A ROP-ok településfejlesztési pályázatainak tapasztalatai Dr. Kanzsalics Eszter főigazgató-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága eszter.kanzsalics@nfu.gov.hu

A regionális operatív programokról Fő cél a területi kiegyenlítődés, harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés Régiónként külön OP-k, közös Irányító Hatóság Decentralizált tervezési és végrehajtási rendszer (RFT, regionális KSZ-ek: RFÜ/VÁTI) 6 fejlesztési terület 2 önálló terület (turizmus, integrált városfejlesztés) 4 terület ágazati lehatárolással (helyi és térségi gazdaság-, közlekedés-, humán infrastruktúra és környezetfejlesztés) 5 szaktárca 12 szakállamtitkárságának valamint 9 KSZ munkáját szükséges összehangolni 2007-2013 között több, mint 500 pályázati felhívás Nagy számú (~14500 db) kis- és közepes méretű projekt

A regionális operatív programok (ROP) pénzügyi keretei ROP-ok összesen 1 854,1 mrd HUF Konvergencia OP-k összesen 1 366,8 mrd HUF NSRK keret 7 888,8 mrd HUF Árfolyam 280 HUF/EUR (adatok TA nélkül)

Általános tapasztalatok A ROP-ok forrásainak 65-70%-a már kifizetésre került A ROP-ok az n+3 lehívási célokat időarányosan teljesítették, forrásvesztéstől 2013-2014-ben nem kell tartani Akcióterv intézménye: jelentős adminsztrációs teher mellett segítette a forráskihelyezés ütemezését és a tájékozódást (Közlöny) A ROP-ok készítésekor nem kellő súllyal kerültek az indikátorok megtervezésére. Ez folyamatos problémákat okozott (előrehaladás mérhetősége,éves jelentések, stb.) A 2 fordulós eljárásrend nem hozta az elvárt eredményeket (2x 1 fordulós valójában) Lehatárolási kötöttségek problémája Közszolgáltatások fejlesztése esetében nem a pályázatos a megfelelő (célok, költséghatékonyság) kiválasztási rend

Turisztikai tématerületek tapasztalatai 2012-es tapasztalatok Nagy pályázati aktivitás (meghirdetet keret: 117 mrd Ft, beérkezett támogatási igény: 376,15 mrd Ft) Új sikeres konstrukció: egészségügyi turizmus Turizmusfejlesztési akciók megkülönböztetése Cél szerint: Területfejlesztési eszközként (felzárkóztatás) Ágazatfejlesztésként (gazdaságélénkítésként) Pályázói kör szerint: Természeti, kulturális értékek fejlesztése (közszféra) Innovatív, élményszintű turisztikai attrakciókat (gt-k)

Integrált városfejlesztési tématerületek tapasztalatai A településméretnek és kapacitásoknak megfelelő elvárások és eszközrendszer A jelenlegi időszak a kiegyenlített forráselosztást preferálta FONTOS: az integrált fejlesztések célterületeinek, a megcélzott településkör megfelelő kijelölése Szociális célú városrehabilitáció Romló helyi társadalmi folyamatok megfordítását érdemben célzó beavatkozások támogatása Lakhatási „housing” típusú pilot projektek Partnerségi tervezés Az érdemi partnerség megerősítése jelentős feladat Pénzügyi eszközök (JESSICA) alkalmazása Ösztönzi a magántőke bevonását és így pénzügyileg fenntarthatóbb fejlesztések felé vezet

A kohéziós politika városi dimenziója A városok által kezelendő problémák Néhány jellemző adat a városokról Munkaerőpiac erős fluktuációja A vidéki térségek és a kisebb városok kiürülése a nagy agglomerációk javára, elöregedő és csökkenő lakosság Az EU népességének 80 százaléka, kb. 400 millió fő él városokban. Alacsony jövedelmek, az életminőség romlása, társadalmi kirekesztődés Az EU GDP 70-80%-át állítják elő. A városok felelnek a világ energiafogyasztásának több mint 75%-ért. Növekvő bűnözési ráta, gettósodás Zsúfolt tömegközlekedés, gyenge mobilitás Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80 %-ért. Környezetszennyezés, pazarló energiafelhasználás A zöldfelületek és közösségi terek elégtelen volta

