A környezetvédelem városa Bécs fele zöld

A legélhetőbb város Negyedszer Mercer nemzetközi tanácsadó cég egymást követően többször is Bécset választotta a legélhetőbb nagyvárosnak. Bécs a városok közötti összehasonlításban számos környezeti szempontból (pl. vízminőség, a víz elérhetősége, csatornázási rendszer, szennyvíztisztítás stb.) a legmagasabb pontszámot kapta.

Bécs más Bécs a világ „legzöldebb“ milliós nagyvárosai közé tartozik. Egy légifelvételek alapján készített elemzés szerint a város zöldterületeinek aránya már 51 százalék. Statisztikailag így minden bécsire 120 m2 zöldterület jut.

Klímavédelem kicsiben: A város támogatja a zöld homlokzatokat, hiszen ezek nagyban hozzájárulnak a jó mikroklímához

A zöld város Bécs nagyváros létére zöld város. A Bécsi-erdő nyugaton és délen benyúlik a város területére. A legnagyobb természetvédelmi terület a Lainzi Állatkert, a város csaknem ugyanekkora része (területének 5,5%-a) tartozik a Donau-Auen Nemzeti Parkhoz. Bécs összterületének 35,4 százaléka védettséget élvez. Vannak nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, védett tájak, ökológiai fejlesztési területek, védelem alatt álló biotópok valamint 429 természeti örökség.

A Lainzi Állatkert természetvédelmi területén még fennmaradt a Bécsi-erdő őshonos tölgy és bükk faállománya. Itt a szabadban találkozhatunk vaddisznókkal, őzekkel és szarvasokkal is. A Duna régi ágától a keleti városrész összesen 2.000 hektárnyi területén található rét és mező (Donau-Auen), amely Közép-Európa legnagyobb összefüggő mezőségéhez tartozik. Az eredeti terület számos ritka és kihalás szélén álló növény- és állatfaj otthona.

Tiszta levegő és klímavédelem Bécs Városa 1991-ben lépett be a Klímaszövetségbe, hogy csökkentse a széndioxid-kibocsátást. Elkötelezték magukat a széndioxid-kibocsátás 2010-ig saját regionális szintjén történő 50 százalékos csökkentése, az CFC előállításának és használatának mellőzése mellett valamint támogatják az Amazonas-medence őslakosainak harcát az esőerdő megőrzéséért

Egy pohár csapvíz Az 1873-ban illetve 1910-ben épített I-es és II-es vízvezetéknek, amely kiapadhatatlan hegyi forrásokból látja el kristálytiszta ivóvízzel a várost, felbecsülhetetlen értéke van. Az egy főre jutó napi vízfogyasztás Bécsben 150 liter. Az éves szükséglet 95 százalékát tudják a Rax, a Schneeberg, a Havas-Alpok valamint a Hochschwab gyomrából fedezni. A víz alagutakon keresztül, egyetlen szivattyú igénybevétele nélkül jut el a hegyekből a városba. A gravitációnak köszönhetően útja során áramtermelésre is felhasználják.

Szennyvízkezelés és vízvédelem A bécsi szennyvíztisztítóban tisztítják meg az osztrák főváros kommunális szennyvízének teljes mennyiségét. Magas tisztító teljesítményének köszönhetően a Duna vize Bécset elhagyva ugyanolyan jó minőségű, mint ahogy a városba ér.

Hatékony hulladékgazdálkodás 2010-ben Bécs kapta a "World City closest to sustainable Waste Management" (A világ legfenntarthatóbb hulladékgazdálkodásával rendelkező városa) címet. Ennek megítéléséhez hulladéktermelési, anyaghasznosítási és komposztálási adatokat, valamint a hulladék energetikai hasznosítását, hőkezelését, erjesztését és depóniagázból való áram előállítását vették figyelembe. Évi 1 millió tonna hulladékot termel egy ekkora nagyváros lakossága, amely minden évben további 0,6 és 3,5 százalékkal növekszik. Ha az éves hulladékmennyiséget leosztanánk a bécsi lakosságra, lakosonként évi közel 625 kg szemetet kapnánk.

A bécsi hulladékgazdálkodás modelljének három oszlopa: "elkerülni, szelektálni, újrahasznosítani". 2009-ben részben a szerves hulladék számára kihelyezett konténereknek köszönhetően több mint 100.000 tonna bioszemetet gyűjtöttek Bécsben. Komposztálással évi több mint 45.000 tonna komposztot állítanak elő, melyet ezt követően elsősorban a bio-mezőgazdaságban alkalmaznak. A szemetet, melynek keletkezését nem lehet elkerülni, és szelektálni sem lehet, környezet kímélően helyezik el, és Spittelau, Flötzersteig, Simmeringer Haide valamint Pfaffenau szemétégetőiben energiává alakítják. A hulladéknak ezekben a szemétégetőkben történő termikus hasznosítása már közel 36%-ot tesz ki bécsi távhő piacon.

A termikus hulladékhasznosításnak köszönhetően a Pfaffenau hulladékégető közel 50.000 háztartást lát el távhővel A nem komposztálható biogén hulladékok kezelésére 2007 szeptemberében helyezték üzembe a Biogas Wien biogázüzemet. Ez az erjesztőüzem közel 600 bécsi háztartás számára állít elő távhőt piaci, illetve konyhai hulladékból (elsősorban üzemi konyhák és a belváros szerves hulladék-konténereiből).

Európa legnagyobb fatüzelésű biomassza-erőműve A Bécs 11. kerületében, Simmeringben 2006-ban üzembe helyezett fatüzelésű biomassza-erőmű 48 ezer bécsi háztartást lát el árammal és 12 ezret hőenergiával. A 200 ezer tonna gally és fakéreg elégetésével évente 47 ezer tonna fűtőolajat vagy 72 ezer tonna kőszenet takarítanak meg. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát a következő években 80%-ra szeretnék emelni. Ezen cél elérésében kiemelt szerep jut a Simmeringben működő biomassza-erőmű projektjének.

Forrás: http://www.wieninternational.at/en/content/a-koernyezetvedelem-varosa-becs-fele-zoeld-hu http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Wien_%28Vogelperspektive%29.jpg/128 0px-Wien_%28Vogelperspektive%29.jpg http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/a/ac/Mercer_Logo_%28400px%29.png https://smartcity.wien.at/site/wp-content/blogs.dir/3/files/2013/04/DSC_9263-w24-Altan-Kabranlar.jpg http://planet-bpm.com/wp-content/uploads/2012/11/umwelt.jpg http://die-gruene-stadt.de/wp-content/gallery/beispiele/achenbachstr.jpg http://www.nettrader.hu/wp-content/uploads/Mindennapi-kl%C3%ADmav%C3%A9delem-1024x695.png http://www.life.hu/i/1109/20110916hazitunde.jpg http://www.phillipjenkins.co.uk/wp-content/uploads/2010/11/photo.jpg

Köszönöm a figyelmet!