Az irodalomtudomány alapjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”
Advertisements

A kora keresztény zene (I-IV. század) antik gyökerei
LEONARDO DA VINCI - ARÁNYOK
Thalatta! THALATTA! Thalatta!.
Egy ötlet megvalósítása
Arany János Ősszel.
Rítus és színház. Isten – szól a mese – a teremtés hetedik napján azt tapasztalta, hogy halálos unalom uralkodik mindenek felett, és akkor rájött, hogy.
Móricz Zs.: Hét krajcár.
A KÖZÉPKOR IRODALMA A lovagi költészet.
BŰN ÉS BŰNHŐDÉS ARANY JÁNOS BALLADÁIBAN
Arany balladái.
Arany János balladái Műfaji sajátosságok.
A GYERMEKKOR-TÖRTÉNET ALAPMŰVEI
Német klasszicizmus Johann Wolfgang Goethe Schiller.
A görög drámA.
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE
Az irodalomtudomány alapjai
Novellaelemzési szempontok
Jean-Baptiste Poquelin
A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón
A romantika irodalmából
A reneszánsz.
Java Típuskonverziók.
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
Tematika 9. évfolyam irodalom.
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
DANTE Isteni színjáték.
Ki beszél a versben? A lírai én fogalma
Moliere /A.
Hamlet 15/B.
A ballada 31/A.
Képversek 30/A.
A szöveg 11..
COMMEDIA DELL’ ARTE Hivatásosok színjátéka A komédia, a színjáték mestersége, művészete ARS, ARTE (latin) = művészet és mesterség is.
A GÖRÖG DRÁMA.
A görög és római kultúra
A görög líra Apolló és a líra.
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
Vizuális Narratív Teszt (VNT)
Antigoné.
Dráma Irodalmi mű.
Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid
Anton Pavlovics Csehov
Danthe Alighieri és Az Isteni színjáték.
William Shakespeare és a színjátszás
A görög tragédia szerkezete
Színész Szerep Nézők  Színház lényege, ami nélkül, nincs színház  Nincs színház  Színész / szerep-be lépés,  Néző (közönség), több ember  Közös.
A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet.
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai
Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035.
A klasszicizmus 24/A.
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
ELBESZÉLÉS ÉS TÖRTÉNET
A postás, aki egy ujjal tudott fütyülni MŰNEME: epika MŰFAJA: novella
A ROMANTIKA életérzése, világszemlélete stílusirányzata A XIX. század
Általános esztétika – bevezetés és az antik görögök művészetfelfogása
Hans-Georg Gadamer ( ) hermeneutikai művészetelmélete
A BALLADA Formája: verses Szerzője: népballada – ismeretlen
Levelek Iris koszorújából 1909
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
Pszichoanalízis és irodalomtudomány / A dramatikus szöveg
Elbeszélés és identitás
LÍRA – EPIKA - DRÁMA.
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
A klasszikus szerkezet a görög tragédiában:
Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban
Katona József Érettségi tételminta.
Előadás másolata:

Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Szerda 16.00-17.30 Gólyavár A

Műfajelméleti bevezető műnem műfaj gör. γένος (genosz) gör. ειδος (eidosz) lat. genus lat. species (m. ,faj’) (m. ,fajta’) relácionális fogalompár ang. ‚genre’ - ‚kind’, ‚species’, ‚type’, ‚form’, esetleg ‚mode’ vagy ‚mood’ fr. ,genre’ - ‚espèce’ ném. ,Naturform’, ‚Grundgattung’, ‚Einstellung’ - ‚Gattung’, ‚Art’

Műfajelméleti bevezető Szövegek tipologizálása - Szövegelmélet/szövegtipológia, műfajelmélet - szövegcsoportok létrehozása bizonyos általános jegyek alapján Klaus Hempfer: műfajelméleti koncepciók - antropológiai (J.W. Goethe: Naturformen der Dichtung) - produkcióesztétikai - kommunikatív jelleg

Műfajelméleti bevezető Műnem (átfogó kategória) - líra, dráma, epika Műfaj (szűkebb kategória) - líra: pl. dal, elégia, epigramma, himnusz, óda, szonett - dráma: pl. tragédia, komédia, modern abszurd dráma - epika: pl. eposz, mese, novella, regény

