környezetpszichológia IV. Környezeti stressz környezetpszichológia IV.
A stressz fogalma stresszor (ok)stressz (okozat) Selye János: GAS, általános testi válasz a testet ért káros hatásokra a reakció a hatás forrásától függetlenül mindig ugyanúgy játszódik le (nem fajlagos hatás): agyi indítás (hipotalamusz) hormonális szabályozás (mellékvesék, kortizol) járulékos hatások: növekedési hormon, adnokortikotrp hormon (ACTH), gonadotrop hormonok mindig fokozott arousallal jár elhúzódása maradandó váltpzásokkal jár: hipotalamusz megnő, a pajzsmirigy és a mellékveség zsugorodnak, fekélyek az emésztőrendszerben
A stresszreakció a hormonális és kémiai változások a a vészhelyzettel való megküzdéshez szükséges erőforrások mobilizálásával kapcsolatosak (Cannon: fight or flight reakció) fázisai: riadó (mobilizáció) védekezés (megküzdés, coping) kimerülés a betegségek akkor jelennek meg, amikor a kimerülés határán a megküzdéshez szükséges erőforrások elfogynak (pl. megnő a fertőzékenység)
Küzdelem a stressz ellen fizikai küzdelem és pszichológiai küzdelem a gyakori, kismértékű stressz növeli az ellenálló képességet (pl. sport) Lazarus: coping - megküzdés az egyéni értékelés különbözősége eldődleges értékelés (primary appraisal): károk (harms) jövőbeli fenyegetések (threats) kihívás (challenge) másodlagos értékelés (secondary appraisal): az egyén megküzdési módjainak és erőforrásainak értékelése megküzdési módok: problémaközpontú, érzelemközpontú (viselkedéses és kognitív, kérődző, elterelő, negatív elkerülő)
Küzdelem a stressz ellen válaszok: pszichológiai (arousal) kognitív: hiedelmek, perszeveráló gondolatok, koncentrációs nehézségek, teljesítmény problémák a stresszorok jellemzői: a negatív események intenzívebben hatnak, mint a pozitívak a befolyásolhatatlanság intenzívebb a bejósolhatatlanság intenzívebb a kétértelmű események hatása erősebb a környezeti stressz típusai: akut (pl. földrengés, Seligman, tanult tehetetlenség) kiterjedt (pl. légszennyezés, adaptációs hatás) társas (pl. napi csatározások)
A stressz hatásai kognitív: energetikai: frusztráció: tehetetlenség: más tevékenységektől vonja el az erőforrásokat energetikai: növekedett arousal szint, egyszerűbb feladatnál javítja a teljesítményt, bonyolultnál rontja (téves beavatkozás típusú hiba) frusztráció: bosszankodás, irritáció, agresszió (Freud) tehetetlenség: Seligman, nem befolyásolható események személysiég: csökken a tanulási képesség és motiváció, depresszióra való hajlam
Stresszforrások zaj légszennyzés zsúfoltság hőmérséklet megvilágítás esztétika átláthatóság Vizsgálatok: női Antarktisz expedíció (a leggyakoribbak a személyközi stresszorok, a második a fáradtság, megoldási módokban a problémafókusz, a csoporttámogatás, legritkább a sírás)
Az első vizsgálatok etológiai megközelítés Calhoun, 1958 előzmény: zárt környezetben élő patkánykolónia létszáma automatikusan stabilizálódik (150 egyed 50 ezer helyett), 12-14 fős csoportok kísérlet: három egymást követő generáció felnevelés stresszhatás alatt eredmény: sink viselkedés, kiborulás, a forrás az étkezés nehézsége, hierarchikus harcok, agresszió, párosodási ét utódgondozási problémák
Humán vizsgálatok Altman, 1958: privacy: személyesség, önmagunkkal való meghitt egyedüllét, az egyedüllét illetve egy csoporttal való együttlét szelektív kontrollja személyes tér: a testünket közvetlenül körülvevő térrész territórium: egyéni fennhatóság alatt lévő terület zsúfoltság: adott térrészben kialakult nagy egyedsűrűség következtében előálló kellemetlen szubjektív állapot a személyes tér és a territórium szolgál a megfelelő személyesség kialakítására (privacy regulation) igényelt privacy valós privacy
Privacy magyar kifejezés: személyesség, intimitás megjelenhet: személyes egyedüllét intimitás (valaki mással való egyedüllét) anonimitás elfoglaltság (információs privacy) elvonulás (auditív és vizuális) kontroll két szintje: társas kapcsolatok: nonverbális viselkedés, kapcsoalt kezdeméynezése és fenntartása, státusz információs terhelés: ingerszelekció, státusz
Egyéni különbségek nem: a nők számára fontosabb, de jobban tudják tolerálni a megsértését önértékelés: az alacsonyabb önértékelésű személyek inkább igénylik kultúra: a totalitárius rendszerek gátolják a személyességet szabályozó mechanizmusok: nyugaton külső eszközökkel (falak, zárak), keleten társas mechanizmusokkal (ez takarékosabb megoldás) társasági jellemzők: Amerikában „kötelező” a interakció, Euróbában tiszteletben kell tartani a privacy-t lakó és munkakkörnyezet
A személyes tér az egyén teste körüli „buborék, henger”, amibe mások nem hatolhatnak be szabályozza az agressziót praktikus vonatkozásai: látás, hallás, szaglás, hőmérséklet stb. mérete változik az interakciós partner függvényében honnan tudjuk, hogy létezik? szabályozza a viselkedést (fecskék a dróton, emberek a padon) megsértése mindig intenzív választ vált ki ha megsértették, békítő (szubmisszív) viselkedés jelenik meg
A személyes tér funkciói fizikai védelem mérsékelt stimuláció (arousal) kényelmes interakció kommunikáció (az intimitás közlése) kultúra: kontakt kultúrák forrásai: Argyle és Dean (1965): intimitás-egyensúly Patterson: reciprocitás és kompenzáció (az arousal cimkézésétől függően, ld. Schachter és Singer) zónák: bizalmas, személyes, társas, nyilvános