ATOMFIZIKAI ALAPOK.

Az előadások a következő témára: "ATOMFIZIKAI ALAPOK."— Előadás másolata:

1 ATOMFIZIKAI ALAPOK

2 Molekulaszínképek

3 Folytonos színkép és a Nap színképének részlete Fraunhoffer vonalakkal

4

5 A Bohr modell Frekvenciafeltétel Pályafeltétel: Az energia:
A pályasugár: A Rydberg formula:

6 Emissziós és abszorpciós színkép
Atomi színképek Emissziós és abszorpciós színkép Kiválasztási szabály nincsen Termek, energia -ban Vonalas szerkezet

7 Molekulaspektroszkópia
Sávos színképek, infravörös, látható, és ultraibolya tartomány A termek rotációs, vibrációs és elektron energiákból alakulnak ki. Mindhárom kvantált

8 Tiszta rotációs színkép
Távoli infravörös: /cm Kiválasztási szabály Merev rotátor: Egyenközű színkép Nem merev rotátor:

9 Tiszta vibrációs színkép
Távoli infravörös: /cm Anharm.: Kiválasztási szabály: Harmonikus oscillátor: Egyetlen frekvencia Anharmonikus oscillátor:

10 Az anharmonicitás értelmezése
Morse potenciál: Az alapsáv és az első felharmonikus

11 A vibrációs-rotációs színkép
Közeli infravörös: /cm A termek (merev rotátorral) Kiválasztás: R ág A rezgés esetén az átlagos atomtávolság a molekulán belül változhat, ezért a rotációs állandó a különböző rezgésállapotban kissé eltérhet. Q ág A két ág között a nullvonal, a többi J a rotációs sáv vonalait adja

12 HCl molekula alapsávja

13 Az oscillátor átmenet kijelöli a nullvonalat, a J vonalak a rotációs szerkezetet szolgáltatják

14 Elektronsáv színkép Közeli infravörös, látható, ultraibolya
Az elektronállapot is megváltozik: vonal-sáv-sávrendszer Egyetlen vonal: adott elektron -vibrációs -rotációs állapotból adott elektron- vibrációs –rotációs- állapotba Sáv: adott elektron-vibrációs átmenet során minden rotációs átmenet létrejön Sávrendszer: ha adott elektronátmenet mellett minden rotációs vibrációs átmenet megvalósul

15 A Franck-Condon elv

16 A Nap színképének legerősebb vonalai

17 A két legerősebb sötét vonal