Molekula-tulajdonságok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az “sejt gépei” az enzimek
Advertisements

A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok 1.
majdnem diffúzió kontrollált
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Többatomos molekulák rezgési színképei
Számításos kémia.
Borán es foszfin molekulák kölcsönhatása oldatfázisban
Erőállandók átvihetősége
Szilárd anyagok elektronszerkezete
Molekulák forgási színképei
A VB- és az MO-elmélet és a H2+ molekulaion
Többatomos molekulák rezgései
A kvantumkémia alkalmazása
KÉMIAI KÖTÉSEK.
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
FT-IR spektroszkópia Kovács Attila
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
15. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ.
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
A moláris kémiai koncentráció
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
11 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
6. A MOLEKULÁK FORGÓMOZGÁSA
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
ATOMFIZIKAI ALAPOK.
Kémiai reakciók.
Kémiai kötések.
Aromaticitási indexek
Rezgések elmélete: kétatomos molekula klasszikus leírása
Karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Kémiai kötések Kémiai kötések.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Erőterek Probléma: fehérjéknél nagy dimenziók  értelmetlen QM eredmények Megoldás: egyszerűsítés  dimenzió-csökkentés QM MM.
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Az anyagszerkezet alapjai II.
Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869)
Az anyagszerkezet alapjai
UV -látható spektroszkópia.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
A fény és az anyag kölcsönhatása
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Atomrácsos kristályok
Analitikai Kémiai Rendszer
HCl Kötő e- párok száma: 1 :1 :0 Nemkötő e- párok száma: 3
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Szilárd testek fajhője
DEe >> DEvib >> DErot
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Sztereokémia.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Félvezető fizikai alapok
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Alkossunk molekulákat!
Előadás másolata:

Molekula-tulajdonságok

Potenciálfelület Fix = - (dE/dx)x=xi = 0 Hixz = (d2E/dxdz)x=xi,z=zi kritikus pont: Ri={xi,yi,zi} Fix = - (dE/dx)x=xi = 0 Hess mátrix (erőállandók) Hixz = (d2E/dxdz)x=xi,z=zi minimumban (megfigyelhető térszerkezet) a diagonalizált mátrix minden eleme pozitív nyeregpontban (nem megfigyelhető “átmeneti komplex”) egy és csakis egy elem negatív

Kötéshosszak, kötésszögek propadienilidén felül: rotációs színképből, számított vibrációs korrekcióval alul: CCSD(T)/cc-pCVQZ http://www.fz-juelich.de/nic-series/Volume1/gauss.pdf

Kötéshosszak számított kísérleti

Kötésszögek számított kísérleti

Kötéshosszak, kötésszögek átlagos hibák (MO módszer) klasszikus egyszeres és többszörös kötések H-híd kötések (bázis-szuperpozíciós hiba)

Molekula-alak vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell: kötő és magányos elektronpárok taszítják egymást magányos párok térigénye nagyobb

Molekula-alak pl. azonos elektronsűrűségű helyeket összekötő felület a molekula alakja attól függ, a sűrűség milyen értékéhez rendeljük

Konformáció definíció: olyan magkonfigurációk, melyek egy vagy több torziós szög megváltoztatásával mennek át egymásba energiagát eredete: kölcsönhatás a lokalizált -pálya saját járulékaival a környező atomokon merev-rotor közelítés túlbecsüli a gátmagasságot

(fontos a nagy bázis, korreláció nem játszik lényeges szerepet) Energiagátak 6-31G* bázis (fontos a nagy bázis, korreláció nem játszik lényeges szerepet) (kcal/mol)

Energiagátak szubsztituenshatás: az irányzatok jól becsülhetők egyszerű közelítéssel is STO-3G bázis, merev rotor közelítés (kcal/mol)

Konformerek energiakülönbsége különböző erőterek közepes hibája (kcal/mol)

Ramachandran-térkép merevgömb-modell alapján kijelölhetők a kizárt konformációk: a térkép alapján helyesbíthetők a mérési hibák

Környezet hatása a konformációra apoláris csoportok konformációja jól átvihető a gázfázisból kondenzált fázisokba H-hidas oldószerek befolyásolhatják a konformációt kristályos fázisban a csomagolás és az ionizált csoportok befolyásolják a térállást bizonyos megkötésekkel az aminosavak konformációja átvihető a fehérjékbe is

Rezgési színképek V = V0 + faxa + fabxaxb + ... a Born-Oppenheimer közelítés keretei között az atomokat klasszikus tömegpontoknak tekintjük, melyek a potenciálfelületen mozognak Taylor-sorfejtés V = V0 + faxa + fabxaxb + ... vibronikus kölcsönhatások: elektrongerjesztések és molekularezgések csatolása Coriolis-csatolás: forgás és rezgés keveredése

Harmonikus közelítés V = De[1-exp(-R)]2 V  De2R2 egyensúlyban fa = 0 csak a másodrendű tagokat tartjuk meg Morse-függvény: V = De[1-exp(-R)]2 ha R kicsi, jó a harmonikus közelítés: V  De2R2 rezgési energia: Ev = hce(v+1/2) + hcxee(v+1/2)2 + ... e rezgési frekvencia xee anharmonicitási állandó v rezgési kvantumszám zéruspont-energia: E0 nem zérus (a magok nem tudnak megállni)

Anharmonicitás kissé torzulhatnak a geometriai paraméterek jelentős hatása van a torziós mozgásokra kloroform CH vegyértékrezgései (cm-1)

Rezgési koordináták V = 1/2 ki2Qi2 Normálkoordináták (nem átvihetők): belső koordináták: illeszkednek a kémiai szerkezethez, átvihetők CH2-csoport aszimm. nyújtási szimm. nyújtási hajlítási csavarási sík bólogatási bólogatási (twisting) (rocking) (wagging)

Sávintenzitás xij = i*(R)Rxj(R)dR Ii  |(d/dQi)0|2 arányos az átmeneti dipólusnyomatékkal xij = i*(R)Rxj(R)dR harmonikus közelítésben a normál-koordináta szerinti derivált értéke az egyensúlyi helyzetben Ii  |(d/dQi)0|2 kevésbé pontos eredmények, mint a rezgési erőállandók esetében

Acetilén rezgési frekvenciái CCSD(T)/ccpVTZ számítás (cm-1)

Zéruspont-energiák kcal/mol befolyásolják a reakcióhőket

Számított rezgési frekvenciák Számítás pontossága növelhető, ha hasonló molekulák között átvihető skálaparamétereket használunk Skálázott Kvantummechanikai Erőtér (Pulay-Fogarasi)

Számított intenzitások HF, CO, H2O, HCN, CO2, H2C2, H2CO, NH3, C2H4, CH2F2, CH2Cl2,CH2Br2 elektronkorrelációval

Fluorbenzol rezgési színképe felül: számított, alul: kísérleti

Erőállandók átvihetősége