Műfajelméleti bevezető „Műfaji” rendszerezés Platón: Az állam – művészet = ,a világ imitációja’ Arisztotelész: Poétika - gör. mimézisz - ,utánzás’ - beszédmód: - genus narrativum - genus dramaticum - genus mixtum

Műfajelméleti bevezető Arisztotelész: Poétika „Az eposzírás, a tragédiaköltészet, a komédia, a dithürambosz-költészet s a fuvola- és lantjáték nagy része, egészében véve mind utánzás” (47a). „Három tekintetben különböznek egymástól: más eszközökkel, mást és máshogyan – tehát nem ugyanazon a módon – utánoznak”. (47a)

Drámaelméleti bevezető gör. dráma – ,tett’, ,cselekedet’, ,tennivaló’, ,kötelesség’ - ang. drama - ném. Drama - fr. drame - ol. dramma

Drámaelméleti bevezető Arisztotelész – Poétika (6. fej.): tragédia-elm. - identifikációs séma gör. phobosz gör. eleosz gör. katharzisz B. Brecht: - identifikációs séma megtörése: ,episches Theater’ (,Verfremdungseffekte’ = V-Effekte)

Drámaelméleti bevezető Arisztotelész – Poétika (6. fej.): A dráma kvalitatív elemei: 1./ gör. mítosz 2./ gör. ethe (e.sz. éthosz) 3./ gör. lexisz 4./ gör. opszisz 5./ gör. dianoia 6./ gör. melopoiía

Drámaelméleti bevezető mítosz – éthé – diánoia amelyeket ábrázolnak lexisz – opszisz – melopoia az ábrázolás eszközei

Drámaelméleti bevezető Arisztotelészen alapuló vizsgálati szempontok: 1./ gör. mítosz - ,történet’, ,elbeszélés’ 2./ gör. ethe (sg. ethosz) – lat. ,figura’ - karakter - típus - individuum - figura-konstelláció - quantitatív – frekventális/marginális - qualitatív – pl. foglalkozás, státusz

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Pantalone

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Dottore

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Capitano

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Brighella

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Arlecchino

Drámaelméleti bevezető - típus: Commedia dell’ arte Pulcinella

Drámaelméleti bevezető - Figura-jellemzés: - figurális - auktoriális - implicit - explicit

Drámaelméleti bevezető 3./ gör. lexisz - ,beszéd’, ,nyelv’ - dialógus (gör. dialogosz) - sztichomítia (gör. sztichosz mítosz) - monológ (gör. monosz logosz) - reflexív-m., konfliktus-m. stb. - lat. ad spectatores - fr. á part - kórus (gör. chorosz) - teichoszkópia (gör. szkopein, ném. Mauerschau)

Drámaelméleti bevezető 4./ gör. opszisz - (szín)tér-konstrukciók - lokalizációs technikák - színpadformák

Drámaelméleti bevezető Görög amfiteátrum

Drámaelméleti bevezető Középkori színpad (pl. kocsiszínpad)

Drámaelméleti bevezető Passiójáték

Drámaelméleti bevezető Az „eredeti” Globe

Drámaelméleti bevezető Drezdai udvari színház alaprajza

Drámaelméleti bevezető Keretszínpad – ném. Guckkastenbühne, ang. picture-frame stage

Drámaelméleti bevezető 19./20. század

Drámaelméleti bevezető A dráma strukturális tagolása Külső szerkezet jelenet szín felvonás Belső szerkezet - hármas tagolás - ötös tagolás

Drámaelméleti bevezető expozíció (ném. Exposition / ang. exposition/introduction bonyodalom (ném. steigende Handlung /ang. rising action) tetőpont /sorsfordulat (ném. Höhepunkt der Handlung/Wendepunkt/Peripetie/ ang. climax/crisis/turning point ) „leszálló cselekmény, a feszültség csökkenése/késleltetés” (ném. fallende Handlung /ang. falling action ) Megoldás,: katasztrófa (ném. Lösung/Katastrophe / ang. catastrophy)