbe ment, a csuvas fejlődéstől függetlenül. A régi magyar jövevényszavak e jellegzetességét a szakirodalom csuvasos vonásnak ismeri el. m. söpör ~ csuv. šăpăr ~ kt. sipir- m. serte ~ csuv. šărt ~ kt. sïrt m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz

18 Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/4. Őstörök szókezdő y- E hang az ócsuvas nyelvi korszakban  ĵ-vé változott, majd ősmagyar kori dzś- átmenetet keresztül vált a magyarban gy- hanggá. A mai csuvasban folytatása ś-. Gyakori változás, kb. 20 darab gy-vel kezdődő török jövevényszó ismert a magyarban. m. gyümölcs ~ csuv. śimĕś ~ kt. yimïš m. gyertya ~ csuv. śurtă ~ kt. yarut- ’világít’ m. gyom ~ csuv. śum ~ kt. yoŋ

Török jövevényszavak/1. 19 Török jövevényszavak/1. Lovasnomád életmód gyeplő, balta Törzsi rend, nomád társadalom gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú Népnevek besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár) Vallás, hiedelemvilág báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyónik

Török jövevényszavak/2. 20 Török jövevényszavak/2. Állattartás barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz Földművelés arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger Halászat gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya ('éjszakai halászathoz használt fáklya') Solymászás, madarászás sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr ('háló, hurok, csapda')

Török jövevényszavak/3. 21 Török jövevényszavak/3. Mesterségek ács, szűcs Közlekedés tengely, szál ('tutaj') Kereskedés bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs Lakás, eszközök sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó Ruházat süveg, saru, ködmön, csat, tükör

Török jövevényszavak/4. 22 Török jövevényszavak/4. Természeti környezet tenger, sár, szél Állatvilág oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly Növényvilág gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm Család gyermek, kölyök, iker Test, testi tulajdonságok térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

Török múltidőrendszer a magyarban 23 Török múltidőrendszer a magyarban Hasonló rendszer található a permi és cseremisz nyelvekben. Feltehetőleg török hatásra jött létre. Eredetileg azt fejezte ki, hogy a mesélő szemtanúja volt-e az eseményeknek vagy sem.