BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 2. nap

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér Heurisztikák és elfogultságok

Kérdőív

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér Döntési, ítéletalkotási stb. heurisztikák

Döntések a mindennapi gyakorlatban A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest értékeljük a döntéseket. A racionális döntés ritkán valósul meg. Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.

Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák De a döntések általában azért sikerülnek balul, azért térnek el a racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek. A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési eszközök, amelyek általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok). nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.

A heurisztikák tárgyalásának menete A heurisztikákat az általuk eredményezett hibák mentén tárgyaljuk. Az állásfoglalásokat és a döntéseket veszélyeztető leggyakoribb hibák Értelmezésük Példák Saját példák Elkerülésük eszközei A döntés javításának eszközei: tanulás A döntés javításának eszközei: lineáris modellek és az intuitív döntés korrekciója

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér Alapeloszlás figyelmen kívül hagyása

Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása (kérdőív: (1)): hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az alapeloszlást*, ha más, például leíró információk rendelkezésre állnak. A leíró információkat és a hasonlóságot fontosabbnak tekintjük, mint az alapeloszlást. (Mint pl. a botanikusok!) Bizonyos esetekben a reprezentativitás heurisztika is működik: gyakran az alapján ítélünk meg valószínűségeket, hogy A mennyire hasonlít B-re, mennyire képviseli, tükrözi B-t.

Példák az alapeloszlás figyelmen kívül hagyására Velem ilyen nem történhet meg! (pl. házassági szerződés: szeretjük egymást, ismerjük egymást, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy a házasságok több mint 60%-a válás, pl. dohányzás) Nagy üzleteket csinálunk! (pl. messze a piaci ár alatt veszünk használt autót) Mindenki hülye, de mi tudjuk, hogy vannak a dolgok. (Pl. Van egy nagyon hatékony fogyókúra receptem! Az orvosok hülyék, de XY majd meggyógyít! Áthágjuk a szabályokat, mert mi jobban tudjuk, hogy mit kell csinálni.) A munkatárs beválást az alapján valószínűsítjük, hogy a munkatárs mennyire reprezentálja (képviseli, tükrözi) azt a kategóriát (a szorgalmasokat, az értelmeseket stb.), akik emlékeink szerint beváltak, és figyelmen kívül hagyjuk pl. a pszichológiai teszt eredményét. Lásd a további példákat a gyakorlatokban!

Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása történt! 3. Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás az alapeloszlás figyelembevételével!

Mit tehetünk az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása hiba ellen? Figyelembe vesszük. Ne százalékokban vagy valószínűségekben gondolkodjunk, hanem gyakoriságokban!

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása

Feladat: születésnap Február 29-ét is figyelembe véve 366 különböző lehetséges születésnap van. Tehát ahhoz, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott csoportban biztosan legyen két ember, aki azonos napon született, minimum 367 fős csoportra van szükség. Mekkora csoportra van szükség ahhoz, hogy legalább két embernek 50%-os valószínűséggel ugyanarra a napra essen a születésnapja?

Valószínűségek összeadása A születésnap probléma: valószínűségek összeadása (és lehorgonyzás). A legalább kettő egy napon született megvalósulhat úgy, hogy kettő, vagy három vagy négy stb. született egy napon. Megengedő (diszjunktív) „vagy”, hiszen akár mindenki születhetett egy napon! Tehát a lehetséges eredmények nem függetlenek! pr(AvB)≠pr(A)+pr(B), ha az események nem függetlenek. (pr(AvB)=pr(A)+pr(B)- pr(A&B)) Ilyenkor célszerű fordítva okoskodni: nem a bekövetkezés valószínűségét kérdezni, hanem a be nem következését! Mi a valószínűsége, hogy a második ember nem az elsővel egy napon született? 365/366 Mi a valószínűsége, hogy a harmadik nem a másodikkal és az elsővel egy napon születetett? 364/366 Hogy a három közül kettő nem egy napon született? 365/366*364/366 pr(3 emberből 2 egy napon)= 1 - pr(3 nem egy napon)= *364/ ember esetén pr>0,5

Feladat: Szülinap II. Mekkora csoportra van szükség, hogy 50% valószínűséggel legalább egy embernek adott napon, pl. január 1-én legyen a szülinapja? Hogy N ember közül egy sem született január 1-én, annak valószínűsége, pr(N)=(365/366) N. Pr(N)<0,5 ha N=254 vagyis 254 véletlenszerűen kiválasztott ember esetén 50% a valószínűsége, hogy közülük legalább egy január elsején született. Következtetés: valamilyen tetszőleges véletlen egybeesés valószínűsége nagy, valamilyen meghatározott egybeesés valószínűsége kicsi!

Feladat: kocka Mi a valószínűsége annak, hogy egy (standard) kockával három dobásból legalább egy 6-os?

Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása Hajlamosak vagyunk a túlbecsülni a konjunktív (egyszerre bekövetkező) események, és alábecsülni a diszjunktív események (legalább egyik bekövetkezik) valószínűségét az egyes események valószínűsége alapján. A kettő összefügg és egymást erősíti! Mert pr(AvB)=1-pr(nem(AvB))=1-pr(nem- A&nem-B)

Példák a valószínűségek torzítására Új rendszer: Teljesen új informatikai rendszert fejlesztenek. A rendszer 50 újonnan fejlesztett modulból áll, amelyeket külön-külön teszteltek, és 0,99 valószínűséggel jól működnek. Mi a valószínűsége, hogy a rendszer elsőre jó fog működni? (Egy autó kb alkatrész, egy űrsikló, egy rakétavédelmi rendszer, a magyarorszag.hu honlap…..részből áll.) Találkozó: Önök negyvenen találkoznak, és busszal mennek egy rendezvényre. Nagyon kiszámított a busz menetideje, és csak akkor tud indulni, amikor mindenki ott van. Időben odaérnek a rendezvényre? A diákok becslést készítenek, hogy mennyi idő alatt tanulják meg a vizsgára az anyagot, mennyi idő alatt készítik el a szakdolgozatot. Mégis általában kicsúsznak az időből. Lásd a feladatokat is!

Feladat: projekt határidő I. Ön egy cég kommunikációs vezetője, aki felel egy termék bevezetéséhez kapcsolódó integrált kommunikációs kampányért. Modellezze, és próbálja megbecsülni a komplex rendszer problémája alapján, hogy mennyi a valószínűsége a határidő betartásának!

Tanulságok: Projekt határidő II. Az időszükségletre vonatkozó tévedéseink alapja: valószínűségek összeadása, alapeloszlás figyelmen kívül hagyása (a projektek általában csúszni szoktak), túlzott magabiztosság és lehorgonyzás (lásd később).

Mit tehetünk a valószínűségek hibás összeadása ellen? Nézzük az ellentett eseményeket! Legyünk óvatosak a valószínűségekkel! NEM TUDUNK JÓL BÁNNI A VALÓSZÍNŰSÉGEKKEL!!! (Jóllehet azt hisszük, hogy tudunk!)

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér Lehorgonyzás és igazítás

A lehorgonyzás és igazítás Kérdőív: (2), (8), (13), (19)-(20) A lehorgonyzás és igazítás heurisztika: általában úgy becsülünk meg egy értéket, hogy kiindulunk valamely kezdeti értékből, és azt módosítjuk. Hiba akkor adódik, ha félrevezető értékből indulunk ki, és ha nem módosítunk eleget, részben azért mert készpénznek vesszük a kiindulási értéket – még akkor is, amikor teljesen esetleges, irreleváns a becsléshez.

Példák a lehorgonyzás hibára Állásinterjú: a jelöltnek az előző munkahelyén kapott fizetésből indulunk ki. A korábban kapott minősítések és az első benyomások beskatulyázzák az embereket. Az első ötletek beszűkítik a gondolkodást! Ártárgyalás: az első ajánlat jelenti a kiindulási értéket, ha független forrásból nem ismerjük a piacot, akkor félrevezet. De mindenképpen befolyásol!! Tegyen elsőnek ajánlatot! Értékesítési trükkök: Beetetés Leárazás Drága termékek elhelyezése a polcon

A lehorgonyzás különösen veszélyes!!! Az egyik legáltalánosabb és legnehezebben elkerülhető hiba! Független a témától, a témára vonatkozó tudástól, gyakorlattól, figyelmeztetéstől stb. (pl. bíróság: 12 v. 34 hó az ügyészi indítványban 8 hó különbséget eredményez!) Pedig általában a hibák változnak ezek szerint, azaz a hibák általában kontextus függők!!! De ez nem!

Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a lehorgonyzás hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a lehorgonyzás hiba esete! 3. Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

A lehorgonyzás hiba elkerülése Tudatosan tájékozódjuk az ésszerű kiindulási értékekről! Nézzük meg különböző szemszögből a problémát! Kérdezzünk másokat! De amikor tanácsot kérünk, ne adjunk előzetesen információt saját álláspontunkról! Ha elmondjuk, jó eséllyel csak azt kapjuk vissza! Ne „horgonyozzuk le” a tanácsadóinkat! (Lásd csoportos döntés!) Különösen vigyázzunk, nehogy tárgyalás során az ellenérdekeltek „lehorgonyozzanak” bennünket! Készüljünk fel a lehetőségeinkből!

Összegzés: két gondolkozási hiba Az alapeloszlás f.k.h. hiba azt mutatja, hogy bizonyos esetekben nem kombináljuk az információkat, hanem figyelmen kívül hagyjuk. Két fajta infó: 1. hogyan vannak általában a dolgok (általános összefüggések, statisztikai infók), 2. mit tudunk a konkrét esetről (egyedi leíró) Az elsőt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, a másodika aránytalanul fontosnak tekinteni! Kevesebb infót használunk, mint lehetne és kellene. Ráadásul nem tudjuk kezelni a (statisztikai) valószínűségi adatokat! A lehorgonyzás és igazítás azt mutatja, hogy gyakran nem komplexen tekintjük a feladatot és próbáljuk a rendelkezésre álló infók alapján megoldani, hanem kiindulunk valamiből, és azt a helyzethez igazítjuk. Ez valójában egyfajta mintakövetés, és jó, ha megfelelő minták alapján, megfelelő kiindulási értékekből indulunk ki. De az a baj, hogy mindenképpen erősen befolyásol a kiinduló érték, akkor is, ha nem szabadna figyelembe venni, és általában nem módosítunk eleget rajta.

Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása és egyet amikor a lehorgonyzás hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása / a lehorgonyzás lehorgonyzás hiba esete! 3. Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás! A házi feladat terjedelme 1 oldal (feladatonként ½ oldal).