Integrált, komplex fejlesztések Az integrált városrehabilitációs beavatkozások logikája Vonzó városi környezet A települések attraktivitásának erősítése Széleskörű partnerség Akcióterületi alapú beavatkozások Új funkciók létrehozása, a régiek megerősítése a városközpontokban és alközpontokban Egymást erősítő hatású tevékenységek kombinációja A kistelepülések népességmegtartó képességének javítása A természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése A társadalmi kohézió és a helyi identitás erősítése Lakóterületek fizikai megújítása és az épített környezet megóvása, megújítása Integrált, komplex fejlesztések A szegregáció oldása

Alapvető elvárások: stratégiai megalapozottság, középtávú tervek megvalósítása (IVS) partnerségi tervezés (civil, gazdasági szektor és lakosság bevonása) akcióterületi beavatkozások (a cél szempontjából homogén, lehatárolt terület) integrált , komplex projektek (több funkció, több ágazat kombinációja) magántőke bevonása (gazdaságélénkítés) „soft” elemek megvalósítása ( közösségépítés, a lakosság felzárkóztatása) városfejlesztő társaság létrehozása (professzionális menedzsment)

Településfejlesztési konstrukciók: megyei jogú városok Kistérségi székhelyek járásközpontok nagy és középvárosok kisvárosok nem városi rangú települések Integrált funkcióbővítő városrehabilitáció (kiemelt projekt) Integrált funkcióbővítő városrehabilitáció Kisléptékű településfejlesztés Integrált szociális célú városrehabilitáció (kiemelt projekt) Integrált szociális célú városrehabilitáció Kötelező integrált városfejlesztési stratégia

Hiányosságok: stratégiai megalapozottság gyenge, a megvalósítás során jelentős változtatási igények jelentkeznek; területi szemlélet nem hangsúlyos; a műszaki és pénzügyi tervezés hiányosságai a megvalósítás alatt pénzügyi és időbeli kockázatot jelentenek; tulajdonviszonyok rendezettségének problémáját alulértékelik, a gazdaságfejlesztési funkciókban az önkormányzati fejlesztések dominálnak, ahol viszont a gazdasági szemlélet még nem elég fejlett; az elvárások teljesítésében a minimális szintre való törekvés jellemző; a fejlesztések tervezésénél nem a tényleges igényre építenek (kihasználtság felültervezett), így a fenntartás jelentős terhet ró majd a kedvezményezettre; a számszerűsített mutatók hiányosak; a „soft” tevékenységek alulértékeltek; projektmenedzsment gyenge. A projektek beavatkozásai kevéssé reagálnak a helyzetértékelésben azonosított problémákra  stratégiai megalapozottság gyenge, a projektek nem település-specifikusak, hanem uniformizáltak; területi szemlélet nem megfelelően hangsúlyos a projektgenerálásban; a gazdasági elem megvalósítása nem kellően koncentrál a KKV szektor bevonására (a gazdaságfejlesztési funkciókban is az önkormányzati fejlesztések dominálnak); az elvárások teljesítésében a minimális szintre való törekvés jellemző (soft elemek, magántőke bevonás); nem terveznek megfelelően a megvalósuló fejlesztések későbbi kihasználtságával, fenntarthatóságával (piaci lehetőségek feltérképezése, igényfelmérések, kihasználtsági tervek gyengén kidolgozottak, irányítottak); a számszerűsített mutatók és azok mérési módszertana hiányos; a kísérő „soft” tevékenységek megfelelő szakmai tartalmú kialakításának nehézségei, és jelentőségük alulértékelése; Városfejlesztő Társaság létrehozásával kapcsolatos bizonytalanságok, gyenge menedzsment, a projekt után kiüresedő Városfejlesztő Társaságok

Jó példák: a városszerkezeti problémák orvoslása; valódi funkcióbővülés; a korábbi kezdeményezések folytatása, fizikailag is egymásra épülő fejlesztések; a különböző ágazati témájú fejlesztések és fejlesztési források összehangolása; partnerség a lakossággal, civil szervezetekkel,egyházakkal és potenciális gazdasági szereplőkkel; a minimális vállaláson túlmutató, tényleges igényekre reagáló elemek; a fejlesztések munkahelyteremtő hatásainak tervezése; Városfejlesztő Társaság létrehozása és a városi fejlesztési munkába integrálása.

