Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Környezeti kárelhárítás rendkívüli szennyezések esetén Előadó: Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről A rendelet hatálya: a) a felszíni vizekre; b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre; c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre; d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre; e) a védett és fokozottan védett fajokra; f) a Natura 2000 területekre; g) az országos jelentőségű védett természeti területekre. 2 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Általános rendelkezések: „A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza” „Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.” 3 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről illetékességről „Az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése - figyelemmel a 17. § (1) bekezdésre - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben:…” „A környezethasználó, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervek a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.” kárelhárítási tervek „A kárelhárítást - amennyiben rendelkezésre áll - üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani. (2) Kárelhárítási területi tervek készítésére a VIZIG köteles. (3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.” 4 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Üzemi kárelhárítási tervek tartalma: „A kárelhárítási tervek tartalma a) Együttműködési terv: - az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése, - a riasztás és tájékoztatás módja, - a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma, - a területileg illetékes KTVF, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem, továbbá a területen működő VIZIG címe, telefon- és telefaxszáma, - az üzem területére történő belépés rendje, - a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások. 5 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről b) Lokalizációs terv: - a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete, - az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása, - a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége, -illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése. c) Kárelhárítási műveleti terv: - a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelő- és jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás-szükséglete, - a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai, - a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja, - a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok. 6 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről d) Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása: - a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét - az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva - úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása, - az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell.” „Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.” 7 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér Kötelezettek listája: példák: (Jogszabály)Jogszabály „1. Energiaipar 1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók) Kokszolókemencék Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. … Vegyipar Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan: 4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás), b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek, c) kéntartalmú szénhidrogének, …. ” 8 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér 9 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt A kárelhárítás fokozatai: Jogszabályi előírás szerint: „18. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni. (2) A kárelhárítás készültségi fokozatai: a) I. fokú készültség: a környezetkárosodás felderítése; b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele; c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.”

