A fejlesztés hatása a szervezetre az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetében végzett szakfejlesztés és a szervezet kapcsolatának vizsgálata Csík Orsolya ELTE-PPK Neveléstudományi MA Taní-Tani Konferencia Szükség és remény 2012. Miskolc

A kutatás előzményei TÁMOP 4.2.1. 5. sz. Pedagogikum alprojekt IV. pillér 26. elemi projekt: A tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a közoktatásban- BaBe részprojekt kiegészítő kutatása (kutatásvezető:Vámos Ágnes) Learning Outcomes (LeO) 2. kutatás (Vámos, 2010) Pedagógia alapszak fejlesztése (ELTE-PPK, 2010)

A kutatás célja Az egyes oktatói csoportok véleményének feltérképezése Learning outcomes szemlélet terjedése a szervezetben Következtetések megfogalmazása a learning outcomes szemlélet mentén

A kutatás mérőeszköze, körülményei Online kérdőíves vizsgálat (n=28; 46%) Az alacsony elemszám miatt az eredmények óvatosan kezelendők Oktatói csoportok: beosztás, fokozat, szervezeti egység, a pedagógia alapszak fejlesztésében való részvétel, korábbi fejlesztésben való részvétel Összehasonlítási alap: LeO 2. kutatás (Vámos, 2010.)

A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt. Aki a felsőoktatásban dolgozik, az szakterületének tudósa legyen. Nemzetközi térben kell majd a hallgatóknak munkát végeznie. A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt. A felsőoktatás új feladatok előtt áll, amihez az oktatók nem tudnak eléggé alkalmazkodni. Aki a felsőoktatásban tanít, az pedagógiai munkát végez. A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással foglalkozni. A tudomány nemzetköziesedése saját nemzeti eredményeinket veszélyezteti. A felsőoktatásban is egyre fontosabb, hogy az intézmény vegye figyelembe a hallgatók közötti egyéni különbségeket. A felsőoktatásban alapvetően tehetséggondozást kell végezni. A munka világával való kapcsolat fontosságát túlértékelik. A felsőoktatásban elsősorban a tudományt kell művelni, ezért fontosabb a kutatás minősége, mint az oktatásé.

Az eredmények értelmezése Négy fokozatú Likert-skála Oktatói csoportok közötti nem szignifikáns különbségek, összefüggések Különbségek a változások elfogadása vagy elutasítása, a munka világ és a nemzetközi tér hatása mentén jelentkeznek

Országos LeO2 eredményben: 78%

LeO2 országos eredményben: 83%

Országos LeO2 eredményben: 23,3%-os elutasítás

A tudomány művelése. A munka világa elvárásainak ismerete. Az intézmény mint szervezet működésének minősége. A hallgatók egyéni képességeihez, tudásához való igazodás A hallgatók képzésről való véleményének figyelembe vétele. Az oktató saját meggyőződésének, szándékainak követése, szakmai autonómia.

Országos LeO2 eredményen: 4/6 rangsorhely

Országos LeO2 eredményen: 5/6 rangsorhely

Következtetések LeO szemlélet- szakfejlesztés Beosztás, fejlesztésben való részvétel LeO országos eredményekkel szembeni elmozdulások Továbbgondolás, mélyebb vizsgálatok szükségessége

A kutatás lehetséges folytatása A megújult pedagógia alapszakon oktatók folyamatos monitorozása; oktatói és hallgatói reflexiók a képzésről A vizsgálat megismétlése a megújult alapszakon tanuló első évfolyam kilépésekor

Felhasznált szakirodalmak Lénárd Sándor (2012): Oktatói együttműködés és tanuló szervezet. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk.): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) Vámos Ágnes- Lukács István (2012): Egy alapszak implementációs folyamata, elemzése, megújítása. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk. ): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) Vámos Ágnes (2011): A tanulási eredmények a felsőoktatási intézményekben 2. Tempus Közalapítvány, Budapest

Csík Orsolya csik.orsolya@ppk.elte.hu Köszönöm a figyelmet! Csík Orsolya csik.orsolya@ppk.elte.hu