Városhálózati hatásértékelés eredményei

Megállapítások: Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a válaszadó városok 45%-ában nem követik a valós fejlesztések az IVS-ben foglaltakat; Az IVS minősége nem korrelál a forrásabszorpcióval; a szabályozási rendszer nem garantálja az IVS-ek kapcsolódását a helyi, térségi, országos fejlesztési elképzelésekhez; a stratégia más városokkal, agglomerációs településekkel való egyeztetése nem jellemző; Az érintettek szerint az IVS-ek térségi szintű kiterjesztése szükséges; A szociális városrehabilitációs pályázatokon kevesen indultak – túl nehéz problémák, túl sok igény; A funkcióbővítő rehabilitációk tovagyűrüző hatásaihoz megfelelő közeg szükséges; Terjed a stratégiai városfejlesztési irodák felállítása, elsősorban a nagyvárosokban; Az IVS-ek jelentősen hozzájárultak a városok stratégiai gondolkozásának erősítéséhez.

Tapasztalatok a jövőre nézve: A városfejlesztésben a forráslehívás mértéke helyett a projektek hatásain át kell mérni a sikert. Életszerű településközi együttműködési keretek kialakítása, különös tekintettel a megyék és megyei jogú városok közti kapcsolatra. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi és országos fejlesztési programok összehangolására. Új infrastruktúrák és kapacitások létrehozása helyett a meglévők korszerűsítése, hatékonyságjavítása. Kulcskérdés a források lehívásának kiszámíthatósága. A városvezetők számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy lehetőségük nyíljon érezhető, látható fejlesztésekre. 6. A pályázati felelősségek és lehetőségek egyensúlyba hozása, életszerű és csökkentett adminisztrációs kötelezettségekkel.

Tapasztalatok a jövőre nézve: A kormányzati kompetenciákba tartozó fejlesztések számára önálló országos tervek és végrehajtási programok szükségesek (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés). A fejlesztési programok stratégiai különválasztása: - helyi fejlesztési programok; - országos fejlesztési programok helyi végrehajtással; - országos fejlesztési programok helyi egyeztetéssel. Helyi fejlesztési program: városok és környékük által kitűzött fejlesztések megvalósítása, helyi irányítással és intézményekkel; intézkedések, kedvezményezettek, résztvevők szabad kiválasztása; teljes fejlesztési időszakot kitöltő programok; a kormányzat megalkotja a keretszabályokat, majd partnerként működik együtt a helyi szinttel; városi fókusszal: ITI/kiemelt program/közvetett támogatások; térségi fókusszal: települési és együttműködési fejlesztések, ITI vagy CLLD-keretben;

Tervezés 2014-2020 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – tervezés az MJV-k és a főváros számára 2014-2020  Európa 2020 stratégia - intelligens, fenntartható és befogadó Európa - 2014-2020-as kohéziós politika kiemelt célja e stratégia teljesítése - A hazai támogatáspolitika is ennek megfelelően alakul - Olyan dokumentumokra van szükség, amelyekben ez az illeszkedés kimutatható -> Integrált Településfejlesztési Stratégia Az IVS-ek egyébként is időszerű felülvizsgálata a fentiekkel összhangban

A 2014-2020-as időszak tematikus célkitűzései A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A KKV-k versenyképességének fokozása Az ALACSONY SZÉN-DIOXID kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése KÖRNYEZETVÉDELEM és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A TÁRSADALMI BEFOGADÁS előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

Végeredmény: Stratégiai tervdokumentációk elkészítése, átfogó felülvizsgálata, átdolgozása: a vonatkozó új jogszabálynak megfelelő a magasabb rendű tervekkel (OTK, PM, OP-k, stb.) összhangban lévő az érintett település(ek)en érdekelt valamennyi személy, szervezet, társadalmi csoport közös akaratán, egyetértésén alapuló a teljes, funkcionális városi térségre kiterjedő megvalósítható Integrált Településfejlesztési Stratégia. Komplex, a város fejlesztésének egyéb ágazati területeire is kiterjedő programok – adott esetben az ITI finanszírozási mechanizmus szerinti megvalósítás – meghatározása Széles körű partnerségi tervezés lebonyolítása Konkrét projektek vonatkozásában nagyléptékű előkészítési feladatok (hatástanulmányok, igényfelmérések, ötletpályázatok) lefolytatása, megvalósítása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!