Vízszennyezések észlelése Felszíni vizekeben: -Oldott, szilárd lebegő, víznél nehezebb szilárd és folyadék és felszínen úszó anyagokat különböztetünk meg. -Tisztázni kell a szennyezés jellegét, azaz, hogy természetes, vagy mesterséges eredetű-e, lökésszerű, vagy tartós szennyezésről van-e szó, pontszerű-e a kibocsátás, mikor kezdődhetett és mikor fejeződhetett be a szennyezés. -Felszínen úszó anyagok könnyen detektálhatók, ilyenek a kőolajszármazékok, úszó szilárd hulladékok (habzó anyag, nagy mennyiségű vízi növény, hínár rothadék, állattetemek). Ezeket a figyelőszolgálatok járőrei, vagy magánszemélyek veszik észre és jelentik. -Oldott anyagok esetén esetleg szín, szaghatásokból lehet felismerni a szennyezést, de sokszor már csak a bekövetkezett környezeti kár utalhat a szennyezés jelenlétére. Itt már nagyon fontos a területismeret, illetve a víztest ismerete. Észlelést végzők: VIZIG (gátőrök, tófelügyelők), Központi Felügyelőség vízminőségi monitoringot végez (kiemelten fontos a folyamatos mérést biztosító automaták, riverminitoring.hu - 4 állomás, bejövő vizek) Az NPI természetvédelmi őrszolgálata Erdészeti hatóságnak megfigyelést kell végeznie Együttműködnek még: Vízi rendészet, horgászok, halőrök, halászok, hajósok Az észlelőnek jelentenie-kell a szennyezést: Központi Környezetbiztonsági Ügyelet (0-24) Központi ügyelet ingyen hívható zöldszáma: Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése A környezetkárosodás felderítése a felügyelőség, VIZIG és NPI feladata. „4) A miniszter az OVF-nél folyamatosan működő Központi Környezetbiztonsági Ügyeletet (KBÜ) tart fenn, mely fogadja a környezeti káresemény bejelentését, és továbbítja a) 21 víz és földtani közeg érintettsége esetén a VIZIG-hez; 21 b) az 1. § c)-h) pontja szerinti faj, élőhely, terület érintettsége esetén a NPI-hez; c) légszennyezés esetén a katasztrófavédelemhez; d) 22 lakosság egészségi kockázata esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv); továbbá 22 e) a)-d) pontok esetében a felügyelőséghez is.” Az adott szerv megállapítja a szennyezés: Mértékét Jellegét Jelenlegi és várható kiterjedését Okát Elhárítási lehetőségeit Súlyos olajszennyezés esetén a légi felderítés is szükséges lehet, melynél légi fotókat készíthetnek. Multispektrális fényképezés is történhet. Módszerek: UV-Fluorescencia mérés az egyik lehetséges eszköz a feltérképezésre. Infravörös fény abszorpcióján alapuló mérés. 11 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetkárosodás minősítése A környezetkárosodás minősítése „A környezetkárosodás minősítése a felügyelőség feladata a VIZIG, a NPI, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal bevonásával. A környezetkárosodás minősítéséhez a) a VIZIG a vizek, b) a NPI az 1. § c)-h) pontja szerinti faj, élőhely, terület, c) 28 a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a környezet-egészségügy, 28 d) az erdészeti hatóság az erdők érintettsége szerint szolgáltat információt.” Ezek alapján megállapítják, hogy milyen mértékben veszélyezteti a szennyezés a vizeket és a föltani közeget, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi-létesítményeket, az élővilágot és élőhelyeket. A környezetkárosodás minősítését a és a beavatkozások mértékét a Felügyelőség állapítja meg. A határozatok alapján a VIZIG és az NPI egymással együttműködve dönt a szükséges beavatkozások technikai megvalósításáról. 12 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése Szennyezés mértékének meghatározása: Olajszennyezésre közelítő becslés : Oldódási kísérlet eredményei négy olaj típusra: Feltételezések: A vizes fázisba átment olaj mennyisége arányos az olajjal borított vízfelszínnel Az olajkoncentráció az olajfolt alatt lévő folyadékoszlopban homogén Az olajfolt mérete egy általános felülettel jellemezhető Az olaj-olaj-víz határfelületen történő átmeneti sebességet befolyásoló környezeti tényezők hatása megegyezik a laboratóriumban kimérttel Felszíni olajfilm párolgása elhanyagolható 13 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése Szennyezés mértékének meghatározása: A felszínen lévő olaj mennyiségének becsléséhez szükség van az olajszennyezés mennyiségére, kiterjedésére, a vízfolyás vízhozamára, a szennyezés óta eltelt időre Példa Olajszennyezés történik egy folyón. Merülőfalas eltávolítás 5 órával a szennyezés után kezdődik meg, kérdés, hogy mennyi olaj úszik még a felszínen: Olaj mennyisége: M= 4 t Méretei: F = 600x300 m Típus: motorolaj Vízfolyás adatai: Q = 2000 m3/s= 7.2x10^6 m3/h V = 3.6 km/h = 3.6x10^3 m/h Szélesség: Z = 800 m 14 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése 15 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése Víznél nagyobb fajsúlyú ipari oldószerek gyorsfolyású patakok vizéből szeles időben néhány nap alatt kipárologhatnak, tavakban viszont A mederfenéken tartósan megmaradhatnak. Ásványi savak előbb-utóbb közömbösítődnek a víz és az üledék puffer kapacitása miatt (HCO3). Gyomirtószerek viselkedése… Egyes szerek jól oldódnak vízben, de jól adszorbeálódik a lebegőanyagon és az üledéken. Kavicsos medrű patakban nagy távolságra is eljuthat, míg iszapos medrű vízfolyásban hamar megkötődik. Zavaros vízben viszont a lebegőanyaghoz kötődve nagy utat tehet meg. Halpusztulást észlelve, ha növényvédőszer okozta, akkor 5kg halhullát és 5 l vizet a megyei növényvédelmi hivatalba kell küldeni. A Szennyezésről sok információt lehet megtudni az ökoszisztéma egyedeinek állapotából. Pl: Élő halak viselkedése-pipáló, lassan mozgó halak oxigénhiányra utalnak, magas ammónia koncentráció esetén a halak kiugrálnak a vízből, klórozott szénhidrogének jelenlétére a halak gyors irányítatlan mozgása, rángatózás utalhat Haltetetemeket az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságra kell küldeni. Az elpusztult állatok összehálózásával és az összetétel megvizsgálásával sok információt lehet nyerni. 16 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezések felderítése Az élő zooplankton kizárja a növényvédőszerek jelenlétét. A fitoplanktont a fémsók, herbicidek különösen a fotoszintézisgátló anyagok károsítják nagy mértékben. Hínár és parti növények állapota jól jelzi a herbicidek jelenlétét. 17 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Kárelhárítási feladatok végrehajtása Jogszabályi előírás szerint: „18. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni. (2) A kárelhárítás készültségi fokozatai: a) I. fokú készültség: a környezetkárosodás felderítése; b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele; c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.” A műveleti irányítás vízszennyezés esetén a VIZIG feladata, amennyiben a szennyezés egy vizig illetékességi területére esik. Ha nagyobb mértékű a szennyezés, akkor az OVF központi műveleti irányítást ellátó szervezet felállítását kezdeményezheti. (pl: 1991-es balatoni angolnapusztulás, vörösiszap katasztrófa) Egyéb feladatok: adatgyűjtés, analitikai vizsgálatok folytatása Hulladékok elhelyezése A környezeti elem minőségének változása alapján értékelni a beavatkozások sikerességét Napi rendszerességgel jelentések készítése, mely a bevont dolgozók létszámát, a felhasznált anyagok mennyiségét, minőségét, gépeket, időjárási körülmények rögzítését, stb. 18 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

A kárelhárítás végrehajtó szervezete A károkozó, a VIZIG és a KF a kárelhárítás feladatainak a végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el, a kárelhárítási tervben meghatározott szervezeti keretek között A kárelhárítást az írásos felhatalmazással rendelkező védelemvezető irányítja, ez általában a VIZIG vezetője. Ha a saját erőforrásokat meghaladó költségek merülnek fel, akkor a központi szerveknél, esetleg a minisztériumnál igényelhetik a külső források bevonását. A kárelhárítás megszüntetése után: Kiadások megállapítása Felhasznált berendezések karbantartása, készenlétbe helyezése Felhasznált anyagok pótlása Kárelhárítás összefoglaló jelentésének elkészítése Tapasztalatok összegzése, tanulságok levonása Kárelhárítási feladatok végrehajtása 19 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt

Szervezeti átalakulás, jogi alapok változása Hazai helyzetkép Visszatekintés 1960-as évektől beszélhetünk hazai vízminőség-védelemről Ennek egy része volt a vízminőségi kárelhárítás, ez a következőket tette ki a védekezésre való felkészülésből, a rendkívüli szennyezések megelőzéséből, a rendkívüli szennyezések észleléséből, felderítéséből és minősítéséből, a kárelhárítás műveleti végrehajtásából, valamint a szennyezés megszüntetését követő intézkedésekből. 20 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Súlyosbodó szennyezések Gépkocsik száma drasztikusan nőtt Olajfelhasználás nőtt Ipari hulladékok helytelen tárolása Kibocsátott szennyvízmennyiség növekedése Szennyvíztisztítás lemaradása 1990

Hazai helyzetkép Visszatekintés (Szervezeti) 60-as évek: Országos Vízügyi Hivatal (OVH) létrehozta a vízminőségvédelmi szervezetét  vízminőségi kárelhárítási szolgálat létrehozása (VIZIG, VITUKI, ÁBKSZ, VGI) 21 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt 1990: újra külön válik a vízgazdálkodás és a környezetvédelem Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium  Vízminőség Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium  Vízmennyiség 1987: Megalakul a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, innentől ez a felelős szervezet, a talaj és a levegő védelme is a feladatok közé kerül Mai kép: Vidékfejlesztési minisztérium - Környezetvédelmi államtitkárság  Környezetvédelem, vízminőség Belügyminisztérium  Vízmennyiség (árvíz, belvíz védekezés)

Hazai helyzetkép Visszatekintés (Szervezeti) A megosztottság a kárelhárítás szemszögéből: Míg a vízminőségi problémák észlelése, valamint a kárelhárítás végrehajtása VIZIG-es feladat (tehát BM), addig a környezeti kárelhárítással kapcsolatos feladatok, az eljárások lebonyolítása a KÖFÉ-k feladata (tehát VM) 22 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt „A rendkívüli szennyezés felderítése a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladata. A KöM és az OVF, a VIZIG és a KF a rendkívüli vízszennyezéssel kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni. A gyors információtovábbítás érdekében a KöM-nél és a KF-eknél, az OVF-nél és a VIZIG- eknél állandó ügyeletet kell tartani. A bejelentés alapján a VIZIG és a KF közösen vizsgálja ki az esetet a helyszín bejárása során. „ KÖTIKÖVIZIG honlapjáról: „A rendkívüli szennyezés észlelése céljából a VIZIG figyelőhálózatot, a KF mérő- megfigyelő rendszert működtet.”

Adatok OKIR – Országos Környezetvédelmi Információs rendszer ( LAIR – Levegőtisztaság Védelmi Információs Rendszer (2002-től) VIKÁR – Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer (közvélemény és szakma is ezt használja) Ebben múltbeli vízi és környezeti káreseményekről található adatm illetve a bejelentett üzemi kárelhárítási tervekről is található információ 23 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Hazai helyzetkép

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja: „Környezeti kár minden olyan tevékenység, amely a környezeti elemeken keresztül kockázatot jelent az ember egészségére, vagy a környezetre. A környezeti kár fogalma magában foglalja a levegő által szállított anyagokból eredő károkat is, ha azok a vizek, a talaj, a védett fajok, természetes élőhelyek károsodását okozzák.” „A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről a 90/2007. (IV.26.) Kormámyrendelet rendelkezik. A károkozó, valamint az elszennyeződött víz tulajdonosa, köteles közreműködni a vizet ért kár elhárításában a vízügyi igazgatóságok szakmai irányítása és a Zöld Hatóság felügyelete mellett.” „A gyors és szakszerű végrehajtás céljából, a vízügyi igazgatóságok évente kárelhárítási gyakorlatot végeznek. A károk felderítése a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti parkok feladata. A vízügyi igazgatóságoknál és a felügyelőségeknél állandó ügyeletet kell tartani. A környezetet ért károkról a vízügyi figyelőszolgálat tesz bejelentést, ha a felszíni vizeken vízminőségi változást, illetve a vizek minőségét veszélyeztető eseményt észlel. A miniszter a VKKI-nál folyamatosan működő Központi Környezetbiztonsági Ügyeletet (KBŰ) tart fenn, mely fogadja a környezeti káresemények bejelentését, és továbbítja az illetékes szervezetekhez. Ide minden állampolgár bejelentést tehet, ha környezetet veszélyeztető jelenséget észlel. A bejelentés alapján a vízügyi igazgatóságok haladéktalanul kötelesek a nemzeti parkok, az ÁNTSZ és a felügyelőség bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni.” 24 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Hazai helyzetkép

Ajánlott anyag: A VIZIG-ek és a vízminőségi kárelhárítás múltbeli és jelenlegi szerkezetérőlA VIZIG-ek és a vízminőségi kárelhárítás múltbeli és jelenlegi szerkezetéről ATIKÖVIZIG „A VIZIG évente kárelhárítási gyakorlatokat szervez és bonyolít le a kárelhárítási szervezetbe beosztott munkatársak részére, felkészülés és továbbképzés céljából. A gyakorlatokon elsősorban a területre jellemző szennyezések elleni védekezést és az új kárelhárítási technológiákat gyakorolják. A rendkívüli szennyezés észlelése céljából a VIZIG figyelőhálózatot, a KF mérő-megfigyelő rendszert működtet.” Érdekesség: A honlap naprakészségével kapcsolatban „jogi szabályozók A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 132/1997. (V11.24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról (Hatályon kívüli) A 21 /1999. (V11.22.) KHVM-KöM együttes rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól (Hatályon kívüli) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a környezetvédelmi miniszter 2/1999.(K.H.V. Ért. 15.) KHVM-KöM együttes utasítása a vízminőségi kárelhárítássaI összefüggő területi tervekről A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 3/1999. (K.H.V. Ért. 15.) KHVM utasítása a vízminőségi kárelhárítás vízügyi figyelőszolgálatának működési szabályairól és a jelentéstétel rendjéről Dátum: 2005” Javasolt oldalak: 25 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Hazai helyzetkép

A vizugy.hu honlapról: Vízminőségi káresemények a közelmúltból: „Az ÉDU-KÖVIZIG (Győr) január 7-én I. fokú környezet kárelhárítási fokozatot rendelt el, mert Csorna belterületén, egy tartálykocsiból 5 m3 sertésvér került az úttestre. A kárelhárítást a katasztrófavédelem munkatársai végezték, akik perlites felitatást végeztek. A vízzel való úttest lemosás során, 100 l szennyezett víz került a Büdös árokba. A veszélyeztetett befogadó a vízügyi kezelésben levő Keszeg-ér melyet fokozottan figyelnek.” „ Vízminőségi kárelhárítási feladatokat végez a ATI-KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültség keretében, a Kurca főcsatorna km szelvényei között. A felső szakaszon 30 %-os borítottságot, a kritikus szakaszon 100 %-os borítottságot alkot, a kagylótutaj (Pistia stratiotes) makrofita állomány biológiai túlprodukciója. Az operatív tevékenység során, T-mobil úszófalakat telepítettek a kagylótutaj terelésére, kiszedése úszó nádvágóval történik, kiszedése kézi erővel, közmunkások foglalkoztatásával. Miután a kosaras nádvágó kiteszi a partra, ártalmatlanító helyre szállítják.” Az OVF honlapjáról 26 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Hazai helyzetkép

Aktuális honlapokról 27 Környezeti Kárelhárítás - 4 EA - Jolánkai Zsolt Hazai helyzetkép 1995